Nemcsak a célzott támadásra kell felkészülni, hanem a váratlanra is
A DDoS (Distributed Denial of Service – elosztott szolgáltatásmegtagadással járó) támadást elszenvedett vállalkozások 27%-a úgy gondolja, hogy nem célzott támadás áldozata, hanem csupán ártatlan szemlélője volt az eseményeknek.
A fenti megállapítás derül ki a Kaspersky Lab kutatásából, amely több mint 5000 mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok részvételével készült összesen 29 országban. A szakértők szerint ez arra utal, hogy valamennyi vállalkozást érintik a kibertámadások, még azokat is, akik erre nem is számítanak.
Kép forrása: https://www.hackread.com
A DDoS-támadások folyamatos felbukkanása és aktivitása, valamint eredményessége – az adott vállalat működésének megállítása, bizalmas információkhoz való hozzáférés lehetősége vagy váltságdíj követelése – mind azt jelenti, hogy világszerte minden vállalat potenciális célpont. Ennek ellenére a szervezetek 28%-a nem használ speciális DDoS elleni védelmet, mert azt hiszik, ők nem lehetnek célpontok.
Sajnos ennek a hozzáállásnak nem sok realitása van. Az elmúlt év kibertámadásainak 44%-át DDoS támadásként azonosították, míg ez az arány jóval kevesebb volt 2016-ban, a támadások csupán 25%-át sorolták ide. Ez is azt bizonyítja, milyen nagy hatással bír egy DDoS roham egy vállalkozás mindennapjaira, és muszáj proaktívan gondoskodni a munkaállomások, munkafolyamatok védelméről.
Nemcsak a célzott támadásra kell felkészülni, hanem a váratlanra is. A vállalkozások majdnem negyede (23%) véli úgy, hogy egy DDoS támadás mögött egy versenytárs állhat – főként kémkedés vagy ellehetetlenítés céljából. További 24% úgy gondolja, hogy valószínűleg egy másik támadás elrejtése volt a cél és a DDoS ostrom csupán elterelés. Szintén 24% arra gyanakszik, hogy a DDoS támadás célja kifejezetten a működési folyamatok zavarása, blokkolása.
„A vállalkozások nagy százaléka továbbra sem fordít kellő figyelmet a kibercsapdák elleni – köztük a DDoS támadások – védelemre, mivel úgy vélik, ők nem lehetnek áldozatok. Modern, digitális világunkban ez hanyagság, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai mást mutatnak. Az azonosított támadások azt jelzik, hogy egyetlen szervezet sem érezheti biztonságban magát a számítógépes bűnözők ellen hatékony védelem hiányában és felelősséget kell vállalniuk informatikai biztonságukért.” – mondta Alexey Kiselev, a Kaspersky Lab DDoS Védelem részlegének projektmenedzsere.
A DDoS támadások pénzügyi következményei folytán – például az üzleti folyamatok leállásából adódó bevételkiesés, a kiberkémkedésből fakadó visszaélések – jobb felkészültnek és védettnek lenni, mint utólag megoldást találni. A Kaspersky DDoS Protection teljesen integrált megoldás és fejlett detektáló módszerrel eredményesen véd minden vállalkozást akár a legösszetettebb és legmagasabb szintű DDoS támadások ellen is. Bővebb információt ezen a linken olvashat.
Kapcsolódó cikkek
- A bányászó programok komolyan veszélyeztetik az ipari rendszerek teljesítményét
- A magyarok több mint fele nem használja párjával közösen az internetre csatlakoztatott eszközöket
- Valaki figyel: amikor az okos kamera nemcsak okos
- Routeren keresztül támad a kiberkém
- Eltűntek a mobil reklám trójai programok, bányászok vették át a helyüket
- Akár 25 millió forintot is kaphat, ha Kaspersky Lab sérülékenységet azonosít
- Tavaly 2,7 millió felhasználót támadtak meg bányász programmal
- Egyre gyakoribbak az adathalász támadások
- Az internetre csatlakoztatható készülékek többsége még mindig sérülékeny
- A Kaspersky Lab csúcsminőségű védelme megállíthatatlannak bizonyult