Mit tehet az alépítmények helygazdálkodásában az ehtv.?
A magyarországi gyakorlat - a koncessziós időszak szolgálata érdekében -nem ismeri el az útjogot mint korlátos erőforrást, és mint ingatlanhasználati jogot kísérli meg kezelni. Ennél fogva az útjoggal való gazdálkodás kötelezettségét sem írja elő. A jelenlegi helyzetben az MSZ szabványban kijelölt szelvény sok helyen gyakorlatilag megtelt, az alternatív szolgáltatók nem, vagy nehezen és lassan férnek a nyomvonalakhoz (rendkívül sok egyeztetési kötelezettség, nyilvántartási pontatlanságok, felhagyott nyomvonalak). Az önkormányzatok magatartásán múlik az útvonal engedélyezése, ugyanakkor a hírközlési hatóság szerepe mindössze az ilyen kérelmek megfelelőségére szorítkozik.
A tanulmány készítői a megoldást abban látják, hogy az ehtv. foglalkozzon a kérdéssel, kezelje a nyomvonalat korlátos erőforrásként és a nagy piaci szereplőket "tartsa féken". Hatások: ha a helymegosztást az ehtv. nem írja elő, ez de facto monopóliumot hozhat létre, továbbá: ha az ehtv. nem foglal állást a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben a hírközlési szakági munkarésszel kapcsolatban, akkor a helykijelölés csak az önkormányzatokra marad - állapítja meg az Entel tanulmánya.
Kapcsolódó cikkek
- Miként kell hozzálátni a vezetékes számhordozás bejelentéséhez?
- Elektronikus hírközlési törvény: januártól megtakarítás
- Az Országgyűlés elfogadta az elektronikus hírközlésről szóló törvényt
- EHT: Az ingyenes internetszolgáltatók átadták petíciójukat
- A NETÉRT 7 pontja az új EHT kapcsán
- EHT: Veszélybe kerülhet az ingyenes internet-hozzáférés
- EHT: módosító indítványok az Informatikai bizottság előtt
- Az SZDSZ egyeztetést kezdeményez a hírközlési törvényről
- Az Elektronikus Hírközlési Törvénytől igazi versenyt vár az Elender-főnök
- Az új EHT és a postatörvény az Informatikai Bizottság előtt