Prim Hírek

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 4,1%-kal, 182,3 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, a magyarországi RI/IT bevételek ismételt növekedésének, valamint a mobil adatbevételek mindkét országban jelentkező emelkedésének következtében. Az összes bevétel 2019 egészét tekintve 2018-hoz képest 1,5%-kal, 666,7 milliárdra nőtt, mivel a szolgáltatási bevételek és a készülékértékesítési bevételek növekedése ellensúlyozta az RI/IT bevételek csökkenését.  

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 3,3%-kal emelkedtek, 94,5 milliárd forintot tettek ki 2019 negyedik negyedévében, míg 354,4 milliárd forintot 2019 egész évben, mivel a mindkét országban tapasztalható árnyomás hatását ellensúlyozták a bővülő ügyfélbázis és a szerződéses ügyfelek arányának növekedése miatti pozitív hatások.  
• A vezetékes bevételek 2019 negyedik negyedévében éves összehasonlításban 1,8%-kal 55,0 milliárd forintra, 2019 éves szinten pedig 2,8%-kal 212,7 milliárd forintra nőttek. E növekedés hátterében a TV- és a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételek emelkedése áll.  
• A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek 2019 negyedik negyedévében 10,9%-kal, 32,8 milliárd forintra nőttek éves összehasonlításban, a mindkét országban jelentkező növekedés miatt, ami a közszféra számára teljesített, a korábbi időszakokban alacsonyabban alakult tender volumenek szezonalitását tükrözi. Az RI/IT bevételek a 2019. év tekintetében, éves összehasonlításban, 6,9%-kal 99,6 milliárd forintra mérséklődtek, az alacsonyabb magyarországi projekt volumenek hatására. A csökkenés mögött főleg a közszféra felé irányuló hardver és szoftver értékesítés - köztük egy jelentősebb PC megoldás szállítási projekt - hiánya állt. Ezt nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az Észak-Macedóniában tapasztalt növekedés, ahol a közszférának szállított projektek iránti igény ismételt bővülése, különösen az egyedi igényekre szabott megoldási projektek javították az RI/IT bevételek szintjét.

A közvetlen költségek éves összehasonlításban 7,3%-kal, 88,3 milliárd forintra nőttek 2019 negyedik negyedévében, a mindkét országban magasabb eszközköltségek és RI/IT-hez kapcsolódó ráfordítások, valamint a megnövekedett magyarországi TV tartalom díjak következtében. A teljes 2019. év tekintetében a közvetlen költségek 1,9%-kal nőttek, mivel Magyarországon a magasabb eszközköltségek és TV tartalmi díjak ellensúlyozták az RI/IT díjak csökkenését, míg Észak-Macedóniában az RI/IT ráfordítások növekedtek.  

• Az összekapcsolási díjak 1,2%-kal 5,3 milliárd forintra emelkedtek éves összehasonlításban 2019 negyedik negyedévében, mivel a mobilszolgáltatók felé irányuló magasabb kifizetéseket (ami a magasabb hálózaton kívüli mobilforgalmat tükrözi) részben ellensúlyozták a mindkét országban alacsonyabb vezetékes szolgáltatók felé irányuló kifizetések.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben 16,6%-kal 23,6 milliárd forintra emelkedtek 2019 negyedik negyedévében a mindkét országban magasabb projekt volumenek hatására. A teljes 2019. év tekintetében az RI/IT költségek 5,0%-kal csökkentek, ami a magyarországi bevételcsökkenést tükrözi.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 11,8%-kal 3,1 milliárd forintra javult 2019 negyedik negyedévében. A javulás a magyarországi magasabb faktorálási eredmények és a követelések előnyösebb korosításának együttes eredménye, amit részben ellensúlyozott a magyarországi, 2018. negyedik negyedéves követelések értékvesztését pozitívan befolyásoló egyszeri tételek hiánya, valamint a magasabb egyszeri költségszint Észak-Macedóniában.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 4,6%-kal 6,0 milliárd forintra csökkent 2019 negyedik negyedévében, mivel a lakossági vezetékes hangalapú forgalom, illetve az üzleti ügyfelek körében tapasztalt általános hangalapú forgalom csökkenés ellensúlyozta a megemelkedett lakossági mobilforgalmat Magyarországon. 
• Az egyéb közvetlen költségek éves összehasonlításban 7,1%-kal, 50,2 milliárd forintra nőttek 2019 negyedik negyedévében, ami a magyarországi készülékértékesítési költségek, TV tartalom díjak és roaming kifizetések növekedését, valamint az észak-macedóniai készülékértékesítési költségek magasabb szintjét tükrözi.

