Bemutatták a BME nagyteljesítményű számítógépét
A hagyományos, egy processzoros számítógépekhez képest naponta egy évnyi számítást képes elvégezni Superman, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új szuperszámítógépe, amelyet csütörtökön mutattak be.
A rektor kiemelte, hogy az eszköz révén új lendületet kaphat a kutatások azon szegmense, amelyhez modellezés, szimuláció szükséges. "Talán ez a számítógép képes hozzájárulni ahhoz az integrációs törekvéshez, hogy a különféle karok, tanszékek kutatócsoportjai még szorosabban együtt tudjanak működni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a gép nemcsak a doktoranduszoknak, fiatal kutatóknak jelent nagy lehetőséget, hanem az egyetem egészének is.
Szeberényi Imre, a BME kutatási-fejlesztési igazgatóhelyettese szakmai összefoglalójában kiemelte: az informatika nemcsak a kutatásfejlesztést, hanem az élet valamennyi területét átformálta. Az elmúlt évek legjelentősebb változásai között az elérhető eszközök árcsökkenését és rohamos fejlődését említette. A csúcstechnikáról szólva megjegyezte, hogy ma "már nemcsak a kiváltságosok és a hadiipar tudja megfizetni" a nagy teljesítményt.
Elmondta, hogy a Superman nevű számítógép májusban érkezett az egyetemre és augusztus végén kezdődött a próbaüzem. Szeberényi Imre az elmúlt egy hónap alatt elvégzett munkát ismertetve arról számolt be, hogy az egyetem szinte valamennyi kara igénybe vette már a számítógép kapacitását, összesítve Superman mintegy 70-80 százalékos kihasználtsággal működött. Az igazgatóhelyettes megemlítette, hogy a számítógépet energiatakarékosra tervezték, így "az unatkozó gép" magától kikapcsol.
Érdekességképp megjegyezte, hogy ha mindazt a feladatot, ami augusztus 26. óta futtattak a gépen, egy hagyományos, 2,8 gigahertzes számítógépen végezték volna, a műveletek ideje 17 évig tartott volna, a gép egy nap alatt nagyjából egy évnyi feladatot hajtott végre.
fotó: hirado.hu
A sajtótájékoztatón beszámoltak a számítógép által elért kutatási eredményekről is. Az építőmérnöki kar vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének a kutatói a Fertő-tó és a Balaton áramlási folyamatait, hullámzásának, a vízi környezet állapotának modellezéséhez alakítottak ki integrált hidrodinamikai modellt, amely segítségével kiszámíthatóvá válik egy esetleges idegen vízgyűjtő területről történő vízpótlás hatása vagy például a balatoni kikötők eliszaposodási folyamata is.
Kapcsolódó cikkek
- Bővült a SUSE-t támogató szuperszámítógépes megoldások köre
- Kutatók éjszakája - Beszélő robot, droidfoci az Ericsson Science Parkban
- Már a végzős mérnökhallgatók is külföldi munkában gondolkoznak
- Vízhűtéses szuperszámítógépet állítanak üzembe Németországban
- Húsz éves a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma
- Robotok és hackerek az idei Simonyi konferencián
- Masat-1: Változatlanul jól érzi magát az első magyar műhold
- Masat-1 - Idejének negyedét a Föld árnyékában tölti az első magyar műhold
- 802 TFLOPS teljesítményű szuperszámítógép CPU-kal és GPU-kal
- Masat-1 - Pályára állt az első magyar műhold