Az internet szabadságáról tanácskoztak az EBESZ keretében Bécsben
Az internet és a médiaszabadság kérdéseiről rendeztek konferenciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében Bécsben. A rendezvényen felszólalt Kumin Ferenc helyettes államtitkár és Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője is.
Az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének kezdeményezésére rendezett konferencián kétszázötvenen vettek részt, köztük kormányzati szereplők, civil szakértők és nemzetközi szervezetek képviselői.
A pénteki plenáris ülésen felszólaló tagállami küldöttségek túlnyomó része megerősítette elkötelezettségét a tavaly decemberben, Dublinban elfogadott nyilatkozattervezet mellett, amelyben a szervezet 57 tagállama közül 48 - köztük Magyarország - kinyilvánította: tiszteletben tartják az egyének jogát ahhoz, hogy alapvető szabadságaikat és emberi jogaikat az új technológiák, így az internet, a mobil hálózatok és a közösségi média segítségével gyakorolják. Az EBESZ-en belüli alapvetően eltérő megközelítéseket tükröz, hogy a szovjet tagköztársaságok nagy része - a balti államok és Ukrajna kivételével - nem csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz.
Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára felszólalásában a magyar médiahelyzetről beszélt. Az online média sokszínűségét és a sajtószabadságot talán az internetes hírmédiumok helyzete illusztrálja a leginkább - emelte ki. A magyar internetes média jellegzetessége - fejtette ki - , hogy az internet-kor kezdetén létrejöttek olyan hírportálok, amelyek nem valamely nyomtatott lap internetes változatai, hanem önálló hírmédiumok. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy meg tudták őrizni függetlenségüket és autonómiájukat - vélekedett. Ezek a médiumok nagyon "kritikus, szarkasztikus, ironikus" hangot képviselnek a magyar sajtóvilágban, és jól illusztrálják a magyar sajtószabadságot és a média pluralizmusát - mondta.
Kumin Ferenc szerint hatékonyan és eredményesen működik Magyarországon az internetes hírszolgáltatók önszabályozó testülete. Az MTI kérdésére kifejtette: a tartalomszolgáltatók egyesülete több kérdésben közös álláspontot alakított ki szakmai kérdésekben. Az önszabályozás hatékony működését mutatja, hogy az új médiatörvény hatályba lépése óta - egyes aggodalmakkal ellentétben - nem volt szükség arra, hogy a médiahatóság szankció jellegű lépést hozzon - mondta.
A konferencián felszólalt Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, az ENSZ szervezet jelenlegi fehéroroszországi különmegbízottja is. Haraszti csütörtökön egy panelbeszélgetés keretében annak a nézetének adott hangot, hogy az online média alapvetően különbözik a média más formáitól, ezért nem helyes, ha a többi médiummal azonos módon szabályozzák. Az internetes médiára globális jellege miatt sem alkalmazható a területi alapú tartalomszabályozás elve, a kormányok mégis megpróbálják visszaszorítani a területi korlátok közé - hangsúlyozta. Szerinte ennek lehetetlensége hamarosan szükségszerűen nyilvánvalóvá válik az internet sávszélességének rohamos növekedése miatt. A tartalomszabályozás jelenleg is csak "önkényesen, szelektíven és átpolitizáltan" lehetséges, mert az ellenőrzés nem lehet következetes - mondta Haraszti.
Bár demokráciákban nem lehetséges a belső internet olyan jellegű elszigetelése a külvilágtól, mint Kínában vagy Iránban, lehetségesek a globális média jellegének meg nem értéséből vagy akár szándékos figyelmen kívül hagyásából eredő részleges korlátozások - jegyezte meg az EBESZ korábbi illetékese.
Kapcsolódó cikkek
- Szigorúbb internetszabályozásról dönthetnek Kínában
- Csaknem ötven ország szövetkezik a gyerekek internetes szexuális zaklatása ellen
- Akinek mobilja van, valóban tagja a netközösségnek?
- Hová forduljunk panaszunkkal internetes vásárláskor?
- Vállalatok számítógépeit figyelnék Kínában
- Hogy ki csinálta az internetet? Hát persze, hogy az állam!
- Újabb hivatalnokot buktattak meg "online megfigyelők" Kínában
- Kire hagyjuk digitális örökségünk?
- Freedom House: Magyarországon biztosított az internet szabadsága
- NMHH: egy év alatt csaknem másfélezer bejelentés érkezett az Internet Hotline-ra
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.