Tévhitek miatt terjednek lassan a vállalati felhőszolgáltatások Magyarországon
A fejlett országokban rohamtempóban terjednek a vállalati felhőszolgáltatások, itthon viszont a nagyvállalatok mindössze 8 százaléka csatlakozott eddig az új IT forradalomhoz. Az ok az ismeretek hiánya és néhány alaptalan félelem – derül ki a Microsoft és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös kutatásából. A magyar cégvezetők biztonságosabbnak hiszik a meglévő informatikai infrastruktúrájukat, és sokan nem tudják, hogy a felhőmegoldások nem csak az IT, de a HR, vagy a marketing kiadásaikat is csökkenthetik.
„A felhőalapú megoldások nagyon gyorsan terjednek világszerte, ám azt látni kell, hogy Magyarországon a penetráció még jelentős elmaradást mutat a nyugat-európai átlaghoz képest” – hangsúlyozta Jean-Philippe Courtois, a Microsoft International elnöke magyarországi látogatásán. „Úgy vélem, hogy nagy lehetőségek rejlenek még a magyar nagyvállalatok felhőhasználatának területén, és különösen fontos, hogy a felzárkózó cégek megbízható szolgáltatót válasszanak” – tette hozzá. A magyar nagyvállalatok jelentősen lemaradtak ugyanis a felhőszolgáltatások alkalmazása terén európai társaiktól. Míg Finnországban például mára a vállalatok több mint fele használ felhőt, Magyarországon ez az arány alig 8 százalék, ami jelentős lemaradást mutat a legfejlettebb országokhoz képest. A szakemberek ugyanakkor a jövőre nézve bizakodók. A rossz beidegződésekből eredő alaptalan félelmekre ugyanis könnyedén adható válasz.
A most megkérdezett hazai cégvezetők közel 80 százaléka számára fontos kérdés, hogy a szolgáltatás megfelel-e az adatvédelmi irányelveknek, a hatósági előírásoknak. További mintegy 70 százalék aggódik a saját adatvagyona feletti kontroll elvesztése, a külső szolgáltatótól való függés miatt, miközben a válaszadók több mint harmada számára a jogi környezet kiszámíthatósága és a szabályozottság a fontos. Miközben Nyugat-Európában éppen az elérhető jelentős költségmegtakarítások miatt növekszik a felhőszolgáltatások népszerűsége, addig Magyarországon ez a szempont csupán a negyedik helyre szorul.
Az adatbiztonságért aggódó vállalatvezetők jelentős része ugyanakkor – miközben sokszor ok nélkül biztonságosabbnak véli meglévő IT infrastruktúráját – nincs tisztában azzal, hogy a felhőszolgáltatásokra is létezik ma már az adatbiztonságot is minősítő ISO szabvány, amely – nagyrészt a Microsoft megoldásait példaként állítva – biztosítja az ügyfeleket számára az alapvető adatbiztonsági szabályok betartását. Sőt, az Európai Unió is minősíti a szolgáltatásokat; a szigorú brüsszeli szabályoknak elsőként – és egyelőre egyedüliként – a Microsoft felhőszolgáltatása felelt meg.
„Adatvédelmi gyakorlatunk alapja, hogy a felhasználók tudta és engedélye nélkül harmadik fél ne férhessen hozzá az adatokhoz” – emelte ki Papp István, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója. „Felhőszolgáltatásaink nemcsak egyszerűen és költséghatékony módon vezethetők be, de könnyebben is használhatók, mint más, hasonló megoldások, hiszen a mindenki számára jól ismert IT-környezetben működnek. Úgy vélem, hogy összefoglalva a mi szempontunkból a kutatás nem is annyira problémákat, inkább lehetőségeket tárt fel.”
A felmérés szerint a magyar cégvezetők számára sem kérdés, hogy a felhőszolgáltatás olcsóbb a hagyományos IT-megoldásoknál. Mindössze a válaszadók 16 százaléka fogalmazott meg olyan aggodalmat, hogy a szolgáltatás esetleg drágább lehet, miközben 65 százalékuk számára alapvető elvárás a költségmegtakarítás. A cégvezetőknek ugyanakkor a fele nem tudta pontosan megmondani, mennyit is költ vállalata jelenleg informatikára, míg a válaszadók ötöde úgy kalkulált, hogy az IT-költség – a területen foglalkoztatott szakembergárda béreivel együtt – évente 50 és 200 millió forint között alakulhat.
Kevéssé ismert újdonságnak számít egyelőre az is, hogy milyen innovatív megoldásokat tehet lehetővé a cloud egy nagyvállalat életében. A döntő többség (88 százalék) említette az IT területét arra a kérdésre válaszul, hol lehetne szerinte előnyösen alkalmazni a felhőszolgáltatásokat. A marketingre és az ügyfélkapcsolatokra a válaszadók alig fele gondolt, míg a HR-re és a pénzügyre kevesebb, mint a harmaduk, holott a nemzetközi tapasztalatok szerint a cégen belüli működés megújítása különösen ezeken a területeken hozhat látványos eredményeket.
Kapcsolódó cikkek
- A budapesti LLP segíti az amerikai szoftveróriás, a BlackLine régiós terjeszkedését
- Felhőből nézhetünk videót az Ericssonnal
- SUSE OpenStack Cloud 5: továbbfejlesztett privátfelhő-felügyelet
- Felhőben olcsóbbak és hatékonyabbak a kereskedelmi rendszerek
- Beruházás nélkül a felhőből
- Négy tanács a hibridfelhők biztonságos használatához
- Megérkezett az Oracle Service Cloud új kiadása
- Így spórolhatnak milliókat a cégek az IT-költségeiken
- Újra lesz Appra magyar! alkalmazásfejlesztő verseny
- Az Office 365 felhasználók korlátlan OneDrive tárhelyet kapnak
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újra platina minősítést szerzett a Bridgestone
A Bridgestone EMEA 2024-ben már a negyedik egymást követő évben nyerte el a vezető globális fenntarthatósági értékelő platform, az EcoVadis legmagasabb, „platina” minősítését, amellyel a világszerte értékelt mintegy 130 000 vállalat közül a legjobb egy százalékba került.
Új fejezet a Galaxy AI fejlesztéseinek történetében
A Samsung új szintre emeli a mobilélményeket a Galaxy eszközök mesterséges intelligenciával támogatott személyre szabhatóságával. Az adatvédelemre épülő One UI 7 szoftverfrissítés és az új Now Bar funkció a hatékonyság mellett könnyebben kezelhető mindennapokat is ígér. Az AI-alapú újítások pedig úgy segíthetnek a felhasználóknak, hogy közben megőrzik a személyes adataik biztonságát.
Tekintélyes terjedelemmel debütált a jubileumi kiadvány: bemutatták a 30. Logisztikai Évkönyvet
December 16-án az UniZone BGE Hallgatói Centrumban debütált a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) jubileumi Logisztikai Évkönyve, amely a hazai logisztikai szektor egyik legmagasabb szintű tudományos szakmai kiadványa. Az MTA által DOI-számmal is ellátott idei kötetben, ez évben több mint 400 oldal terjedelemben, összesen 27 tanulmány kapott helyet.