Prim Hírek

Business Online: - Az ismert nemzetközi nagyágyúk mellett korábban nem sokat lehetett hallani az UPC nevét. Manapság viszont az eredendően kábeltelevíziós céget már az egyik alternatív távközlési szolgáltatóként is jegyzik. Mit kell tudniuk a leendő ügyfeleknek a titokzatos UPC-ről?

Mátrai Gábor: - Az amszterdami székhelyű UPC (United Pan-Europe Communications) a kontinens legnagyobb páneurópai széles sávú távközlési szolgáltatója. Tizenhárom országban összesen több mint 6 millió kábeltelevíziós előfizetője van, s valóban már nemcsak beszél arról, hogy készül alternatív távközlési szolgáltatásokra, hiszen 150-170 ezer előfizetőt lát el széles sávú internetszolgáltatással, Bécsben, Amszterdamban és Brüsszelben pedig már telefonszolgáltatást is nyújt.

Az UPC N.V. több, úgynevezett regionális területből áll össze. Az egyik skandináv, a másik a Benelux államok és Franciaország egy részét foglalja magában, a közép-európai régióhoz - amelynek Budapest a központja - Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia tartozik.

A hangsúlyozottan széles sávú vállalkozás stratégiájának - amelyet csekély fáziskéséssel Magyarországon is követünk - négy fő eleme van: a klasszikus kábeltelevíziós akvizíció, a kábeltelevíziós hálózatok átépítése, új, magasabb értékű szolgáltatások bevezetése, mint az adatátvitel, az internet, a telefon és a multimédia, valamint stratégiai szövetségek alapítása, például gerinchálózati szolgáltatókkal. Nyugat-Európában például a GTS biztosítja a széles sávú összeköttetéseket a különböző rendszerek, nagyvárosok között. Stratégiánk részét képezik még olyan, a távközléshez és médiához csatlakozó egyéb akvizíciók is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a széles sávot igénylő tartalmi szolgáltatások mennyiségét és minőségét javítani tudjuk. Véleményem szerint ugyanis a távközlési és multimédiás versenyt nemcsak az fogja befolyásolni, hogy ki milyen technológiai platformot használ. Legalább annyira fontos lesz az is, hogy milyen minőségű és színvonalú az átvitt tartalom.

Fókuszban a kis és közepes vállalkozások

B. O.: - Az UPC magyarországi rendszereinél most folyó hálózatfelújítások és -építések során gondolnak-e arra, hogy a különböző üzleti felhasználókat, irodákat is bekapcsolják a kábeltévés vérkeringésbe?

M. G.: - Az UPC Magyarország olyan cégnek tekinthető, amely még a tényleges belépés előtt áll a távközlési piacon. A kábeltelevíziós hálózatok technikájából fakad, hogy általában a végső fogyasztókat, a lakásokat célozta meg, de mindenféleképpen gondolunk az üzleti felhasználókra is. Mint tudjuk, Magyarországon akár a lakótelepi panelházakban, akár a belvárosi lakásokban nagyon sok iroda és kisebb vállalkozás működik, így azokon a területeken, ahol az UPC kábelt fektet, szinte elkerülhetetlenül találhatók üzleti felhasználók is. Ezt azonban azt is jelenti, hogy számukra másfajta szolgáltatási rendszert kell kialakítanunk.

A korszerűsített hálózatunk műszakilag úgynevezett hibrid koax- és optikai rendszer, amelyben a végső beállás a lakossági fogyasztókhoz koaxiális kábellel történik, de a fővárosban és más településeken épített rendszereinkben több száz kilométeres optikai kábeles törzshálózat működik. Ez lehetőséget nyújt olyan üzleti szolgáltatási kínálatra, amelynek a rendelkezésre állása, sávszélessége, az igénybevétel napszaki változása és természetesen a díjszabása a vállalkozások igényeihez alkalmazkodik.

