Mi vár az esportra a járvány okozta nézettségrobbanás után?
A pandémia alatt jelentősen megugrott az esport rajongóinak és felhasználóinak száma, azonban a bővülés mégsem hozott egyértelmű bevételnövekedést. Még akkor sem, ha olyanok is költöttek esportra, akik saját bevallásuk szerint soha nem néztek ilyen tartalmakat korábban – derül ki a Deloitte fogyasztói felméréséből.
Az esportrajongók jellemzően a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok, akik az iparágon kívüli vállalatok számára is vonzó célcsoportot jelentenek. Különösen igaz ez a COVID-19 kitörése óta, mivel a nézőszámok rekordszintre történő emelkedésének köszönhetően egyre több szervezet nyitott az esport felé. Üzleti oldalon ugyanakkor számos lehetőség még kihasználatlan – hívja fel a figyelmet friss fogyasztói felmérésében a Deloitte.
A néző mindenek felett
„A hosszútávú gazdasági siker elérése érdekében fontos, hogy az esportban tevékenykedő szervezetek felismerjék az ezt elősegítő legfontosabb tényezőket. Ide tartozik például a nemzetközi piac számára is vonzó versenyek szervezése, a bevételek hatékony diverzifikálása, vagy a szponzori partnerségek megfelelő megközelítése. A legfontosabb szempont azonban a célközönség kiismerése, amiben segítenek a digitális csatornákon keresztül beérkező közvetlen visszajelzések. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem létezik tipikus esportfogyasztó, és nincs két egyforma esport sem” – mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Az esport szurkolók rendkívül sokszínű, értéktudatos és hangos tábort alkotnak. Csak kisebb részben vannak köztük jelen a Z generáció tagjai (26%), legtöbbjük 26 és 40 év közötti (40%), akik átlagon felüli végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek.
Platformok és preferenciák
Az esport abból a szempontból hasonlóságot mutat a hagyományos sportokkal, hogy az élő események sajátos élményekkel gazdagítják a résztvevőket. Ilyenkor a helyszínen megjelenő lelkes rajongók kivételes hangulatot teremtenek az arénában, amely a képernyőkön figyelő nézőket is elvarázsolja. Ezt alátámasztja a Deloitte felmérése is, mely szerint azok, akik korábban jegyet váltottak egy rendezvényre, szinte biztosan részt vesznek egy következőn is. Az esport előnye - más iparágakkal szemben -, hogy az eseményeket, bajnokságokat online is meg lehet tartani. Mivel a járványhelyzetben az emberek lényegesen több időt töltöttek otthon, az esport nézettségi adatai megugrottak, miközben a hagyományos sport- és szórakoztatóipari szegmensek szüneteltek. A meglévő esportfogyasztók 42 százaléka növelte aktivitását a pandémia előtti időszakhoz képest.
Az élő események vonzerejének dacára is az online fogyasztás az esportközvetítések fő támasza: az esportfogyasztók 66 százaléka streamen keresztül jut a tartalomhoz, ráadásul 49 százalékuk ezt a csatornát tartja kedvencének. Ez az adottság lehet a meghatározó abban is, hogy a felmérésben megkérdezett európaiak több mint fele a COVID-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt találkozott az esporttal először. Különösen nagy volt a bővülés azon fogyasztók körében, akik saját bevallásuk szerint nehezen viselték a pandémia kihívásait (ebben a csoportban 2,43-szorosára nőtt a penetrációs arány*), illetve a női nézőknél (2,36-szoros bővülés).
Siker(e)sport?
Az európai országok esport közönségének több mint a fele 2020-ban vagy 2021-ben kezdett el komolyabban érdeklődni az iparág iránt. Az érdeklődés hiába határtalan, ez nehezen mutatkozik meg a bevételek alakulásában. „A kiváló minőségű ingyenes tartalmak bősége miatt a digitális nézettség rendkívüli népszerűsége sem eredményezett rövidtávon nagyobb bevételnövekedést az ágazatnak. A médiatartalmak pénzzé alakításán túl, a kényszerűségből törölt eseményekből és a szponzori szerződések átütemezéseiből származó magas veszteségek szintén nagy terheket rónak az iparágra” – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.
Ugyanakkor összességében egy fiatal, dinamikus és fogyasztóorientált ágazat lévén az esportra fényes jövő vár, ami a következő generációk fogyasztási szokásaiban még nagyobb szerepet fog játszani. A nagy kérdés csak az lesz, hogy ezt a fejlődést hogyan tudja az iparág hasznosítani és pénzzé alakítani.
A Let's Play! – The European esports market elnevezésű kiadvány alapja egy 2021 júliusában és augusztusában elvégzett, 20 000 emberre kiterjedő fogyasztói kutatás, amelyet a Deloitte az ISFE Esports-szal, az Európai Interaktív Szoftver Szövetség egyik részlegével együttműködve végzett. Ezt egészítette ki egy szakértői felmérés az európai esport ökoszisztéma 14 országában működő szervezetek közel 70 vállalati képviselőjével.
____________
* A penetrációs szint, a piac telítettségi szintjét méri a termék vagy szolgáltatás fogyasztásában. A penetrációs szint a tényleges eladásoknak a lehetséges eladásokhoz viszonyított aránya.
Kapcsolódó cikkek
- Ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől
- Hogyan alakul az üvegszálas adatátvitel technológia jövője?
- Magyarok is bekerültek a régió leggyorsabban fejlődő technológiai cégei közé
- A piaci szereplők együttműködése gyorsíthatja az 5G elterjedését
- Nem megtévesztő a Facebook ingyenes közösségi médiaként való reklámozása
- Hogyan tudunk a múlt tanulmányozásával felkészülni az IT jövőjére?
- Zöld e-kereskedelem: mit gondolnak a vásárlók?
- Gyakorlatban mérik fel a V4-országok diákjainak digitális készségeit
- Így vásárolnak elektronikai cikkeket a magyarok
- Még podcastot is többször hallgatunk, mint ahányszor online keresünk társat
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.