Prim Hírek

A 8. Digitális Esélyegyenlőség konferencián adták át az NJSZT idei díjait. Több kategóriában is díjzták az arra érdemeseket. Összesen tíz ember hat különböző kategóriában részesület elismerésben. Íme a díjazottak névsora.

Neumann-díj

A Társaság névadójának emlékét hordozó éremmel 1976 óta évente egyszer azok tevékenységét ismeri el Társaságunk, akik a számítástechnikai kultúra kialakításában, a társadalom informatizálásában értek el jelentős eredményeket és az NJSZT-ben is eredményesen dolgoztak.

2014-ben Neumann-díjban részesült Bakonyi Péter.

1965-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán diplomázott, 1974-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett. 1965-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (SZTAKI) tudományos munkatársa, 1982-től igazgatóhelyettese. 1986-tól 1999-ig a Nemzeti Információs Infrastruktúra Programot vezette.  1991-től a Hungária Biztosító Számítástechnika Kft. ügyvezető igazgatója. 2002 és 2004 között az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára, majd 2004 decemberétől az MTA SZTAKI igazgatóhelyettese. 

Jelenleg a BME Egyesült Informatikai Tudásközpont vezető tanácsadója. 2000 és 2006 között az NJSZT elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke, a Hungarnet ügyvezető elnöke.

Kezdeményezte Magyarország csatlakozását az EU 2009-ben indult Jövő Internet programjához, melynek keretében vezeti az ezzel kapcsolatos hazai tevékenységeket. Irányítja a Jövő Internet Nemzeti Technológia Platform munkáját és az ennek keretében kidolgozott Jövő Internet Kutatási Akcióprogram (JINKA) végrehajtását, amelyek szervezett, koordinált lehetőséget biztosítanak pályázati finanszírozáshoz való hozzájutásra a kutatók egy széles köre számára, messze túlmenően a szorosan az internettel kapcsolatos témákon.

Kalmár-díj

Kalmár-díjat azok kaphatnak, akik a számítástudományban, illetve a számítástechnika alkalmazása területén értek el kimagasló eredményeket. A Társaság ezen kitüntetése – melyet szintén 1976 óta adományoz – Kalmár Lászlóról, a Szegedi Tudományegyetem professzoráról, a hazai kibernetikai tudományok megalapítójáról kapta a nevét.

2014. Kalmár-díjasai:

Sallai Gyula

Okleveles villamosmérnök, 1976-ban kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. Kezdetben a BME Vezetékes Híradástechnikai Tanszékén, majd 1975-től a Posta Kísérleti Intézetben dolgozott, amelynek 1984-től igazgatója volt. 1990-től a Magyar Távközlési Rt. stratégiai ágazati igazgatója, majd szolgáltatási vezérigazgató-helyettese. 1995-ben a Hírközlési Főfelügyelet nemzetközi igazgatója, majd szakmai területekért felelős elnök-helyettese, egyben az elnök általános helyettese lett.

2001-től a BME – jelenlegi nevén - Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén egyetemi tanár, 2002 és 2010 között a tanszék vezetője. A 2004 és 2008 közötti tanévekben egyidejűleg a BME stratégiai rektorhelyettese volt. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE) 1991 óta vezetőségi tagja, hat évig alelnöke, 2005-től 2011-ig elnöke volt.

Kezdettől fogva részt vesz a Jövő Internet programmal kapcsolatos tevékenységek szakmai vezetésében, jelentős szerepet játszik a szakmai koncepciók kidolgozásában és karbantartásában valamint a  Jövő Internet Kutatási Akcióprogram (JINKA) kutatási projektjeinek koordinálásában, rendszerezésében. Szerkesztette (Bakonyi Péterrel együtt) a program eredményeiről 2014-ben magyar és angol nyelven kiadott "FIRCC jelentés" kötetet, amely mintegy 80 kutatási jelentést tartalmaz.

Dobrowiecki Tadeusz

A műszaki tudományok kandidátusa, a BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT) oktatója. A díjat több mint 30 éven át végzett kiemelkedő egyetemi oktatásszervezési és módszertani tevékenységéért, különösen a Mesterséges Intelligencia (MI) oktatásának és hazai felső-oktatásba való bevezetéséért és elterjesztéséért végzett munkájáért kapta.