A megcélzott üzleti kör elsősorban az úgynevezett kis és közepes vállalkozások piaca, ez településszerkezetileg is nagyjából egybeesik azzal a területtel, ahol a hagyományos lakossági előfizetők megtalálhatók. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy adott esetben a nagyobb vállalatoktól elzárkózna az UPC. Ha már úgyis több száz kilométer optikát fektetünk le, nem idegen tőlünk, hogy ilyen irányú igény felmerülése esetén az adott vállalatokhoz is mi vezessük be az üzleti igények kielégítésre szolgáló optikai kábelt. Ugyanakkor az UPC-nek alakult egy új divíziója, kifejezetten a nagy felhasználók nagy sávszélességgel történő ellátására.

Kábelrendszerek kötőféken

B. O.: - Magyarországon hol van ma jelen az UPC?

M. G.: - Jelenleg több mint harminc településen közel 520 ezer kábeltelevíziós előfizetőt szolgálunk ki. A legfontosabb piacot a főváros és a megyeszékhelyek képezik. Azt tapasztaljuk, hogy a távközlésben megnyilvánuló versenyben más alternatív szolgáltatók is a fővárosra összpontosítanak, abból az érthető okból, hogy Magyarországon Budapest az üzleti élet elsődleges színtere, itt vannak a vállalatok központjai, a vidéki cégek is ide telepítik kereskedelmi és marketingközpontjaikat, itt találhatók az államigazgatási és kulturális élet intézményei.

Ezen a piacon nagyon sok kerületben, elsősorban a belső és üzletileg forgalmas területeken, így többek között az I., II., IV., V., VII., IX., XII., XIII. kerületben vagyunk jelen. Ezenkívül a vidéki nagyvárosokban, Debrecenben, Miskolcon, Székesfehérváron, Pécsett, Veszprémben, Szombathelyen, Szolnokon, Dunaújvárosban, Tatbányán, Nagykanizsán, Sopronban - és még sorolhatnám.

B. O.: - A térképen azonban még a megyeszékhelyeket tekintve is vannak fehér foltok. Ráadásul bármennyire is szeretne terjeszkedni az UPC, a médiatörvény meghúz egy határvonalat...

M. G.: - A törvénynek valóban van egy úgynevezett egyhatodos korlátja, ami konkrétan azt jelenti, hogy egy műsorelosztó vállalkozás nem láthat el nagyobb területet, mint ahol az ország lakosságának 1/6 része él. Megítélésünk szerint ezt a passzust az idő túlhaladta. Ez az 1/6-os limit bizonyára még az 1995-ben létező médiapolitikai megfontolásból kerülhetett a törvénybe, amikor a törvény megalkotói a műsorelosztó rendszereket feltehetően a médiavilág meghatározó szereplőjének tekintették. Manapság már látható, hogy a műsorelosztó rendszerek inkább távközlési vállalkozások, s ezt az alapvetően fizikai infrastrukturálisnak nevezhető piacot teljesen külön lehet és kellene kezelni a médiatartalmi szolgáltatásoktól.

Az egyhatodos határ számunkra egyértelműen növekedési korlátot jelent, viszont a távközlési rendszereknek az a sajátja, hogy minél nagyobbak, minél szerteágazóbb kapcsolatrendszert tudnak biztosítani, annál gazdaságosabban tudnak működni, s a nagyobb a tőkeerejük révén jobb minőségű szolgáltatásokat és alacsonyabb árakat tudnak kínálni a fogyasztóknak.

Korlátozottságunk ellenére számításaink szerint még van lehetőség a cég növekedésére, további akvizíciókra, hiszen nem értük el az engedélyezett egyhatodos felső határt. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az UPC stratégiájában nem csak kábeles hálózatokat, hanem más, például rádiós technológiákat is szeretnénk alkalmazni, így nem kizárt, hogy a frekvenciapályázatokon is elindulunk, valamint egyéb távközlési akvizíciókat is kívánunk folytatni.

