A munkavállalók harmada sehova sem utazott nyáron
Sokan csak pár nap szabadságot vettek ki a nyáron, és a munkavállalók fele belföldön töltötte a pihenésre szánt napokat. Minden második válaszadó a szabadságon is rendszeresen követi a céges levelezését, a munkával kapcsolatos hívásokat pedig tízből nyolcan fogadják. Leginkább az oktatásban és a vezető beosztásban dolgozók foghatók munkára a nyaralás alatt, és az is gyakori, hogy a szabadság miatt felgyülemlett munkát az állandó feladataik mellett kell feldolgozniuk.
A munkavállalók 37 százaléka sehova sem utazott nyáron, derült ki a Profession 1104 fő bevonásával készített kutatásából. A megkérdezettek mintegy fele (49%) belföldön nyaralt, és csak kevesebb, mint minden tizedik munkavállaló (7%) tervezett egy hétnél több időt külföldön tölteni a nyári hónapok alatt. Sokan (53%) ilyenkor is dolgoznak, tíz százalékuk rendszeresen, függetlenül az elvégzendő feladat fontosságától. A válaszadók 39 százaléka inkább csak egyszerű, rövid idő alatt teljesíthető feladatokkal foglalkozik a szabadság alatt.
Az e-mailek követése összességében kevesebb munkavállalóra jellemző, 52 százalék soha nem nézi ezeket szabadsága alatt, majdnem minden ötödik megkérdezett naponta, tíz százalék pedig naponta többször figyeli a levelezését. Mintegy minden harmadik válaszadó csak a legfontosabb e-mailre válaszol a nyári kikapcsolódás alatt. A céges hívásokat még többen veszik fel: csak 16 százalék nem szokta felvenni a telefont nyaralás közben.
Leginkább az oktatásban dolgozók elérhetőek nyáron
Ugyan hagyományosan az oktatással azonosítjuk a nyári szünetet, a szegmensben dolgozók 43 százaléka ilyenkor is teljes eléréssel dolgozik, 89 százalékuk pedig legalább egy csatornán elérhető. A saját vállalkozásukban a tulajdonrész felénél kevesebbet birtokló munkavállalók, illetve felsővezetők 100 százaléka válaszolt úgy, hogy teljes eléréssel dolgozik. A közép-és alsóvezetők közül is rendkívül sokan (95,8%) érhetőek el valamilyen csatornán.
A férfiak nagyobb eséllyel követik a híreket, mint a nők
Majdnem minden harmadik munkavállaló napi rendszerességgel figyeli a híreket (30%), de további 20 százalék hetente többször ellátogat valamely híroldalra. Csak 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmiképp nem szeretne hírekkel foglalkozni ilyenkor. Szembetűnő, hogy a férfiak közül többen követik naponta a híreket: 34 százalék, szemben a női válaszadók 25 százalékával. A kor előrehaladtával is növekszik a tájékozódási kedv, az 50-60 év közötti korosztályban 20 százalékponttal gyakoribb a nyaralás alatti hírolvasás, mint a 20-29 évesek körében (utóbbiak esetében 22%).
Legtöbben egyéb feladataik mellett dolgozzák fel az összegyűlt e-maileket
Meglehetősen ritka, hogy a munkavállalók előre tervezzenek időt a szabadság alatt felhalmozódott feladatokra (12%). A válaszadók 57 százaléka állandó feladatai mellett dolgozza fel az összegyűlt e-maileket, 33 százaléknál –vélhetően a munkamenet vagy foglalkozásuk jellege miatt– egyáltalán nem jellemző, hogy összegyűlne a munka.
Kapcsolódó cikkek
- Kik használnak mobilinternetet hazánkban?
- A magyar fiatalok az üzenetküldő alkalmazásokat favorizálják a Telenor nemzetközi felmérése szerint
- Az emberek munkaidejük felét már irodán kívül töltik
- A férfiak álmodoznak, a nők reálisabban látják esélyeinket
- Nem figyelnek eléggé honlapjukra a kisvállalkozások
- 22 milliószor vásároltunk tavaly az interneten
- Mi történik az interneten egy perc alatt?
- Szinglik és a csillagok
- Okos időbeosztással a tavaszi fáradtság ellen
- A jó vállalkozásnak is kell az online cégér!
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A városi autópályák hatása a személyes kapcsolatokra
Egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével készült nemzetközi kutatás szerint a városi autópályák átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek.
"A politika ma már összefonódott a technológiával, social média algoritmusok diktálják a minket érő impulzusokat"
A Make Art Great Again galéria bemutatja a "Trump ima-, business és wellness-központ"-ot. Hogy miről is van szó, az kiderül a kiállítás két alkozójával - drMáriással és Weiler Péterrel - készített interjúból.
Továbbra sem tudjuk, hogy kik ölették meg Kennedyt
Donald Trump amerikai elnök ígéretéhez híven 2025. március 18-án nyilvánosságra hozta az 1963-as John F. Kennedy-merénylettel kapcsolatos, eddig titkosított dokumentumok jelentős részét. A Nemzeti Levéltár honlapján elérhetővé vált mintegy 80 000 oldalnyi anyag új részleteket tár fel Lee Harvey Oswald tevékenységéről és a merénylet körülményeiről.
Flipperverseny és izgalmas újdonságok a budapesti Flippermúzeumban
A TWIPY Award a flipperek Oscar-díjának számít: nemcsak a gépek, hanem a flipperekkel kapcsolatos helyszínek is elnyerhetik. Az elismerést az amerikai THIS WEEK IN PINBALL magazin adja át minden évben, és idén a budapesti Flippermúzeum is esélyes volt a legjobb európai helyszín díjára. A szavazás alapján 40 európai flipperes helyszín kapott voksokat, és a Flippermúzeum a második helyen végzett, mindössze 1 százalékkal lemaradva az első helyezettől. A világhírű újlipótvárosi múzeumban továbbra is ingyenesen kipróbálhatók a gépek a belépőjegy áráért, és újdonságként egy flipperverseny is várja a látogatókat – április elsején, Bolondok Napján.
Mindent a szemnek? Több "érzékszerv" kell az önvezetéshez
A Tesla Autopilot rendszerének érzékelői körüli viták újraéledtek egy nemrégiben készült tesztvideó kapcsán, amelyben a rendszer nem tudta felismerni az útakadályokat, ami balesethez vezetett.