Mennyiért neteznek a felhasználók világszerte?
Húsz évvel ezelőtt a világnépesség mindössze 4,1 százaléka használta az internetet, 2019-re ez a szám elérte a 4,5 milliárd főt, ami a Föld teljes lakosságának 58,8 százalékát jelenti.
Alább a Picodi.com felmérését olvashatják.
Az internet elérésének fontosságára az ENSZ hívta fel a figyelmet: úgy vélik, a világhálóhoz való hozzájutásának joga alapvető emberi jognak számít ma már. Éppen ezért cselekvésre szólították fel a tagországokat és felhívták a figyelmet a digitális leszakadás veszélyeire.
De mennyibe kerül manapság egy internet előfizetés? Mely országokban lehet a legolcsóbban szörfözni a világhálón és hol a leggyorsabb a szolgáltatás? A Picodi.com 62 országot és azok szolgáltatásait felölelő felméréséből kiderül, Magyarországon valóban drágának számít-e az internet és a listán hanyadik helyen végeznek a magyar szolgáltatók és felhasználók.
Az alább feltüntetett adatok a televíziós és telefonos szolgáltatásokat leszámítva, csak a korlátlan internet előfizetésekre értendőek.
100 Mbit/s mindenkinek elég kell, hogy legyen
Hogy kinek mi számít “kényelmes” sebességnek és szolgáltatásnak, egyén függő: van, akinek a letöltési sebesség, van, akinek a hálózat kiépítésének módja, a host szerver és a weboldal közti távolság és van, akinek a meglátogatott oldal betöltésének sebessége mellett annak minősége számít a leginkább.
A Speedtest.net felmérése szerint a világ átlagos internetsebessége 70 Mbit/s tehető (2019. decemberi adat). Ennek ellenére a legtöbb szolgáltató még ennél is gyorsabb szolgáltatást ígér előfizetőinek:100 Mbit/s sebesség a legtöbb (vizsgált) országban elérhető (62-ből 55-ben).Ez a sebesség kényelmes felhasználói élményt garantál, akár több eszköz egyidejű használata esetén is: akár streeming adások kifogástalan minőségben nézhetők.
A korábbi adatot figyelembevéve meglepő, hogy Lengyelországban, Romániában, Franciaországban és Szingapúrban a szolgáltatók még ennél is feljebb mentek és egyáltalán nem ajánlanak ilyen “alacsony” (100 Mbit/s) sebességre képes internetcsomagot. Az elérhető legalacsonyabb a 150 Mbit/s sebességű csomag a lengyel és a román felhasználók számára elérhető, ez a szám Franciaországban 200 Mbit/s, Szingapúrban pedig 500 Mbit/s. A lista végén kullog Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Vietnám, ott még a 100 Mbit/s sebesség sem elérhető mindenki számára.
A fent említett, átlagos sebességű internet (100 Mbit/s) a vizsgált országok közül Dél-Afrikában a legdrágább, 79 euró (26 ezer forint) egy hónapra, Izlandon és Norvégiában a havidíj pedig 62 eurótól (20 500 forint) indul.
A 100 Mbit/s sebességet garantáló havidíjas csomagok kelet-európában a legolcsóbbak: Moldovában 8,74 euró (2890 forint), Oroszországban 6,96 euró (2300 forint), Ukrajnában pedig 5,60 euró (1850 forint).
Internet elérhetőség 20 euró/hó áron (6600 forint/hó)
Górcső alá vettük, hogy vajon 20 euróból hol és mennyi, milyen minőségű és gyorsaságú internetre futná. A 62 vizsgált országból 20 például eleve kiesne a “versenyből”: Ausztráliában, Brazíliában, Németországban, Svájcban, Chilében, Olaszországban, Portugáliában, Amerikában és a Dél-Afrikai köztársaságban 20 euró alatt nem lehet korlátlan internet csomagot találni a legnagyobb szolgáltatóknál. A ranglistát alábbi grafikonunkon szemléltetjük:
A legnagyobb sebességű internetet (1 Gbit/s) Lengyelországban, Romániában, Moldovában, Indiában, Magyarországon, Lettországban és Ukrajnában találtuk 20 eurós – vagy az alatti áron. Ez az összeg Oroszországban 890 Mbit/s, Kínában és Litvániában 600 Mbit/s sebességre elég.
Fénysebesség
Elméletben 1Gbit/s internet sebességgel egy 1GB nagyságú file 8 másodperc alatt letölthető – a legtöbb országban ez a legnagyobb sebesség, ami csak elérhető. Ugyanakkor, felmérésünkkel nem kívánjuk azt sugallni, hogy ez a teljesítmény szükségszerű volna minden felhasználónak, mindössze megnéztük, hol elérhető ez az eszméletlen sebesség és ezért mennyit kell az előfizetőknek fizetni.
