Prim Hírek

Az ABB évtizedek óta állít elő a légkörben található gázok mérésére és elemzésére alkalmas bonyolult, tudományos műszereket, hogy segítségükkel a tudósok jobban megismerjék az atmoszféra összetételét és változásait. Az ABB ezúttal a Föld felszínéről visszaverődő hőt a légkörben csapdába ejtő, ezáltal globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok (angol rövidítéssel: GHG) pontosabb méréséhez kíván hozzájárulni.

Az egyik ilyen műszer az ABB interferométere, amelyet a 2018 októberében – egy japán kormányzati projekt keretében – felbocsátott Greenhouse Gases Observing Satellite-2 (GOSAT-2) műhold vitt magával. Az az interferométer, amely a GOSAT-2 műholdra is felkerült, az energia mennyiségét méri és elemzi az optikai spektrum számos pontján (a GOSAT-2 nagyjából 10.000 színt képes megkülönböztetni). Ami még fontosabb, ezek a műszerek nyomon tudják követni a visszavert, illetve az átbocsátott fénysugárra kerülő molekuláris „ujjlenyomatokat”. Az abszorpciós spektroszkópia néven ismert technika alkalmazásával az ipari szennyező forrásokból kibocsátott káros anyagokat igen nagy magasságból, akár az űrből is pontosan lehet figyelni és mérni.

„Ez a technológia ezerféleképpen alkalmazható a mezőgazdaságtól – ahol meg tudja állapítani, hogy egészséges-e a termés – az időjárás előrejelzésén és a környezetet szennyező üzemek felderítésén át egészen olyan bolygók felkutatásáig, amelyek naprendszerünkön kívül életnek adhatnak otthont” – állítja Frederic Grandmont, annak az ABB Quebec Space & Defense Systems-nek a technológiai és üzletfejlesztésért felelős vezetője, ahol az interferométert kifejlesztették.

„A GOSAT küldetésének végső célja visszaigazolni az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatban eddig szerzett ismereteinket” – teszi hozzá Grandmont. „Tudni akarjuk ugyanis, hol bocsátják ki ezeket a gázokat, mi és hol nyeli el azokat, és az időjárási folyamatok hogyan mozgatják Földünk körül ezt a gáztömeget.”

A GOSAT-2 műhold 613 kilométeres magasságban, naponta 15-ször kerüli meg a Földet, miközben az ABB interferométere segítségével több mint 100.000 nagy pontosságú, légköri szén-dioxid-, metán-, ózon-, vízpára-, szén-monoxid- és nitrogén-dioxid-mérést végez.

A műszer által összegyűjtött légköri adatokat a Föld körüli pályán keringő műhold a Japánban található National Institute for Environmental Study (NIES) intézetbe továbbítja. A NIES szakembergárdája archiválja, majd a két félteke GHG-koncentrációját bemutató átfogó térképek formájában dolgozza fel az adatokat. A Föld körüli pályáról végzett mérések nyomán az egyik legmegdöbbentőbb felismerés arról tanúskodik, hogyan képes a növények tavaszi növekedési időszaka globális szinten eltüntetni a tél folyamán felhalmozódott, üvegházhatást okozó gázok nagy részét. Az üvegházhatású gázok nagy tömegének kibocsátása az erősen iparosodott területeken ugyancsak jól látható a Föld körüli pályáról.

A NIES csapata most hitelesíti a GOSAT-2 GHG-szenzora által végzett méréseket. A műholdról kapott adatokat földfelszínre vagy légi jármű fedélzetére telepített, illetve meteorológiai ballon segítségével feljuttatott műszerek mérési eredményeivel vetik össze, hogy meghatározzák a GOSAT adatainak pontosságát.

A GOSAT-2 mérései fontos adatokkal gyarapítják a klímatudomány ismeretkörét, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a káros anyagok kibocsátását korlátozó nemzetközi éghajlatvédelmi politika kidolgozásához. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) – az ENSZ azon testülete, melynek feladata, hogy rendszeresen beszámoljon a GHG-problémák mindenkori helyzetéről – nagymértékben támaszkodik a GOSAT adataira, amelyek alapul szolgálnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló nemzetközi egyezmények megvitatásához.

Az üvegházhatást okozó gázok folyamatos mérése azért szükséges, hogy pontosabban tudjuk számszerűsíteni, miként köti le és tárolja Földünk ezeket a gázokat a füvekben, a mezőgazdasági terményekben és a fákban. Ha a tudósok pontosabban megértik ezeket a biológiai mechanizmusokat, akkor jobb módszereket dolgozhatnak majd ki a szén-dioxid-kibocsátás káros hatásainak enyhítésére. A károsanyag-kibocsátás folyamatos mérése azért is nélkülözhetetlen a különböző szinteken (országok, városok, iparágak szintjén), mert versenykörnyezetben csak így lehet érvényt szerezni a kibocsátáskereskedelmi intézkedéseknek.