Veszélyeztetett munkahelyek - Harcban a számítógépek az ember ellen (1. rész)
A kiterjesztett intelligencia fejlesztéseinek következményeivel legutóbb akkor szembesült igen élesen a világ közvéleménye, amikor az IBM Watson nevű rendszere egyértelmű győzelmet aratott egy vetélkedőben két kiváló képességű emberi vetélytársa ellen.
A közgazdászok hagyományosan azzal érvelnek, hogy bár az automatizálás új formái rövidtávon munkahelyek megszűnését eredményezhetik, hosszabb időtávon a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés hatásai erőteljesebben érvényesülnek, mint a "munkahelygyilkos" technológiáké.
Ez azonban még azelőtt volt, mielőtt a gépek elkezdték "megérteni" az emberi nyelvet. A természetes nyelvi feldolgozás gyors fejlődése új automatizálási hullámot eredményezett, azzal kecsegtetve, hogy olyan gazdasági területeken is érvényesül a gépi intelligencia, amelyeket eddig érintetlenül hagytak a technológiai változások.
"Eszközök, termékek és technológiák fejlesztőiként többet kell gondolkodnunk ezekről a kérdésekről" - vallja Pattie Maes, a massachusettsi műegyetem, a MIT médialaboratóriumának számítástechnikai szakértője. Állítása szerint a tervezők nem csupán etikai kérdésekkel szembesülnek - hogy például milyen emberi képességeket szabad gép által szimulálni -, hanem egyre inkább annak újragondolására is rákényszerülnek, hogy mit jelent embernek lenni.
Aggályos a piaci bevezetés
Az IBM-nek szándékában áll kereskedelmi forgalomban is értékesíteni a híres - hírhedt? - Watsont, hogy ezáltal egészen új osztály jöjjön létre a válaszadó rendszerek területén mind az üzleti életben, mind az oktatásban, mind pedig az orvostudományban. Egy ilyen technológia piacra kerülésének hatásai egyelőre nem ismertek ugyan, de feltételezhető, hogy a rendszerek nemcsak az emberi szakértőket helyettesíthetik, de több százezer jól fizetett munkahely megszűnését is eredményezhetik az egész világon.
Gyakorlatilag minden olyan munkakört fenyeget a megszűnés réme, amely kérdések megválaszolásával kapcsolatos, és hamarosan a kereskedelmi ügyletek telefonon keresztül történő lebonyolítása is veszélybe kerülhet. Elég csak arra utalni, hogy a bankok körében milyen gyorsan vettek át az ATM-ek hagyományos pénztárosi funkciókat...
Biztosak lehetünk benne, hogy aki órákat várt már a technikai támogatásra vagy megpróbált változtatni egy légitársaság helyfoglalási rendszerében az utazási időponton, alig várja ennek a napnak az eljöttét. Érzékelhető ugyanakkor egy nagyfokú nyugtalanság is azzal kapcsolatban, hogy a Watsonhoz hasonló fejlett rendszerek egyre jobban képesek elsajátítani a természetes emberi nyelv megértését. Minél gyorsabban terjednek el a kiterjesztett intelligenciát alkalmazó rendszerek, annál több lesz az ilyen alkalmazás is.
Intelligencia és keresőmotor
Vélhetően a Google szolgál a legjobb - és legjelentősebb - példával arra, hogyan lehet egy szoftver segítségével a kollektív emberi intelligencia mélyére ásni, majd az így megszerzett ismereteket digitális könyvtár révén szabadon hozzáférhetővé tenni.
A keresőmotor eredetileg egy PageRank nevű szoftveres algoritmus volt. Azt figyelte, hogy miként találják meg az emberek azokat a webhelyeket, amelyek választ kínálnak az általuk begépelt kérdésekre, ezt követően pedig relevancia szerint sorba rendezte a találatokat.
Az interneten széles körben elterjedtek az olyan alkalmazások, amelyek a különböző emberi képességekre épülnek. A web alapú játékok célja az, hogy összekösse az emberek új tudományos eszközöket generáló mintafelismerési készségeit - ezt a számítógépek ma még csak megközelíteni sem képesek. A FoldIt, a Galaxy Zoo vagy az Eterna használatakor például a játékosok nem csupán versengenek, hanem együtt is működnek egymással olyan területeken, mint a csillagászat, a biológia, az orvostudomány vagy éppen az anyagtudomány.
A személyi számítógépek megjelenése volt az első lépés, amikor a kiterjesztett intelligenciának széles tömegeket sikerült elérnie. Létrejött az "információs munkavállalók" generációja, olyan eszközökkel, amelyek alkalmassá tették őket az információk összegyűjtésére, előállítására és megosztására. Most pedig újra minőségi változások zajlanak, hogy valami más vegye át azt a szerepet, amelyet eddig a személyi számítástechnika töltött be a maga eszköztárának a használatával - az asztali gépektől a laptopokon át eljutottunk a mindenütt jelen levő okostelefonokig.
Kapcsolódó cikkek
- Tízszer hosszabb üzemidejű akkumulátorok
- Fénnyel hajtogatható 3D-s csomagolást fejlesztettek ki
- Masat-1 - Idejének negyedét a Föld árnyékában tölti az első magyar műhold
- Az ókori világ földrajzát segít megismerni a Google új projektje
- Masat-1 - Az első magyar műhold a Föld árnyékában halad pályája egy részén
- A digitális technológia mentheti meg a kihalófélben lévő nyelveket
- Már elérhető a neten Európa legjobb gépi fordítóprogramja
- Japán tudósok megcsinálták az Avatar-robotot
- Sokoldalú LED-es megoldású kijelzők az LG-től
- Masat-1 - Pályára állt az első magyar műhold
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.