Dr. Dobrowiecki Tadeusz egyetemi docens 1978. óta a BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT) oktatója. 1981-ben szerezte meg a műszaki tudo­mány kandidátusa fokozatot. Ma a mesterséges intelligencia témakör egyik legnagyobb tudású, nemzetközileg is elismert hazai szakembere, aki szívügyének tekinti, hogy ez a témakör minél szélesebb körben ismertté váljon. Az ő kezdeményezésére vezette be a BME VIK a Mesterséges Intelligencia oktatását a műszaki informatika (később mérnök-informatikus) szakon, mely tárgynak jelenleg is a tárgyfelelőse és oktatója.

1999-ben a kezdeményezésére és az irányításával magyarul is megjelent a témában alapkönyvnek számító Mesterséges intelligencia korszerű meg­közelítésben c. könyv, és mára elkészült a témában alaptankönyvnek számító mű  elektronikus változata is. Az elektronikus almanach azt segítette elő, hogy előképzettség és kor tekintetében vegyes és széles felhasználói körben fel lehessen számolni a mesterséges intelligenciáról kialakult helytelen, „elvarázsolt tudomány” felfogást. Így a szakemberképzés segítésén túl fontos igényes ismeretterjesztési feladatot is teljesít.

Tarján-emlékérem

Tarján-emlékérmet az NJSZT azoknak adományoz, akik a számítástechnika oktatásában, népszerűsítésében mutattak kiemelkedő teljesítményt. Tarján Rezső a Társaság első elnöke volt, és az elektronika egyik vezető személyiségének számít.

2014-ben az NJSZT Tarján-emlékéremmel tüntette ki a következőket:

Simon Gyula – Kiszely Ildikó

A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanáraiként a tehetséggondozásban és versenyre való felkészítésben végzett tevékenységükért részesülnek a kitüntetésben. Az általuk felkészített tanulók rendszeresen kimagasló eredményeket érnek el az NJSZT által szervezett informatikai versenyeken, köztük az Országos Informatikai Tanulmányi Versenyeken és a nemzetközi diákolimpiákon.

Gudenus László

Az informatikai képzés és továbbképzés területén és a számítástechnika népszerűsítésében végzett több évtizedes folyamatos, kiemelkedő és fontos szerepet játszó munkásságért részesül a kitüntetésben.

1977-ben az ELTE Természettudományi Karán szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanár, majd 1988-ban számítástechnika szakos középiskolai tanár diplomát. 1977-től 2004-ig a Táncsics Mihály Középiskolai Speciális Kollégiumban dolgozott tanárként,  igazgató helyettesként, majd igazgatóként.  2004 óta főállásban dolgozik ELTE-n, jelenleg az Informatikai Kar oktatója. Feladatai közé tartozik felelős oktatóként a leendő számítástechnika- és informatikatanárok szakmai és szakmódszertani képzése. Következetes újító munkája nyomán megjelent több új kurzus, amelyek már nemcsak az informatika szakos tanárjelöltek számára teszik lehetővé, hogy integráltan ismerkedjenek meg az IKT és a konstruktív pedagógia elméletével és gyakorlatával, a digitális pedagógia lehetőségeivel. 

Az ECDL rendszer magyarországi bevezetése után Gudenus László javaslatára és munkájával ezek az ismeretek nagyon gyorsan, példamutató módon elsőként, beépültek az informatika tanárok képzésébe, így az ELTE IK-n végzett tanárok már ezek ismeretében kezdenek el tanítani a közoktatásban. Az egyetemen végzett kiemelkedő és magas színvonalú oktatási és oktatásfejlesztési munkáját az ELTE vezetése 2009-ben mestertanár cím odaítélésével is elismerte.

Kiss Róbert

A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium matematika-informatika szakos tanára. Nevét ott találjuk a hagyományos szaktárgyi versenyek sikeres felkészítő tanárai között, ám ezeken túllépve újszerű versenyeken és találékonyságot, vállalkozó kedvet igénylő pályázatokon is indul diákjaival. Az ő kezdeményezése volt az országos Robotprogramozó csapatverseny is, amelyre a felkészüléshez tanítványaival valódi műhelymunkákat valósít meg. A versenyekre tanítványait éveken keresztül inspirálja, egyre rangosabb versenyeken való részvételben támogatja.

Tananyagszerzői munkásságáról egy kollégája így fogalmaz: „Tudjuk, hogy informatika tanárként folyamatos önképzésre és a gyerekek képzéséhez mindig új szakmai anyagok készítésre van szükség. Kiss Róbert nevét én egy ilyen, általa készített és az informatika tanárok, illetve bárki érdeklődő számára közzétett szakmai anyagból ismertem meg. Az ő könyve segítségével tanultam meg robotokat programozni. A könyv leírásai pontosak, érthetőek, felépítése logikus.”