Infrastruktúrák versenye

B. O.: - A kábelhálózatok fejlesztése eddig klasszikusan területfelosztás alapján történt, az UPC is úgy vásárolta össze a meglévő, bár különböző színvonalú rendszereket, s legfeljebb korszerűsítette, továbbépítette azokat. Így meglehetősen ritka, hogy egy adott területen két ktv-szolgáltató működjön. Ez az elv mennyire szolgálja a versenyt?

M. G.: - Mindenekelőtt azt kell látni, hogy a távközlési piacon a hazai infrastruktúra a nyugat-európai hálózatokhoz képest - az utóbbi évek jelentős fejlesztései ellenére is - még mindig elmaradott, például a 100 lakosra jutó telefonvonalak számát tekintve. Megítélésünk szerint a felzárkózáshoz a mostani fázisban az infrastruktúrák versenyére van szükség. Így egy adott területen nem annyira a klasszikus kábeltelevíziós hálózat megduplázása a járható út, hiszen annak igen nagy a beruházási igénye, ugyanakkor a kínált szolgáltatásokban nem lehet lényeges különbséget tenni. Ezért inkább egy másik irányt érdemes követni, amely szerint a meglévő tradicionális telefonszolgáltató mellett a kábeltelevíziós rendszer lehet az igazi alternatíva, s azt kellene a szabályozással olyan helyzetbe hozni, hogy a két távközlési infrastruktúra tudjon versenyezni.

B. O.: - Lesz-e annyira rugalmas a rendszerük, illetve figyelembe veszik-e a hálózatok kiépítésekor, hogy a később felmerülő üzleti igényekre is azonnal tudjanak reagálni?

M. G.: - Annyit határozottan ígérhetek, hogy ahol megjelenünk, ott az igényeket korlátlanul ki tudjuk elégíteni, mert a hálózat kapacitását eleve a nyugat-európai és amerikai igények figyelembevételével alakítottuk ki. A meglévő épülethálózatokhoz minden esetben megteremtettük a rendszer csatlakozását, s onnan a végpontra, tehát a lakásba vagy irodába való kiágazás bárhol gyorsan megoldható, ahol igénylik a szolgáltatásainkat. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az üzleti felhasználók felé nekünk proaktívnak kell lennünk. Marketinges szakembereink tehát már most, a korszerűsítéssel egy időben dolgoznak a megfelelő szolgáltatási kínálat kialakításán, amivel meg kívánunk jelenni, egyelőre a lakossági fogyasztóknál, de hamarosan az üzleti felhasználóknál is.

Tartalmas gyökerek

B. O.: - Mi az, amit már ma kínálni tud marketinges kollégájuk?

M. G.: - Jelenleg fő tevékenységünk a kábeltelevízió, tehát a műsorelosztás. A felújított rendszerben ez minimum száz csatornát jelenthetne, de erre nincs igény a piacon, ezért különböző programcsomagokat kínálunk az egyszerű szociális csomagtól a 40-50 műsort tartalmazó, úgynevezett bővített csomagig. Talán kevesen tudják, de több tucat rádiócsatorna is szerepel a kínálatunkban. A már felújított rendszereken internetet tudunk szolgáltatni. Miskolcon ez a szolgáltatás már túl van a kísérleti szakaszon, és most vezetjük be üzleti szolgáltatásként. Nemsokára Budapest egyes részein is elindulhatunk vele.

B. O.: - Korábban ígérték a Chello nevű tartalomszolgáltatást. Ez mikorra várható?

M. G.: - Ennek a kifejezetten széles sávot igénylő tartalomszolgáltatásnak a hazai megjelenése akkor válhat realitássá, amikor egységes szolgáltatással tudunk az egész országban vagy legalább jól körülhatárolható területen megjelenni. Az önálló portálként és vállalkozásként is felfogható Chello egyértelműen deklarálta belépését a kelet-közép-európai piacra, és nemcsak az UPC-tulajdonú hálózatokon lesz elérhető, hanem minden olyan kábeltévés szolgáltató rendszerén, amely erre igényt tart.

