Gitáros a líbiai csatában - Avagy a Photoshop árnyéka
Aris Messinis francia riporter fantasztikus fotót készített a líbiai polgárháborúban: olyan jót, hogy senki sem akarta elhinni valódiságát. Az AFP hírügynökség fotósa 2011. október 10-én, a Szirt városáért folyó harcok idején a felkelők támadását kísérte. Az AK-47-es gépkarabélyokból és géppisztolyokból tüzelő harcosok között egy gitárját pengető zenészt örökített meg.
Marie-Lys Lubrano, egy ismert újságírónő azonban a fotós védelmére kelt. "A jelenet szürreálisnak tűnhet, de jól visszaadja a hihetetlen líbiai légkört. Én is láttam a fronton bizarr trubadúrt, aki líbiai és francia zászlókat lengetett a tűzvonalban" - írta a Facebookon.
A hírügynökség végül interjút készített saját fotósával a felvétel elkészítésének körülményeiről, és közzétette a vitatott felvételt megelőző és követő, eredetileg mellőzött fotókat - így bizonyította, hogy a gitáros valóban ott volt a helyszínen. "Ezt meg kellett tennünk - magyarázta Patrick Baz, az AFP közel-keleti fotóigazgatója a Le Monde című lapnak nyilatkozva-, mert manapság az embereknek nem az az első reakciójuk, hogy ez igen, micsoda remek felvétel, hanem az, hogy a kép bizonyára fotomontázs."
Oda a képek szavahihetősége
Az internetezők ma már az ismert médiumok által közzétett felvételekkel kapcsolatban is gyakorta hangoztatnak kételyeket, például az árnyékok formájára vagy a pixelek számára hivatkozva. Szeptemberben a Reuters hírügynökség ugyancsak Líbiában készült felvétele váltott ki szkeptikus kommentárokat a világhálón: a képen egy mankóra támaszkodó, ugyanakkor aknavetőből tüzelő férfi volt látható.
Fred Ritchin, a New York-i Egyetem vizuális kultúra szakának professzora szerint a bizalmatlanság a digitális technológia következménye. "Az ezüst-nitrátos fotó a dolgok nyoma volt, a digitális felvétel viszont kreáció. A pixelt nem lehet az ezüst-nitrát szemcséhez hasonlítani: olyan digitális mozaikról van szó, amelyben könnyű felcserélni egy vagy több elemet. Oda a képek szavahihetősége" - vélekedett Ritchin.
A képek manipulációja persze nem a digitális technológiával kezdődött. A korábbi fotókat is gyakran meghamisították, például politikai célokból. A szovjet rendszerben nem egyszer eltüntették a sajtófotókról a kegyvesztetté vált személyiségeket. Kínában a Mao Ce-tungról készült felvételeket mindig úgy retusálták, hogy a lehető legkedvezőbb képet mutassák a "nagy kormányosról". A digitalizálással persze a beavatkozás rendkívül egyszerűvé vált a nem profik számára is - néhány klikkelés, és az esetleg kellemetlen részlet eltűnik.
A világhálón számtalan olyan hamis felvétel kering, amelyet az internetezők viccből tesznek fel a webre. Az egyik legismertebb trükkös képen 2001. szeptember 11-én turista mosolyog a Világkereskedelmi Központ tetején, miközben a terroristák által eltérített repülőgépek egyike éppen becsapódik az épületbe. Patrick Baz megfogalmazása szerint "felnőtt egy olyan új nemzedék, amely virtuális világban él a képernyője előtt. Számára a háború olyan, mint egy videojáték, a képeknek nincs kapcsolatuk a valósággal".
A manipuláció árnyéka a hagyományos médiára is vetül
Az általános kétely légkörében a hagyományos média nehezen tudja meggyőzni hitelességéről a közvéleményt. Ebben az is közrejátszik, hogy a manipulációtól ez a média sem tudott megszabadulni.
2006-ban a Reuters egyik külsős fotósa, Adnan Hadj precedenst teremtett. Egy amerikai blog bebizonyította, hogy manipulálta egyik, izraeli bombatámadást megörökítő felvételét: "felerősítette" a robbanások füstfelhőjét. A hírszolgálati iroda archívumának vizsgálata bebizonyította, hogy más felvételeket is módosított, mindig abból a célból, hogy látványosabbá tegye őket.
