Prim Hírek

Általánosságban elmondható, hogy egy új üzleti modell megszületése és széles körben történő elterjedése kihat a globális és regionális szintű vállalati szektorok szereplőire, illetve rajtuk keresztül az adott társadalmakra is. A hatások nagyságrendje és iránya nehezen megjósolható, ám mi most mégis kísérletet teszünk erre Tyukodi Gergellyel, aki a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatójaként részt vesz az egyetemen működő Jövőkutatás Tanszék kutatási projektjeiben, amelyek komplex módon foglalkoznak a jövőbeni lehetőséget meghatározó gazdasági, társadalmi és technológiai trendek előrejelzésével és a kritikus fordulópontok azonosításával.

Tény, hogy a felhő alapú szolgáltatások elindításához szükséges informatikai technológia már évtizedek óta létezik, ám a széles sávú Internet kapcsolat hiánya nem tette lehetővé a szolgáltatás elterjedését korábban. Az elmúlt pár év világgazdasági és technológiai folyamatai azonban kedveztek a felhőszolgáltatásokban rejlő üzleti potenciálok felfedezésének. Mivel a felhőszolgáltatások igénybevétele a vállalati szektor számára kimutatható költségmegtakarítást eredményez, nem lehet véletlen, hogy a legnagyobb nemzetközi IT cégek a 2009-es gazdasági világválsággal egy időben indították el felhő alapú szolgáltatásaikat. Vagyis a technológia kiforrottsága, a jelentős költségmegtakarítási lehetőség, valamint mára az egész Földet behálózó széles sávú Internet kapcsolategyüttesenkeltették életre és tették piacképessé a felhő alapú szolgáltatásokataz elmúlt egy-két év során.

A kérdés így csak az lehet, hogy a még ma csak gyermekcipőben járó szolgáltatás mikorra válik globális trenddé, és milyen változásokat generál majd a vállalati szektorban.
„A szolgáltatás előnyei (költséghatékonyság, optimalizáció, rugalmasság, testreszabhatóság, stb.), illetve jelenleg is fennálló korlátai (pl. országonként lényegesen eltérő jogi szabályozás) kézenfekvők és már-már közismertek is. Az előjeleket figyelve a felhő alapú, globális szintű komplex IT szolgáltatások és alkalmazások néhány éven belülminden bizonnyal nemzetközi trenddé válhatnak, átalakítva a vállalati szektor szereplőinek IT technológiával kapcsolatos üzleti stratégiáit.” - vélekedik Tyukodi Gergely.

Tény, hogy a felhő szolgáltatások igénybe vételével a vállalati szektor szereplői mentesülnek az egyre nagyobb közvetlen tőkebefektetést igénylő informatikai beruházások terhei alól. Az így megtakarított tőke új utakat keres majd magának, melynek egyik lehetséges és leginkább megtérülő formája a humán erőforrások fejlesztése lehet.

„A megtakarított tőkét egy adott vállalkozás fordíthatja például munkatársainak fejlesztésére, vagy magasabb szintű képzettséggel és tudással rendelkező alkalmazottak felvételére. Az emberi erőforrások fejlesztését az is indokolttá teheti, hogy az informatikai alkalmazások rohamos fejlődése és elterjedése egyre magasabb szintű ismereteket feltételez felhasználói oldalról. Nagyobb tudással rendelkező munkaerővel tovább fokozható a cég hatékonysága, így növelhető a profit, alátámasztva ezzel azt a vélekedést, hogy a felhő alapú IT szolgáltatások sokkal inkább tekinthetők új üzleti modellnek, mintsem csupán egy technológiai újításnak.” - fejti ki véleményét az Egyetem jövőkutatója.

A felhőalkalmazások komoly fejlődési lehetőséget kínálnak a kis- és középvállalkozások számára is, hiszen olyan, eddig csak multinacionális vállalatok által használt informatikai rendszerek válnak elérhetővé és megfizethetővé számukra, amik alkalmazásával képesek lehetnek magasabb színvonalú és versenyképesebb szolgáltatások előállítására. Nem kizárható tehát, hogy a felhő révén egyre több közepes méretű vállalat válik majd multinacionális nagyvállalattáa jövőben.