A bruttó fedezet éves összehasonlításban 1,3%-kal 94,1 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, illetve 1,1%-kal 374,2 milliárd forintra a 2019-es teljes év tekintetében. Ez nagyrészt a távközlési szolgáltatások javuló teljesítményének köszönhető, amit részben ellensúlyozott az RI/IT szolgáltatások profit hozzájárulásának csökkenése.

A közvetett költségek éves összehasonlításban 2019 negyedik negyedévében 21,1%-kal, 36,4 milliárd forintra javultak, míg a teljes év tekintetében 13,5%-kal 153,7 milliárd forintra. Az IFRS 16 bevezetésének hatása nélkül a közvetett költségek 10,0%-kal, 41,6 milliárd forintra csökkentek 2019 negyedik negyedévében, a teljes 2019. év tekintetében pedig 2,5%-kal, 173,2 milliárd forintra javultak.  

• A személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 14,2%-kal 19,8 milliárd forintra csökkentek 2019 negyedik negyedévében a Magyarországon és Észak-Macedóniában egyaránt alacsonyabb dolgozói létszám, valamint az előző évhez képest alacsonyabb prémium kifizetések együttes hatásaként, melyek bőven ellensúlyozták a magyarországi béremelések hatását.  
• Az egyéb működési költségek éves összehasonlításban 9,2 milliárd forinttal, 20,2 milliárd forintra mérséklődtek 2019 negyedik negyedévében, ami az IFRS 16 bevezetésének hatását, valamint a marketing-, HR-, anyag- és karbantartási költségekben elért megtakarításokat tükrözi. 
• Az egyéb működési bevételek 2019 negyedik negyedévében éves összehasonlításban 2,7 milliárd forinttal 3,5 milliárd forintra csökkentek, elsősorban az alacsonyabb magyarországi ingatlanértékesítésből származó bevételek miatt. 

Az EBITDA éves összehasonlításban 23,4%-kal, 57,6 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, a teljes 2019-es év tekintetében pedig 14,6%-kal 220,6 milliárd forintra. Az IFRS 16 bevezetésének hatása nélkül az EBITDA éves összehasonlításban 12,4%-kal volt magasabb 2019 negyedik negyedévében, a teljes évet tekintve pedig 4,4%-kal javult. 

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 7,9 milliárd forinttal, 37,7 milliárd forintra nőttek 2019 negyedik negyedévében; amiből 4,8 milliárd forint az IFRS 16 bevezetésének hatása. A további növekedés bizonyos, a magyarországi rézhálózati kiváltási programban érintett rézhálózati elemek hasznos élettartamának rövidülésével kapcsolatos, míg Észak-Macedóniában az emelkedést számos eszköz hasznos élettartamának változtatása okozta. 

Az adózott eredmény éves összehasonlításban a 2018 negyedik negyedévi 7,7 milliárd forintról 13,0 milliárd forintra nőtt 2019 negyedik negyedévében, ami a működési költségek és az eredmény javulásának köszönhető. Az adózott eredmény a 2019-es teljes év tekintetében, éves összehasonlításban 4,2%-kal 44,5 milliárd forintra csökkent az IFRS 16 bevezetésének kedvezőtlen hatása miatt, melyhez hozzáadódtak a magasabb értékcsökkenési és amortizációs költségek, együttesen ellensúlyozva a működési eredmények alapvető javulását.