Az AFP is továbbított - akaratlanul - hamisított felvételeket. 2008-ban, amikor az iráni kormány rakétakísérleteket hajtott végre, a francia hírügynökség átvette a Sepah News hivatalos iráni fotóügynökség képeit, amelyeken négy rakéta egyidejű indítása látható. Ám egy ugyanakkor, ugyanott készült videón csak három startolását lehetett észlelni. A negyedik rakétát propagandacélból hamisították rá a felvételre, hogy annak nagyobb hatása legyen. Mire az AFP felfedezte a csalást és visszavonta a fotót, az már több nagy világlap címoldalára került.
Még a fotózsurnalizmus legtekintélyesebb díjait kiadó World Press Photo is vesztett aurájából, amikor 2010-ben a sport kategóriában díjazott Stepan Rudik egyik felvételéről kiderült, hogy a szerző a Photoshop program segítségével letörölt egy lábat, amely a háttérben rontotta az összhatást. Ennek az esztétikai javításnak nem volt hatása a kép mondanivalójára, de megtörte azt a tabut, hogy a retusálás során - ha lehet is javítani például a kép fényességén vagy kontrasztjain -, nem szabad semmit sem hozzáadni az eredeti képhez, illetve semmit sem lehet elvenni abból. Az Adnan Hadj esete után több médium meg is változtatta a Photoshop alkalmazására vonatkozó szabályait.
Az amatőr fotók és a képmegosztó portálok új információs forrásokat biztosítottak a médiának, ami jól érzékelhető volt az arab tavasz idején, a tüntetők által készített fotók révén. Ám ugyanakkor a médiára sok millió kétes eredetű kép is zúdult. A képügynökségek úgy próbáltak védekezni, hogy felszerelték magukat a Tungstene nevű elemző programmal, amely jelzi, ha a képet manipulálták.
Az AFP ezzel az eszközzel derítette ki, hogy az a felvétel, amelyen Oszama bin Laden véres holtteste volt látható, durva hamisítás. Ezt a programot akkor használja a hírügynökség, amikor felmerül a trükközés gyanúja. A líbiai gitáros esetében azonban ilyesmiről szó sem lehetett.
"Arisnak egyéb dolga is volt a fronton, mint ilyesmit fabrikálni a számítógépével" - hangsúlyozta a Le Monde-nak Patrick Baz.
Kapcsolódó cikkek
- Adobe Photoshop Lightroom 4 nyilvános bétaverzió
- Photoshop - A digitális skálán bukást hoz az ötös
- Photoshop Elements különleges kiadása a Mac App Store-ban
- Véget ért a Canon EXPO
- Érkezik a videók Photoshopja: MovieReshape
- Minilabor, fotókioszk és szoftver a HP-től
- Photoshop Express iPadre és iPhone-ra is
- Adobe Lightroom 3.2 és a Camera Raw 6.2
- Trükközött az olajkatasztrófa képeivel a BP
- Itt az Adobe Photoshop Lightroom 3
Prim.hu - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
A Magyar Telekom 2024. harmadik negyedéves eredményei
A Magyar Telekom közzétette 2024. harmadik negyedévére vonatkozó, az EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit. A negyedéves pénzügyi jelentés nem auditált értékeket tartalmaz az összes pénzügyi időszakra.
Marad a jóáras korlátlan belföldi mobilnet, sőt, 7 napig díjmentesen tesztelhető
Idén júliusban indult a mobilhasználati élményt forradalmasító, teljesen digitális tarifa Yepp néven, ami egy üzletlátogatás vagy személyes kontaktus nélkül, mobilalkalmazáson keresztül, akár 10 perc alatt aktiválható és korlátlan belföldi mobilnetet kínáló előfizetés. A merőben új koncepció bevezető kedvezményes havidíját 2025. január 6-ig meghosszabbítja a szolgáltató, sőt, mostantól új megrendelés esetén 7 napos ingyenes próbaidőszakot is biztosít.
Elindult a nevezés az idei Marketing Diamond Awardsra
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) idén immár tizedik alkalommal hirdeti meg a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára a Marketing Diamond Awards pályázatot, amelyre egészen 2025. január 15-ig nyújthatják be a szervezetek a pályázati anyagaikat. A díj szakmai elismeréseinek átadására 2025. február 11-én az Etele Cinemaban megrendezésre kerülő Digital Marketing Forumon kerül majd sor.
Bemutatták a jövő Yettel üzleteit
Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei. Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.