Magyarországon is indul a Kódolás Órája
A kódolás világnyelv, ismerete már gyerekkortól óriási előnyt jelent. Ennek szellemében indul el hétfőtől Magyarországon is a Kódolás Órája című eseménysorozat a Microsoft támogatásával. Magyarországon 10 000 betöltetlen informatikusi állás van, így az utánpótlás növelése kulcskérdés. A Microsoft a kódoláshoz szükséges forrásokkal és képzéssel segíti a fiatal felnőtteket abban, hogy felfedezzék tehetségüket és sikeres karriert futhassanak be, valamint elkötelezett a hatékony programozás oktatás elterjesztésében.
A programnyelvek, kódnyelvek épp olyan világnyelvek, mint az angol: aki kellő szinten ismeri, annak egyfajta útlevelet jelent az informatika globális munkaerőpiacára. Európában mintegy 4 millió kódoló dolgozik (ez nagyjából Horvátország teljes lakosságának felel meg), amely évente 100 ezerrel nő. Számos magyar informatikus dolgozik külföldön, a magyar szakemberek Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában is keresettek. Pedig a magyar informatikusokra idehaza is nagy szükség lenne. A statisztikák szerint jelenleg 82 000 honfitársunk dolgozik az informatikai szektorban, ám mintegy 10 000 betöltetlen állás van a területen. Az utánpótlás pedig nem érkezik nagy sebességgel: évente 5000 fiatal felvételizik informatikai szakokra, éppen annyian, ahány finanszírozott informatikusi hely van a felsőoktatási intézményekben, ám a felük lemorzsolódik, így mindössze 2500-an végeznek évente.
Kevesen tudják, hogy az első programozó egy hölgy volt. A brit Ada Lovelace matematikusként már a XIX. században megírta a világ első számítógépes programját, noha akkor ezt ő még nem tudta. A valódi, számítógépes programozás a XX. század második felében kezdődött. Az első számítógépes játékot 1961-ben írták meg, 1983-ban pedig elkészült az első számítógépes vírus is. Az első kódnyelv a FORTRAN volt, melynek feltalálása az amerikai John Backus nevéhez fűződik.
Ahogy az emberek életük egyre több területén találkoznak az informatika vívmányaival, úgy válik a kódolás speciális, komoly szakértelmet és képzettséget követelő tudásból mindenki számára hozzáférhető lehetőséggé. Ezt a folyamatot meggyorsítandó indult útjára az Egyesült Államokban 2013-ban a Kódolás Órája című eseménysorozat, amelynek célja, hogy korra és nemre való tekintet nélkül népszerűsítse a kódolást világszerte. Eddig közel 52 millióan vettek részt a program valamelyik eseményén, 15 millió diák vett részt a rendhagyó tanórákon a világ 180 országában 30 különböző nyelven. A Barack Obama amerikai elnök támogatásával indult Kódolás Órája mellé a kezdettől fogva odaállt a Microsoft is. A cég most Magyarországon népszerűsíti a kezdeményezést: a szervezők arra buzdítják a szülőket és az oktatási intézményeket, hogy ezen az egy héten szánjanak legalább egy órát a programozás alapjainak megismerésére és megismertetésére.
A kezdeményezők szerint nincs szükség számítástechnikai előképzettségre ahhoz, hogy valaki elkezdjen programozni. Aki alapszinten megtanulja a kódolást, a számítástechnikát a kreativitása kibontakoztatására is felhasználhatja, miközben fejlődik a problémamegoldó készsége. A mozgalom alapgondolata szerint mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a programozás alapjaival megismerkedhessen, és az így megszerzett tudás támogassa a továbbtanulását és az elhelyezkedését.
A Kódolás Órája alkalmából a szervezők azt kérik, mindenki készítse el nevének bináris változatát és ossza meg a Facebookon. Megteheti itt: http://www.convertbinary.com/
Kapcsolódó cikkek
- Egy év alatt egymillió informatikust képezne ki Tajvan
- Ingyenes otthoni Office 365 használattal bővül a Tisztaszoftver program
- Office újdonságok egy csokorban
- A Windows XP ismét veszített népszerűségéből
- Már Skype-olhatnak is az Office Online felhasználók
- Legjobb munkahelyek - dobogón a Microsoft
- Már HD képeket is támogat a Bing
- Windows 10 frissítést kapnak a Windows Phone 8-as Lumia mobilok
- A Microsoft a második legértékesebb vállalat a Forbes szerint
- A Microsoft egykori alelnöke igazolt az SAP-hoz
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.