• A nettó pénzügyi eredmény éves összehasonlításban 2,1 milliárd forinttal 3,1 milliárd forintra csökkentek 2019 negyedik negyedévében, az IFRS 16 bevezetésének hatása ellenére. Az emelkedés a kamatköltségek csökkenésének (alacsonyabb adósságállomány és alacsonyabb kamatszint) és a szállítói kötelezettségekkel és származékos eszközökkel kapcsolatos, a forint euróhoz képesti erősödéséből származó árfolyamnyereségnek köszönhető. A teljes év tekintetében, a nettó pénzügyi ráfordítások a 2018-as 17,8 milliárd forintról 24,1 milliárdra nőttek (ami az IFRS 16 bevezetésének hatását tükrözi), míg az alacsonyabb adósságszint alacsonyabb kapcsolódó kamatköltségeket eredményezett. 
• A nyereségadó éves összehasonlításban, az adózás előtti eredmény növekedése ellenére, 12,6%-kal 3,8 milliárd forintra csökkent 2019 negyedik negyedévében, amit az adóráfordításoknak az év során egyenletesebb eloszlása okozott. A teljes 2019-es év tekintetében, a nyereségadó 9,8%-kal 14,6 milliárd forintra nőtt. Bár az adózás előtti eredmény enyhén csökkent, a magasabb helyi iparűzési adó, a forrásadó bizonyos mértékű emelkedése, valamint a leányvállalatokkal kapcsolatos, magasabb halasztott adóráfordítások (azaz az adóveszteség jelentős csökkenése és a fejlesztési céltartalékok kezelésének változása) magasabb nyereségadót eredményeztek. 

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény a 2018 negyedik negyedévi 0,2 milliárd forintról 0,1 milliárd forintra csökkent 2019 negyedik negyedévében, amit a magasabb értékcsökkenési és amortizációs költségek EBITDA javulását ellensúlyozó hatása miatti alacsonyabb észak-macedóniai eredmény okozott. 2019-ben, a teljes év tekintetében a nem irányító részesedésekre jutó eredmény 7,2% százalékkal 3,4 milliárd forintra nőtt, ami az észak-macedóniai leányvállaltnál az időszak során jelentkező magasabb eredményt tükrözi.  

Csökkent a szabad cash flow, ami mögött a 2100 MHz-es frekvenciaengedély hosszabbítás díja, az ingatlanértékesítésből származó bevételek alacsonyabb volumene és a működő tőke kedvezőtlen változásai állnak.

_______________________

A Magyar Telekom bejelentése a 2019. évi eredmény utáni osztalékjavaslatról

A Magyar Telekom Igazgatósága megtárgyalta a Magyar Telekom Nyrt. egyedi és a Magyar Telekom Csoport konszolidált, IFRS szerint készült 2019. évi éves beszámolóit, és azokat jóváhagyásra javasolja a Közgyűlésnek. Az Igazgatóság a 2019. üzleti év után részvényenként 20 forint osztalék kifizetését javasolja a Közgyűlésnek. Az Igazgatóság döntést hozott továbbá egy 5,2 milliárd forint értékű részvényvisszavásárlási program indításáról, aminek előfeltétele az Éves Rendes Közgyűlés által adott felhatalmazás. 

A Magyar Telekom 2020. április 8-án tartja Éves Rendes Közgyűlését. Az Igazgatóság javaslata szerint az osztalékfizetésre vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja 2020. május 12., az osztalék kifizetésének javasolt kezdőnapja pedig 2020. május 21. Az egyes részvényeseknek ténylegesen fizetendő osztalék mértéke a Társaság Alapszabályának megfelelően kerül kiszámításra és kifizetésre, azaz a Társaság a saját részvénynek minősülő részvényekre eső osztalékot felosztja az osztalékra jogosult részvényesek között.