Mit hoz az internetjövő Magyarországnak?
Az e héten zajló Jövő Internet Hete (Future Internet Week) eseményt megelőzően magyar kutatók is létrehozták azt a szervezeti keretet, amely a hosszú távú, de a jövőt meghatározó stratégiai kutatásokat kapcsolja össze. A "Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform" létrejöttét a Nemzeti Innovációs Hivatal kezdeményezte, felkérve a HUNGARNET Egyesületet e Platform megszervezésére és működésének koordinálására. A cél az, hogy a hazai kutatók és fejlesztők dolgozzák ki a magyar jövő Internet K+F stratégiáját programját.
A Jövő Internet Hete - amely az Európai Unió, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, az MTA SZTAKI, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az European Future Internet Assembly közös szervezésében valósult meg - olyan kérdésekre kereste a választ, amely a hazai kutatókat is foglalkoztatja. Fókuszban az interneten alapuló új szolgáltatások, az intelligens városok, felhő alapú rendszerek, az új hálózatok kiépítési problémái, a szállítás, energiafelhasználás, a közművek, e-egészségügy, média jövőbeli megjelenése áll. Fontos kérdés az is, hogy miképpen változtatja meg a társadalmat az embereket körbevevő épített világ egymással kommunikáló tárgyai.
Az informatikai kutatásokban folyamatosan növekszik az internet részaránya. A jelenlegi európai kutatási keretprogram (ami 2013-ban ér véget) 9,1 milliárd eurót biztosít az infokommunikációs kutatásokra. Ezen belül a Jövő Internet kutatásra ezen összeg közel egyharmada jut. Európában a kutatásokra fordított összeg érezhetően hasznosul, hiszen míg 2009-ben az internet technológiai és szolgáltatási szektor európai bevétele 122 milliárdra rúgott (ez az EU IKT piacának 23%-a), várhatóan 2014-ben ez az arány eléri a 31 százalékot is.
Magyarországon több olyan kutatási program is fut, amely nemzetközi, európai keretrendszerbe csatornázza be a hazai fejlesztési eredményeket. Az európai uniós programok jellemzően a tudományos intézmények, állami szervezetek és magánvállalkozások kooperációjára épülnek, így biztosítva a kutatási eredmények mielőbbi felhasználását. Jelenleg a hazai szakemberek a Jövő Internet-kutatásokban a következő területeken értek el kimagasló eredményeket: nagy hálózatok modellezése, kutató hálózatok új generációjának kidolgozása, teszt rendszerek kiépítése és alkalmazása, informatikai biztonság, kritikus infrastruktúrák védelme, a jövő vezeték nélküli
hálózatának kutatása, energiatakarékos hálózatok kutatása.
Magyarországon a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform megalakulásában is részt vállalt az összes nagy hazai egyetem és kutatóintézet. Mellettük az SAP, az IBM, a Magyar Telekom, a Hewlett-Packard, a Cisco, illetve olyan civil és érdekképviseleti szervezetek, mint az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum is. Az eddigi csatlakozók száma immár elérte az 50-et.
A Platformnak fél év áll a rendelkezésére, hogy a Future Internet Week tanulságai alapján elvégezze az európai és a hazai helyzet elemzését, s kidolgozza a magyar Jövő Internet Programot, amely illeszkedve az EU irányvonalához 2015-ig fogalmazza meg az itthon elérendő célokat-
Kapcsolódó cikkek
- Az ITC szektor vállalatai stabilnak látszanak
- A jövő internetjéről Budapesten tanácskoznak a szakértők
- Az internet maga a digitális vadnyugat
- Uniós kezdeményezés "a jövő internetjének" kifejlesztésére
- EU: az internet "hadszíntérré" válhat
- Két szakmai konferencia a héten: Média Hungary, majd Elektronikus Kereskedelem
- Marosvásárhelyen fejleszt az IBM
- Átalakulóban az elektronikus levelezés
- A HP alkalmazás-transzformációs megoldásokkal segíti a vállalatok innovációs törekvéseit
- Veszélyeztetett munkahelyek - Harcban a számítógépek az ember ellen (2. rész)
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.