Tudásával nem csak tanítványait, hanem kollégáit is szolgálja. Országos konferenciákon vállal szekció-vezetést, lobbizik szakmai anyagok ingyenes elérhetővé tételéért. Legnagyobb érdeme a robotika fontosságának meglátása és népszerűsítése a középiskolai korosztályban.

Kemény János-díj

Kemény János-díj a 35 éven aluli fiataloknak adományozható szakmai alkotó- és publikációs tevékenységük alapján. Kemény János a Darthmounth College (USA) professzoraként a BASIC nyelv egyik kifejlesztője és az időosztásos rendszerek egyik úttörője volt.

2014-ben Kemény-János díjban részesül:

Képes Gábor

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főosztályvezetője. 2004-ben az ELTE BTK-n magyar nyelv- és irodalom szakos bölcsész, középiskolai tanár diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Informatika Önálló Programját, majd ugyanott demonstrátorként informatikatörténetet kezdett oktatni. Az informatikatörténet gyerekkora óta szenvedélyesen érdekli és vallja, hogy az informatika az emberi kultúra egyik legfontosabb alkotása. Diploma után – egész napjainkig – folytatja oktatási tevékenységét, immár megbízott előadóként. Jelenleg az ELTE Informatikai Karán is tanít, a Média- és Oktatásinformatika Tanszék keretei között.

2001-től a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tagja, 2009-től az NJSZT Informatika Történeti Fórum (ITF) alapító vezetőségi tagja. Szerepet vállalt a szegedi Informatika Történeti Kiállítás rendezésében, mint az NJSZT e célra létrehozott Tanácsadó Testületének tagja.  Álló Gézával együtt a kiállítás kapcsán létrehozott „A jövő múltja” c. könyv szerzője. 2009-től a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főmuzeológusa, 2014-től pedig a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) kutatási és fejlesztési főosztályának vezetője.

Számos technikatörténeti publikációja jelent meg magyar nyelven a Technikatörténeti Szemlében, a Mérnök Újságban és más lapoknál, rendszeres előadója a tudomány- és technikatörténeti Ankétoknak. Az informatikatörténet mellett irodalommal is foglalkozik: három verseskötete, több mint tíz science-fiction novellája jelent meg, recenziókat ír.

Életmű-díj

Több évtizedes szakmai tevékenységének, kiváló eredményeinek és a Társaságért végzett munkájának elismeréseképpen a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Életmű-díjat adományoz Lampl Tamásnak.

Kovács Attila-díj

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) 2013. évben is közösen hirdette meg az „Az év informatikai újságírója” díjat, amelyet az információs társadalom népszerűsítéséért végzett tevékenységért adományoznak.

2014-ben a díjat  Tóth Balázs kapta.

Tóth Balázs a magyar IT újságírás meghatározó jelensége, 11 éve az Index techrovatának szerzője és szerkesztője, előtte két évig a Stop.hu techújságírója volt. Egyéni látásmódja, kritikus, néha cinikus megközelítése a más lapokban unalmasnak tűnő témákat is életre kelti, érthetővé teszi és széles közönség számára fedi fel. Az elmúlt évtizedben munkája során végigkövette a web és a mobil forradalmát, több távközlési generációváltást, operációs rendszerek, szolgáltatások, hardvermegoldások felemelkedését és elmúlását is.

Kevés olyan személyiség van a hazai szaksajtóban, aki végigjárja az országot azért, hogy mindenhol lemérhesse, milyen gyors a mobilinternet; kevesen veszik a fáradságot, hogy saját magukon is kísérletezve próbáljanak ki mindent, amiről írnak; kevesen igyekeznek a kényelmes sajtóutak helyett önállóan felfedezni a szakkonferenciákat és kiállításokat a valóban érdekes sztorikért – Tóth Balázsra ez mind jellemző.

A technológia hétköznapokra gyakorolt hatásáról természetes, hogy folyamatosan beszámol, de kiemelten foglalkozik az informatika- és programozás oktatásának témájával is. Igazi küldetéseket vesz magára, az aktualitások hírértékén szörfölve is mindig talál alkalmat, hogy feltegye a lényeges kérdéseket, szembesítse az olvasókat a valósággal, legyen szó adatvédelemről, közösségi oldalakról, okostelefonokról, szoftverekről vagy akár kódolásról.