A Picodi.com adatai szerint, a legtöbb országban igazi luxusnak számít a fent említett 1Gbit/s internet. 44 országból 22-ben ugyan ajánlanak ilyen csomagot a szolgáltatók, ugyanakkor az ára 50 euró feletti (16 600 forint). A szuper sebességű világhábó Ausztriában és Ausztráliában a legdrágább, 199 euró és 209 euró (66 ezer és 69 ezer forint). A legolcsóbb 1Gbit/s internet Romaniában mindössze 8 euróba kerül, Magyarországon pedig 9,34 euróba (2500 és 3100 forint) – az árat tekintve így Magyarország a harmadik helyet csípte meg a ranglétrán.
Adatfeldolgozás
Felmérésünkben 62 országot vizsgáltunk (G20 országokat is lefedve), a legnagyobb angol és spanyol ajkú országokat, valamint az egykori Szovjetunió országait.
A legnagyobb internet szolgáltatók árai mellett a kínált technológiát és a korlátlan elérhetőséget is figyelembe vettük. Feltüntetett adataink a különleges ajánlatok lejárta utáni, valóban fizetendő összegeket tartalmazza. Pár kisebb szolgáltatót – melyek lefedettsége csak kisebb területet ölel fel – és további szolgáltatást (televíziós előfizetés, vagy plusz, streaming szolgáltatás) nem vettünk számításba. Amennyiben a router maga fizetős, beleszámítottuk a fizetendő árba. Az országok és a szolgáltatók teljes listáját itt elérheted.
Az egyes pénznemek közti átváltáskor a októberi év novemberi középárfolyamot vettük alapul.
Forrás: Picodi.com
Kapcsolódó cikkek
- Online vásárlás Magyarországon
- NMHH: Nagy lendületet vett tavaly a 4G-s mobilinternet
- Black Friday 2018 Magyarországon – miről árulkodnak a számok?
- Ingyen wifi teszi boldoggá a magyar okoskütyühasználót
- Tízből kilenc magyarra veszély leselkedik az interneten
- Minden második gyerek veszélynek van kitéve a neten
- Gyakrabban nyaralnak külföldön az egyedülállók
- Online okoskodó CSOK-osok változtatják meg az építőipart?!
- Évnyitó az interneten: Iskolakezdés az e-kereskedelemben
- A munkavállalók harmada sehova sem utazott nyáron
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új szakmai díjat kap a hazai televíziós és streaming-iparág
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) örömmel tájékoztatja, hogy a szervezet kezdeményezésére és tagjai egységes támogatása mellett új televíziós szakmai díjat alapít. A díj célja, hogy elismerje és ünnepelje a hazai televíziós és streaming-iparág legkiemelkedőbb teljesítményeit, mindezt szakmai alapon. Az új díj a magyar televíziós és streaming szakma legjobb alkotóit, produkcióit és sztárjait kívánja kitüntetni, független és szakmai zsűri döntése alapján.
10 Gbps sebesség az Óbudai Egyetemen
Magyarországon az Óbudai Egyetem az első felsőoktatási intézmény, amely a WiFi 7 szabványnak megfelelő, legmodernebb vezeték nélküli hálózatot alakított ki. A Huawei kampusz megoldásának bevezetésével az egyetem egy jövőálló, 10 Gbps sebességű hálózatot hozott létre, amely a jobb hálózati élmény, valamint a hatékonyabb oktatás, kutatás és adminisztráció érdekében működik. Az állandó innováció és átalakítás eredményeként az Óbudai Egyetem úttörő szereplővé vált, új mércét állítva a hálózatfejlesztés terén az európai egyetemek között. A fejlett hálózati technológiák és a magas színvonalú digitális oktatási környezet alkotják az egyetem sikerének alapját.
Új raktárnyitásával a Prologis átlépte az 5 millió m²-t a közép-európai piacon
A Prologis, a logisztikai ingatlanok globális piacvezetője, közép-európai portfóliójában meghaladta az 5 millió m²-nyi modern raktárterületet. A lengyelországi Prologis Park Ruda Śląskában található új, 37 000 m²-es raktár megnyitásával a vállalat sikeresen átlépte ezt a határt a régiós portfóliójában.
Mit nézünk ma? Így választ mozit a magyar néző
A hazai közönség leginkább vígjátékot vagy akciófilmet választ a moziban, és bár az elnyert díjak nem befolyásolják a film kiválasztását, a rendező személye fontos tényező – derül ki az Etele Plaza és az ETELE Cinema közös online kutatásából. A magyar mozirajongók döntő többsége a film műfaja, a főszereplők és a mozielőzetesek alapján választja ki, hogy melyik alkotásra vált jegyet, miközben a kérdés, hogy hazai vagy külföldi filmre essen a választás, megosztja őket.
Pécsett folytatódott a HR Fest: A régió munkaerőpiaci kihívásai és lehetőségei
Március 20-án Pécsett folytatódott a HR Fest, az ország egyik legnépszerűbb HR rendezvénysorozata, amely ezúttal a dél-dunántúli régió munkaerőpiaci kihívásaira összpontosított. Az egész napos eseményen neves szakértők osztották meg tudásukat, miközben a helyi gazdasági szereplők a fiatal munkaerő megtartása és a beruházások ösztönzése érdekében folytattak eszmecserét. A rendezvényen szó esett a British American Tobacco pécsi beruházásáról, valamint a helyi kis- és középvállalkozások növekedési lehetőségeiről is.