Hogyan törték fel a genetikai kódot?
Mindkét csoport az emberi DNA manipulációját baktériumban való tenyésztéssel oldotta meg. A belőle vett nagy részeket mesterséges kromoszómába ültették, kis darabjait pedig a plazmidoknak nevezett kis DNA-gyűrűkbe. Mindkét esetben a baktérium egy-egy petricsészében növekedett úgy, hogy az emberi DNA nagyszámú klónja (másolata) álljon rendelkezésre a részletes tanulmányozásra.
A kromoszómalánc darabokra törésével baktérium-könyvtárat lehet létrehozni, ehhez a kutatócsoportok az úgynevezett shotgun (vadászpuska) megközelítést alkalmazták, egy olyan technikát, amelyet a kétszeres Nobel-díjas Laureate Fred Sanger fejlesztett ki, amikor 1977-ben egy egyszerű vírus genetikus kódjának 5375 betűjét kiolvasta. Az eljárásban a kromoszómalánc nagyszámú másolatát véletlenszerűen olyan kis darabokra törik, amelyek már olvasható méretűek. Ezután a darabokat összehasonlítják, átfedéseket keresnek és az egész kódot újra összeállítják.
Mivel az eljárás véletlenszerű, folyamatosan egyre nehezebb a réseket kitölteni. Ez az oka, hogy a feldolgozott anyag jellemző összeállítása, a kromoszómalánc 85%-a, nem teljesen önkényes; azt jeleníti meg, ahogyan a tudósok még megfelelőbb módszerek után kutatnak a rések kitöltésére. A lényeges különbség az általánosan használt és az egyéni módszerek között, hogy egy- vagy kétlépéses shotgun eljárást használnak. Az emberi genetikai kód olyan hatalmas méretű, hogy a nagyközönség bevonható egy közbülső lépés során, amikor a kromoszómalánc nagyobb léptékű összeállítása folyik.
A kromoszómalánc 3 milliárd betűjének néhány másolatát véletlenszerűen apró darabokra vágják, ezek mérete 40-200 ezer betű közé esik. Mindegyiket behelyezik egy mesterségesen kialakított baktérium-kromoszómába, amit bevisznek egy baktériumba, hogy több másolatot kapjanak. E kis daraboknak ismerik az azonosítóit, így az átfedésbe kerülő darabok azonosíthatók és a kromoszómalánc összeállítható. Az eljárás végén megkapják a kész térképet. Mindez az ismert puzzle játékhoz hasonlítható. Ez a térkép úgy készül, hogy a kis darabokat mindkét végükön azonosítják, és úgy helyezik be. A térkép minden nagyobb darabját tovább törik kisebb darabokra, körülbelül 2 ezer betű méretűre, mindegyikük, amelyet a plazmidba helyezéssel lemásoltak, egy DNA-darab, amit a baktérium le tud másolni. Ezek a darabok azután sorrendbe állíthatók mindkét végükkel, a térkép használatával újra összeállítható a kromoszómalánc. A kihívást az jelentette, vajon a részek egymásra találnak-e újból. Ehhez szereztek egy szuper-számítógépet és egy intelligens programot, amely a kód 500 milliószor ezerbillió (tíz a tizenkilencediken) számú betűjét állította sorrendbe szeptember óta.
A kutatók szerint eljött az ideje, hogy a pipetták és kémcsövek mellé a robotok is felsorakozzanak a gyakorlat eszközeiként. Sőt, a vita jelenleg arról is folyik, e térképet részletesen közzétegyék-e az interneten.
Kapcsolódó cikkek
- Nemzetközi konferencia az életvitelt segítő megoldásokról
- A hazai innováció élvonalában
- A Nextent 50 %-os tulajdont szerzett a Data Research-ben
- A kvalitatív kutatás is áttevődik az internetre
- Rangos minősítés az Avaya kutatóintézetének és munkatársának
- A szervezetek nem tudják szavatolni a személyes adatok biztonságát
- Indul a VMR Kids
- Sun: Környezettudatos-e a hazai informatika?
- Globális kutatóhálózatot indított az EMC
- Mechatronikai kutatóközpont lesz Székesfehérváron
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.
Június 11-én ismét megérkezik Magyarországra a Startup Safari Budapest
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Érkeznek az Arctis Nova termékcsalád legújabb tagjai
A SteelSeries, az úttörő Arctis Nova headsetsorozat megalkotója, az eredeti esport márka, amely egyesíti a gaminget a kultúrával, és a gaming- és esport-perifériák világelső gyártója kibővítette az Arctis Nova termékcsaládot az Arctis Nova 5 sorozatú headsetek és a Nova 5 Companion App bevezetésével.