A hazai üzleti környezetből példaként említhető a WireCorner és a Microsoft által közösen indított Navision vállalatirányítási rendszer szoftvercsomag, amely multinacionális informatikai alkalmazásokat tesz elérhetővé KKV-k számára, felhő alapú technológiával. Az alkalmazáscsomagot eleve az iparági sztenderdek és legjobb gyakorlatok (best practise) alapján fejlesztették ki, speciálisan a KKV szektor igényeinek és elvárásainak figyelembe vételével. A Navision-nel így a hazai KKV-k alacsony költség mellett azonnali tapasztalati tudáshoz, valamint már kipróbált és sikeres módszertanhoz juthatnak. A Navision további előnye, hogy a rendszer bármikor újrastrukturálható, testre szabható, bármilyen formátumba exportálható.

De távlatokat nyithatnak a multinacionális cégek globális törekvéseinek további megvalósításában is, melynek egyik megvalósulását ismertette Tyukodi Gergely: „Egy közismert német autógyár felhő alapú IT technológia segítségével fejlesztette ki egyik legújabb autómodelljét. Adottság volt, hogy a gyár fejlesztési központjai elszórtan, több kontinensen voltak, ezért a közös fejlesztés lehetőségét nagyban megnehezítette volna az időeltolódás. Ám a felhő alapú technológia lehetővé tette számukra egy globális fejlesztési felhő kialakítását, így a fejlesztéshez szükséges összes adat és információ minden fejlesztőmérnök rendelkezésére állt, függetlenül attól, hogy melyik időzónában volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a fejlesztés a nap 24 órájában zajlott, hol az egyik kontinens fejlesztőközpontjában, hol a másikban. A projekt így lényegesen hamarabb lezárult, ami nyilvánvalóan komoly megtakarítást jelentett a gyár számára.”

A technológia fejlődés azonban nemcsak az IT területén hozhat újat, hatása akár az egész társadalomra is kiterjedhet – hívta fel a figyelmet Tyukodi –, ezért a dr. Nováky Erzsébet által vezetett tanszék is komplex szemléletben foglalkozik a technológiai innovációk hatásaival. A felhőben rejlő legnagyobb érték például az adatok hozzáférésének korlátlan szabadsága, ami új távlatokat nyithat a munkaerő nemzeti és nemzetközi szintű mobilitásának előmozdításában. „A felhő lehetővé teszi a tér és az idő figyelmen kívül hagyását a munkavégzés tekintetében. Vagyis a jövő munkavállalói nem lesznek rákényszerülve egy adott feladat egy dedikált munkahelyen történő elvégzésére”- vélekedik Tyukodi. A vállalkozások tehát nem arra fognak törekedni a jövőben, hogy munkahelyeket biztosítsanak alkalmazottaiknak, sokkal inkább a megfelelő IT infrastruktúra kialakítására fognak fókuszálni, hiszen a munka bárhol, bármikor elvégezhető lesz akár egy okostelefonon vagy tableten keresztül.

„A jövő generációja egészen új típusú munkát fog végezni, melyben a munkavégzés helye és ideje sokkal kevésbé lesz koncentrált és meghatározható. Ehhez a típusú munkavégzéshez a felhő által biztosított korlátlan szabadság biztosíthatja majd a megfelelő hátteret. Akár még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben a munkaszerződések csupán az elvégzendő feladatokra fognak szorítkozni, figyelmen kívül hagyva annak területi és időbeni meghatározottságát. Persze ma is léteznek távmunkában végezhető feladatok, ám azok korlátai sokkal kitapinthatóbbak, továbbá nem fejlődtek új üzleti modellé” – hangsúlyozta Tyukodi Gergely.
Ha a felhő szolgáltatás révén valóban teljesen szabaddá válhat a munkavégzés helye és ideje, akkor olyan országok, régiók kapcsolódhatnak be a nemzetközi gazdasági folyamatokba, melyeknek eddig, vélhetően földrajzi elhelyezkedésük okán, nem volt lehetőségük.

„Ha az általam felvázolt változásokat valóban képes lesz előidézni a felhő, akkor össztársadalmi hatása akkora is lehet, mint a kerék feltalálásának volt anno. Fontosnak tartom kihangsúlyozni azonban, hogy a jövő a jelenben lévő bizonytalanságok miatt előre nem látható, de bizonyos változások előre jelezhetők” – zárta gondolatmenetét Tyukodi Gergely jövőkutató, közgazdász.