A konvergenciára koncentrálva

B. O.: - Mikortól várható, hogy távközlési szolgáltatóként is színre lép az UPC?

M. G.: - A telefonpiacon mindenképpen van egy korlát, nevezetesen az az időpont, amikor a koncessziós szolgáltatóknak lejár a kizárólagos szolgáltatási jogosultságuk. Erre mai ismereteink szerint 2001 végéig várnunk kell. Az egyéb, versenyszférába sorolt szolgáltatásoknál pedig folyamatosan dolgozunk azok mielőbbi bevezetésén. Várhatóan megjelenünk olyan, a hagyományos műsorelosztáshoz közel álló, de már inkább a távközlési szolgáltatásokhoz sorolható újdonságokkal, mint az igény szerinti videó (video on demand), a fizetős filmletöltés (pay per view), adott esetben akár digitális műholdas platformon. A már említett széles sávú internet mellett különféle adatátviteli szolgáltatásokra is számíthatnak a kis, közepes és nagy felhasználók. Ezek bevezetését már idén, a harmadik negyedévtől elkezdjük, illetve a rendszerek műszakilag alkalmassá tételével 2001-ben folytatjuk. És a telefonnal összefüggő szolgáltatások teljes spektruma is várható, amint a jogszabályok lehetővé teszik.

B. O.: - A telefonra már most lehetőséget kínáló internetes hangátvitel szerepel a terveik között?

M. G.: - Nem zárkózunk el ettől a technológiától sem, hiszen a konvergencia tapasztalható jeleit figyelve ebben az irányban is érdemes kutatásokat folytatnunk. Ugyanakkor azt hiszem, hogy manapság nem lehet egyértelműen dedikálni bizonyos technológiákra bizonyos szolgáltatásokat, éppen a technológiák közötti konvergencia miatt.

Az internetes telefonnal már valóban lehetne konkurenciát teremteni, azonban ebben az esetben is igaz, hogy először a hálózatunkat kell teljes mértékben korszerűsíteni, műszaki szempontból alkalmassá tenni a VoIP-re. Továbbá olyan nagyságrendű saját ügyfélkört kellene kialakítani, hogy gazdasági szempontból is megérje a bevezetés.

Utazás a ktv-szigetekre

B. O.: - A kábeltelevíziós rendszerekre jellemző, hogy önálló szigetekként léteznek. Tervezik-e ezek összekötését, és ha igen, milyen módon?

M. G.: - Az UPC stratégiájában nem szerepel az, hogy saját gerinchálózatokat építsen. Mint már említettem, Nyugat-Európában a távolsági összeköttetést a GTS mint stratégiai partner látja el. Nálunk is megvan a szigetek közötti átjáró kialakításának lehetősége. Vannak partneri kapcsolataink, de komplex megállapodást még senkivel nem kötöttünk. Arra fogunk törekedni, hogy a legjobb szolgáltatást nyújtó és legjobb feltételeket kínáló szolgáltatóval működjünk együtt. Természetesen akkor, ha ez az anyavállalati stratégiába épül, elképzelhető annak megfelelő preferencia, de várhatóan a távolsági összeköttetés is olyan áruvá válik, a válogatni lehet a kínálatból.

B. O.: - Ha egy felhasználó azt igényli, hogy kössék össze a városban néhány telephelyét, mikor lesz képes ezt elvállalni az UPC?

M. G.: - Ha a hálózatunk kiépült, akkor természetesen azonnal, de akár külön is kialakíthatunk ilyen szakaszokat a felhasználóknak. Nagyon fontos, hogy milyen kapacitást és milyen kábeleket építünk az alaphálózatunkba. Amikor a rendszereinket létesítjük, lehetőleg saját alépítményt használunk, éppen azért, hogy függetlenedjünk másoktól, s így a bővítés nem okoz gondot, bármikor nagyon gyorsan be lehet húzni újabb kábeleket.

