Évente alig félmillió jut az informatikai biztonság fejlesztésére
A NETASQ, a legnagyobb európai vállalati tűzfalgyártó hazai képviselete 2011. augusztus és szeptember során 100 magyar rendszergazda körében végzett felmérést a vállalatok hálózati védelméről, az informatikai biztonságra fordított költésekről és az alkalmazott eszközökről. A felmérésből kiderül, hogy a rendszergazdák ugyan tisztában vannak a külső támadások jelentette veszélyekkel, a teljes informatikai költségvetést figyelembe véve azonban elenyészően keveset fordíthatnak az informatikai biztonság fejlesztésére, jóllehet mind a sebezhetőségek, mind a célzott külső támadások és a közösségi oldalakat látogató felhasználók potenciális veszélyt jelentenek a szervezetek hálózatára, az ott tárolt adatokra.
„A hazai rendszergazdáknak folyamatosan bizonyítani kell a vállalat vezetősége felé, hogy az informatikai biztonságra fordított költségek nem kidobott pénzt jelentenek a cég számára. Ritkán történik adatvesztés, vagy az intézmények számára kritikus információk kiszivárgása, ám bekövetkezésük felbecsülhetetlen károkat képes okozni. Ezt a rendszergazdák mára felismerték, ám a vállalati döntéshozók még mindig viszonylag kevés forrást allokálnak erre a területre, hiszen nem lehet valós időben, naponta látni az adatvesztések okozta károkat” – mondta Bódis Ákos, a NETASQ Közép-Kelet-Európáért felelős regionális igazgatója. Ennél is riasztóbb, hogy a válaszadók szerint csak akkor vásárolhatnak új eszközt, ha egy korábbi eszköz javíthatatlanul meghibásodik és nem akkor, ha egy olyan új típusú fenyegetés jelenik meg, amely ellen a meglévő eszköz már nem képes védelmet nyújtani. „Fontos lenne, hogy az informatikai költségvetések döntéshozói is megértsék: a komplex munkakörnyezetek sokrétű fenyegetést jelentenek, a kihívások pedig naponta változnak, ezért szükségszerű az újabb kihívásokra megoldást nyújtó védelmi berendezések beszerzése. Ez különösen igaz az utóbbi években gyakran alkalmazott virtualizációs megoldások esetében, amelyeknél a rendszergazdák több mint fele még nem használ virtuális tűzfalat és csak negyedük tervezi bevezetni azt” – tette hozzá Bódis Ákos.
A felmérésből kiderül, hogy a vállalatok harmadának elavult hálózati védelmi eszközei nem alkalmasak a mai fenyegetések kivédésére. A kérdőívre adott válaszok rávilágítanak arra is, hogy a hazai rendszergazdák a tűzfalakat a jövőben elsősorban a mobil munkavégzést is támogató VPN hálózatok megvalósítására és védelmére alkalmaznák. Mindemellett felhasználói biztonsági okokból a hazánkban is széles körben elterjedt Facebook közösségi oldal letiltására, valamint a különböző honlapok szabályozására vennének igénybe az új generációs tűzfalak védelmét.
A NETASQ Magyarország megbízásából készített felmérés főbb megállapításai
Hazai vállalati tűzfal-használati szokások
· Vállalati tűzfal-használat terén Magyarország sem tér el a világtrendektől, a megkérdezettek 41 százaléka használja a piacvezető San Jose-i cég termékeit.
· A válaszadók 17 százaléka épít és használ saját Linux vagy BSD alapú tűzfal rendszert.
· Szinte minden válaszadó elsődlegesen behatolás védelemre (83 százalék) és a szerverek feltörése ellen és sebezhetőségük csökkentése érdekében (78 százalék) használja a tűzfalat.
· A tűzfalak másodlagos felhasználási területe a célzott támadások és hekkerek elleni védelem megvalósítása (63 százalék), a más tűzfalakkal vagy telephelyekkel kialakított VPN kapcsolat biztonságának megőrzése (61 százalék) és a titkosított adatforgalmak (SSL) szűrése (58 százalék).
