A kicsik profitálhatnak a budapesti coworking piac átalakulásából
A magyar fővárosban is egyre több nagy alapterületű közösségi iroda létesül, összhangban a globális trendekkel. Ugyanakkor ez a kisebb, néhány tucat főnek otthont adó közösségeknek is jót tehet – vélekedik Mekis Dániel, a Muse coworking alapítója.
Döbbenetes iramban növekszik a közösségi irodák száma a világon. A piac lendületét jól mutatja, hogy a coworking szolgáltatást nyújtó vállalatok száma tíz év alatt 1000 (!) százalékkal nőtt. Az előrejelzések szerint pedig jövőre már több mint 26 ezer ilyen helyszín várja a dolgozni vágyókat. A növekedés üteme pedig a közeljövőben sem fog megtörni, hiszen a GCUC számai szerint a világon jelenleg 3,1 millióan választják a „rugalmas munkahelyeket”, míg 2022-re ez a szám meg fog duplázódni.
Növekedés és átalakulás a közösségi irodákban
A coworking piac a közelmúltban a WeWork körüli balhéval került be a hírekbe, ami rámutat a szegmens átalakulására is, hiszen egyre több a helyi és nemzetközi cég, melyek nagyvállalatok számára biztosítanak irodákat. A Közép-Európában is aktív amerikai cégóriás, melynek olyan bérlői vannak, mint a Microsoft vagy a Puma, ugyanakkor az események ellenére sem állt le a terjeszkedéssel, és a hamarosan közel száz új helyszínt fog átadni.
Mindezek a beruházások pedig a projektalapú munkavégzés térnyeréséhez vezethetők vissza, melynek „az egyik alapja a rugalmas munkahely”. Erre a munkaerőpiacon végbemenő paradigmaváltásra hívták fel a figyelmet a közelmúltban tartott Workspaces Day konferencián, ahol aláhúzták, hogy a folyamat egyelőre megállíthatatlannak tűnik és a tudásalapú gazdaságban érdekelt nagyvállalatok egyre inkább fel fogják ismerni ezt. Éppen ezért nem meglepő, hogy a nagyvárosokban, ahol a világmárkák már amúgy is központtal rendelkeznek, sorra nyílnak az ilyen irodák.
Budapest egyértelműen követi a coworking világpiaci trendjeit
Egyre adják át fővárosunkban a nagyméretű közösségi irodákat a hazai és külföldi szereplők, elég csak a Millenárisra, vagy a luxemburgi székhelyű Regus projektjeire gondolni – hívta fel a figyelmet Mekis Dániel. A Muse coworking alapítója ugyanakkor kifejtette, hogy ezek a gigaprojektek nem veszélyeztetik a kisebb közösségeket, hiszen előbbiek nagyobb csapatokra lettek tervezve.
A közösség kiépülése üzleti lehetőségekhez vezet
„A nagyobb projektek már megjelenésükben is inkább hagyományos irodára hasonlítanak. A mi közösségi irodánkban minden hely egyedi, így bárki megtalálhatja a személyiségéhez leginkább illő kis sarkot. Továbbá azt mondták el coworkereim, hogy egy nagyobb helyen nem is tudják elképzelni, hogyan jöhet létre olyan családias hangulat, aminek a velejárója a közös gondolkodás és üzletek tető alá hozása” – mondta el Mekis Dániel. A Muse coworking alapítója hozzátette, hogy az ilyen extrák miatt, mint a könnyebb kapcsolatépítési lehetőségek és az irányított közösségi foglalkozások, fel fognak értékelődni a személyesebb irodák.
Kapcsolódó cikkek
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.