B. O.: - Ugyanakkor tavaly, amikor felásták a fél várost, a PanTellel közösen fektettek kábeleket...

M. G.: - A hálózatfejlesztés ma is folyik, s ennek során arra is törekszünk, hogy együtt építsünk. Ha egy adott területen egyszerre több cégnek van ilyen szándéka, akkor érdemes ezeket összehangolni, s nemcsak azért, mert így költségeket csökkenthetünk, hanem mert egyszerűbb az engedélyezési eljárás. Hasznos a saját infrastruktúra kiépítése, de meggyőződésem, hogy a verseny nem hálózatok birtoklásán fog eldőlni, hanem azon, hogy ki milyen szolgáltatást nyújt.

Áttörés a jövő évben

B. O.: - Nézzünk még egy példát: mit tesznek, ha az ország különböző településeinek összekötését kéri egy felhasználó?

M. G.: - Ez már komolyabb együttműködést feltételez a partnerek között. Két lehetséges irányt látok ilyen esetben. Ha tőlem kérik, akkor mint a projekt irányítója fővállalkozóként megteremtem a városon belüli összeköttetést, a városok közötti szakaszokat pedig valamelyik gerinchálózati szolgáltatótól veszem igénybe. Másik esetben olyan konzorciumot hozunk létre, amely már egyaránt képes helyi és távolsági összeköttetésre, és együtt kínáljuk ezt a szolgáltatást.

Megítélésem szerint az első fog működni, de fordított irányban is; vagyis ha valamelyik gerinchálózati szolgáltató lesz a fővállalkozó, reményeink szerint a jövőben mind gyakrabban az UPC helyi infrastruktúráját veszi igénybe a végpontok eléréséhez. Arra lehet számítani, hogy ezen a piacon is verseny lesz, és igazán versenyképes, komplex megoldást sok esetben csak úgy tudnak biztosítani a szolgáltatók, ha együttműködnek, stratégiai szövetségeket kötnek.

A jövő év várhatóan komoly áttörést hoz a távközlési piacon, remélhetőleg számunkra is, és akkor már fajsúlyos szereplőként jelenik meg az UPC. 2002-től pedig teljes mell- és sávszélességgel, a távközlési szolgáltatásokkal is.

Az UPC háza táján

Az UPC életében tavaly szeptemberben történt a nagy szervezeti áttörés, a már korábban is a vállalat tulajdonába tartozó, ám addig önálló gazdasági társaságot alkotó, Kábelkom, illetve Kábeltel néven ismert cégek beolvadtak az UPC Magyarország Kft.-be, amely így valamennyi cég általános jogutódja lett. A magyarországi jogtörténet eddigi legnagyobb, közel 20 vállalatot és 30 települést érintő fúziója révén új, egységes szervezeti rendszert alakítottak ki. A fúzió elsősorban a szervezeten belül jelentett lényeges változásokat, az előfizetők eleinte csupán annyit érzékeltek, hogy a korábbi szolgáltató neve és az arculati elemek megváltoztak. A cégek összeolvadásával újabb állomásához érkezett az a folyamat, amelynek során helyi kábeltévé-szolgáltatókból Magyarország vezető széles sávú távközlési vállalatává kíván válni az UPC.

Az UPC Magyarországon kívül Franciaország, Hollandia, Belgium, Norvégia, Svédország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Málta és Izrael területén nyújt széles sávú távközlési szolgáltatást, legjelentősebb önálló rendszerei Amszterdamban, Bécsben és Oslóban találhatók. Az UPC Magyarország tevékenysége során nemcsak a régió, illetve az UPC nemzetközi szakértelmére támaszkodhat, de a denveri székhelyű telekommunikációs világcég, az UPC többségi tulajdonosa, az UnitedGlobalCom négy földrészen szerzett hozzáértésére is.