· A megkérdezett rendszergazdák 38 százaléka nem használja a tűzfalat a Facebook korlátozására, 58 százalékuk pedig jellemzően nem tűzfallal oldja meg a felhasználók beléptetését.
· A válaszadók 30 százaléka a jövőben tűzfallal tervezi a mobil felhasználók VPN hálózatának védelmét kialakítani, 28 százalékuk pedig a webalkalmazások aprólékos szabályozását és a Facebook letiltását szándékozik tűzfalon keresztül megoldani.
· A megkérdezettek 29 százalékának a tűzfala nem képes a felhasználók azonosítására és a VoIP eszközök védelmének biztosítására.
A felügyelt hálózatok mérete és fejlesztésének mértéke
· A megkérdezett rendszergazdák átlagosan 900 végpontos rendszert felügyelnek.
· A megkérdezettek negyede 10-nél kevesebb végponttal rendelkező hálózatot menedzsel.
· A válaszadók 26 százaléka kevesebb, mint 100.000 forintot költhet éves szinten az informatikai biztonság fejlesztésére, vagy a szinten tartására, 33 százalékuk pedig 100 és 500 ezer forint körüli keretösszegből gazdálkodhat.
· A megkérdezett rendszergazdák 12 százaléka 1 és 5 millió forint közötti összeget használhat fel informatikai biztonsági megoldások vásárlására, és mindössze 7 százalékuk fordíthat 10 millió feletti összeget erre a célra.
· A felmérésben részt vevők 24 százaléka csak egy meghibásodott eszköz vagy megoldás pótlása esetén vásárolhat újat.
Fizikai és virtuális hálózati megoldások
· A megkérdezett rendszergazdáknak csak a 3 százaléka használ UTM (Unified Threat Management) eszközt minden hálózatbiztonsági probléma megoldására.
· A felmérésből kiderül, hogy a hazai rendszergazdák minden egyes biztonsági feladatra jellemzően külön eszközt alkalmaznak.
· A válaszadók 24 százaléka egyáltalán nem védi virtuális gépeit, a megkérdezettek 28 százaléka pedig csak a jövőben tervezi a megoldás bevezetését.
· A megkérdezettek 21 százaléka használ egy fizikai eszköz védelmi szintjével megegyező virtuális tűzfalat.
Ügyfélszolgálat
· A megkérdezett rendszergazdák 46 százaléka elégedett a jelenlegi tűzfalához nyújtott ügyfélszolgálati és támogatási szolgáltatással, és mindösszesen 12 százalékuk vélekedett úgy, hogy tökéletesen működő szolgáltatásban részesül.
· A válaszadók 13 százaléka jelezte, hogy az általuk használt tűzfalhoz nem kapnak támogatást.
ROI
· A kérdőívet kitöltők majdnem fele, 49 százaléka elégedett az általa használt tűzfal ár-érték arányával.
· A piacvezető terméket használó válaszadók kétharmada viszont drágának találja az általa használt tűzfal árát.
Kapcsolódó cikkek
- Ingyenesen elérhető a Norton Identity Safe béta verziója
- McAfee Mobile Security 2.0: erős biztonság az okos-telefonok és táblagépek számára
- Az amerikai rendőrök felhatalmazás nélkül kutathatnak a mobiltelefonokban
- A mobiltelefonok biztonságáért
- Megalakult az Európai Néppárt Kiberbiztonsági Tanácsadó Testülete
- A Stratfor az adatvédelem megsértésének minősítette a WikiLeaks-kiszivárogtatást
- Új mobilbiztonsági megoldásokkal jelentkezett a McAfee
- Videokonferenciák: páholyból figyelnek a hackerek - Könnyedén felnyithatóak a zárt rendszerek (2. rész)
- Videokonferenciák: páholyból figyelnek a hackerek - Könnyedén felnyithatóak a zárt rendszerek (1. rész)
- A nyereményjátékoknál szívesen adjuk ki magunkat
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.