Hírközlési labort adományozott az NMHH a győri egyetemnek
A hatóság első hírközlési laborját adta át Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a győri Széchenyi István Egyetemen a távközlés nemzetközi világnapja alkalmából, május 16-án. A világnaphoz kapcsolódva az idei Dr. Magyari Endre-díjat Pados László frekvenciagazdálkodási szakember vehette át a digitális műsorszórás bevezetésében és hazánk nemzetközi képviseletében végzett munkájáért.
Győrbe került az NMHH első hírközlési laborja
A Széchenyi István Egyetemen átadott hírközlési labor az NMHH egyetemeket támogató programjában egy új szakasz kezdete: az egyetem távközlési kara egy csúcstechnológiás hírközlési laborral lett gazdagabb a hatóság 12,3 millió forintos támogatásának köszönhetően. A műhely kialakításakor fokozottan figyelembe vették a hallgatók igényeit, akiknek többsége az űrtávközlésre, a műholdas technológiákra szavazott. A labor, amely egy 3 méter átmérőjű parabolaantennából, antennafejből, rögzítőből, antennaforgató motorból, adó-vevőből és a hozzá tartozó irodabútorokból áll, lehetővé teszi, hogy a hallgatók szoftverfejlesztéssel szélesítsék annak felhasználási területeit, így számos kísérleti, tanulási, mérési feladatban segítséget nyújthat, és hatékonyan támogatja a diákokat a naprakész szakmai ismeretek megszerzésében.
Karas Monika, az NMHH elnöke az átadáskor elmondta: örül a hallgatók választásának, hiszen a műholdak távközlési használata egyre nagyobb teret kap, a globális űriparban és a magyar űrstratégiában is kiemelt szerepe van a távközlésnek és a navigációnak. Hozzátette: a labor szerves része a hatóság hírközlési tehetséggondozó programjának, amelynek keretében szeptember óta több egyetemmel együttműködve hírközlési ösztöndíjprogramot is indítottak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012 óta országszerte tizenegy egyetemnek adományozott médiaműhelyeket, ahol a médiával foglalkozó egyetemisták a legmodernebb számítógép- és szoftverparkkal végezhették feladataikat, idén pedig a győri hírközlési laborral az infokommunikációval foglalkozó tanszékek támogatását is megkezdték.
Földesi Péter, az egyetem rektora köszönőbeszédében hangsúlyozta, az egyetemnek sokat jelent a hatóság támogatása, hiszen a technológia költséges ágazat. A rektor elmondta, az új helyiség a kutatásban és a műszaki fejlesztésben fontos szerepet fog betölteni, és reményei szerint bebizonyíthatják, hogy a technikai fejlődés lehet környezetbarát is, így szolgálva az emberek javát.
Pados László az idei Dr. Magyari Endre-díjazott
A világnap alkalmából Karas Monika, az NMHH elnöke a győri rendezvényen átadta a Dr. Magyari Endre-díjat, amelyben 2015 óta részesülhetnek olyan elhivatott szakemberek, akik a magyar hírközlési szektorban végeznek kiemelkedő, több évtizedes munkát. Az idei díjazott Pados László lett, aki aktív szerepet vállalt a STIR frekvenciagazdálkodási szoftverrendszer kidolgozásában, ő irányította a digitális műsorszórás bevezetésekor a teljes engedélyezési folyamatot, és hatékonyan képviselte hazánk érdekeit a nemzetközi távközlési szervezetekben.
A díjat az 1900 és 1968 között élt Dr. Magyari Endréről, a magyar rádiózás egyik elindítójáról nevezték el, aki elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót, és nevéhez kötődik a „híradástechnika” szó meghonosítása is. 2015-ben Bartolits István és Fiala Károly, 2016-ban Győrbíró László és Somogyi András, 2017-ben Bölcskei Imre és Bugyi József lettek gazdagabbak a kitüntetéssel, 2018-ban pedig Madarász Erika és Bánhidi Zoltán részesültek e szakmai elismerésben.
NMHH-s előadások az egyetemi szimpóziumon
Az átadó utáni szakmai szimpóziumon két előadás hangzott el az NMHH képviseletében: Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató áttekintette a frekvenciagazdálkodás elmúlt ötven évét, a Posta Rádió Műszaki Igazgatóságon 1969-ben létrejött Frekvenciagazdálkodási Osztálytól a 2010-ben mai formáját elnyert Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságig, valamint Bartolits István technológia-elemző főosztályvezető a küszöbön álló technológiai szingularitást és a jövő infokommunikációs trendjeit foglalta össze. A rendezvényen bemutattak egy kisfilmet is, amelyet az egyetem NMHH-s ösztöndíjasai által készített interjúkból állítottak össze, és amelyben a frekvenciagazdálkodás elmúlt ötven évének meghatározó alakjai beszélnek a szakterület múltjáról és jelenéről.
A távközlés nemzetközi világnapját ötven éve, 1969 óta rendezik meg világszerte a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) 1865-ös megalakulására emlékezve május 17-én. Magyarország az ITU alapító tagja.
Kapcsolódó cikkek
- Csökkennek az unión belüli nemzetközi hívások és sms-ek díjai
- Az Antenna Hungária jelentkezett egyedül az országos földfelszíni digitális televízió-műsorszóró jogosultságért
- Három országos rádiónak van napi milliós hallgatótábora
- Médiatanács: közel 125 millió forint támogatás a közösségi televíziók és rádiók rezsiköltségeire
- NMHH: tarol az okostelefonos életforma – nemcsak a fiataloknál
- NMHH: 11 százalékkal csökkentek az internetárak tavaly
- A Médiatanács eredményt hirdetett három rádiós pályázaton
- NMHH: Három év alatt megnégyszereződött a mobilinternet-szolgáltatás adatforgalma
- Négy sávban fog idén új, széles sávú frekvenciahasználati lehetőségeket értékesíteni az NMHH
- NMHH Médiatanács: Továbbra is kevesen használják a tévés és internetes gyerekzárakat
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.