Kábeltévé

Az UPC Magyarország a legnagyobb hazai kábeltelevíziós társaság. Csillagpontos hálózatuk jó képminőséget, nagyfokú üzembiztonságot nyújt, valamint az igényeknek megfelelő, rugalmas és gazdag műsorkínálat kialakítását teszi lehetővé. Számos olyan csatornával találkozhatunk az UPC Magyarország Kft. kínálatában, amely csak kábelen hozzáférhető. Ilyen például a Spektrum, a National Geographic Channel, az Animal Planet, a Discovery Channel, az Eurosport, a Cartoon Network, a Z+ magyar zenecsatorna, a Muzzik TV nevű francia komolyzenei csatorna, a felnőtteknek szóló Eurotica, illetve a magyar HBO.

Internet és adatátvitel

A kábeltelevíziós hálózaton nyújtott internetszolgáltatásnak számos előnye van a hagyományos, telefonhálózaton nyújtott internettel szemben. Legfontosabb a gyorsaság és az alacsonyabb ár. A széles sávú hálózaton az adatátvitel elérheti a hagyományos internet sebességének százszorosát. Havi alapdíjért pedig napi 24 órán át lesz lehetőség a világháló elérésére, telefonköltség nélkül.

Telefon

Az UPC Magyarország számos rendszere is alkalmas (illetve alkalmas lesz) a telefonszolgáltatásra, s - miként ez Bécsben vagy Amszterdamban is megtörtént - alacsonyabb áraival versenyre kényszerítheti a hagyományos telefonszolgáltatót. Bécsben 1999 januárja óta lehet kábelen telefonálni, átlagosan 25%-kal olcsóbban, mint a hagyományos hálózaton, de bizonyos esetekben a megtakarítás elérheti a 76%-ot is.

Széles sáv

A széles sávú hálózat előnye, hogy valamennyi szolgáltatás egy időben is hozzáférhető, azaz internetezés közben nyugodtan működhet a háttérben a televízió, de telefonhívást is lehet fogadni vagy kezdeményezni. A hálózat a kábeltelevízió, a telefon és az internet mellett számtalan kiegészítő szolgáltatásra is alkalmas, a távhő- és liftfelügyelettől a riasztórendszerek üzemeltetéséig.

Távkapcsoló

Az UPC Magyarország Távkapcsoló néven rendszeresen szórakoztató magazint juttat el az előfizetők postaládájába. A 32 oldalas, színes lap eleinte kéthavonta jelenik meg, célja, hogy az olvasók folyamatosan tájékozódhassanak a kábeltévézés, a telekommunikáció, a műsorkészítők világának legfontosabb eseményeiről, s közelebbről is megismerkedhessenek az UPC szolgáltatásaival, terveivel.

Megveszik az SBS-t

Az UPC és az SBS Broadcasting március elején jelentette be, hogy megállapodtak az SBS akvizíciójáról: az UPC kb. 2,8 milliárd dollár értékben megvásárolja a magyarországi Tv2-ben is főtulajdonos SBS részvényeinek közel 44%-át. Már meglévő 23%-os tulajdoni hányadával együtt az UPC ily módon Európa leggyorsabban fejlődő televíziós és rádiós cégének kb. 67%-os tulajdonosa lesz. Az UPC és az SBS igazgatóságai által egyaránt jóváhagyott, 2000 harmadik negyedévében várható tranzakció során az UPC kb. 85,14 dollárért jut hozzá egy SBS-részvényért. A vételárból 40 dollár készpénz formájában, a fennmaradó rész pedig UPC-részvényekben kerül az SBS tulajdonosaihoz. (A Tv2 és az UPC hazai vállalata közötti esetleges összefonódásról egyelőre nem szólnak a hírek.)