Prim Hírek

A zsúfolásig megtelt teremben az első előadó, Dr. Csató Gábor (Országos Mentőszolgálat) a Mentőszolgálat digitalizációjának a tapasztalatairól számolt be a résztvevőknek. Európa legrégebbi mentőszolgálata a lakosság bevonásával tervezte és a Vodafone-nal közösen fejlesztette applikációját, mely máris javított a mentési szolgáltatások eredményességén. Emellett mesterséges intelligencia használatával és Üzleti Intelligenciával (BI) foglalkozó partnerek közreműködésével alkottak speciális algoritmusokat, amelyek elemzik a statisztikai adatokat, előrejelzik a mentések szükségességét és optimalizálják az útvonalakat. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jövő ebbe az irányba mutat.

A következő előadó Sander Ruitenberg (Global Head - Digital Health Solutions - Novartis, Svájc) az egészségügyi digitalizáció utáni világot festette le a hallgatóságnak. Számokban is bemutatta az internethasználat terjedését a páciensek körében, kihangsúlyozta, hogy a Novartis brand erősítésének része a digitalizáció nyújtotta lehetőségek kihasználása, és emlékeztette a hallgatóságot, hogy a Novartis mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az információáramlás kétirányú legyen. Ezért fejlesztette ki a cég az „Alia” nevű chat-botját, amit a jövőben valódi személyi egészségügyi asszisztenssé szeretnének felépíteni.

Az egészségügyi szolgáltatások minősége nagyban függ attól, hogy a szükséges adatok milyen formában állnak rendelkezésre. Az Omron Healthcare a betegségek megelőzése és felismerése kapcsán nyújt szolgáltatásokat. Mezei Rudolf szerint a jövőben a rendelkezésre álló operatív adatok és a kinyerhető információk mennyisége és minősége kapcsán robbanásszerű fejlődés várható. Az adatmennyiség növekedése indokolttá teszi az adatbányászat, mesterséges intelligencia és big data processing eszközök bevetését, amelyek a terápiák fejlődéséhez is nagyban hozzájárulhatnak. Mezei Fruzsina beszámolt az egészségügyi állapotfigyelési eszközök, azaz a hőmérsékletmérők, vérnyomás-monitorok, lélegeztető készülékek terápiás felhasználásának tapasztalatairól. A megszerzett adatok kielemzése azt mutatja, hogy a dinamikusan áramló egészségállapot adatok és az abból levont predikciók növelik az egészségesen eltöltött idő hosszát, ami társadalmilag és gazdaságilag is jelentős hasznot jelent.

Az Ekso Bionics előadását övezte talán a legnagyobb érdeklődés, hiszen a vállalat által fejlesztett exo-szkeleton rendkívül jól láthatóvá teszi az egészségügy jövőjét, és kézzelfoghatóan mutatja meg a távlatokat, a további lehetőségeket. Az előadás részeként Stephan Aderhold, az Ekso Bionics alelnöke egy mozgássérült részvételével mutatta be a technológia képességeit, aki minimális külső segítséggel volt képes felállni, járni és visszaülni székébe – hagyományos módon ez a feladat 2-3 szakember aktív beavatkozását igényelte volna. A látványos demonstrációt követően Stephan és a technológia hátteréhez szükséges hálózati szolgáltatást biztosító Vodafone magyarországi vezetője, Amanda Nelson beszélgettek a lehetőségekről, kihívásokról és a felmerülő akadályokról Pete Gábor (Vodafone Hungary) moderálásával. Az Ekso Bionics futurisztikus robotvázaiba olyan megoldásokat építettek be, amely továbbítja az orvosokhoz az eszköz által összegyűjtött adatokat, akik így személyre szabottan tervezhetik meg a terápiás gyakorlatokat. Az 5G hálózatok megjelenésével az egészségügyi szektor még jelentősebb változásoknak néz elébe, hiszen a távdiagnosztikai megoldások és a távsebészet is elterjedtebbé válhatnak.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztésével kapcsolatban Szabó Bálint (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) elmondta, hogy az EESZT bátran nevezhető az évezred eddigi legjelentősebb állami egészségügyi projektjének; az ennek keretében megvalósult platform új alapokra helyezte az adatáramlást és biztosítja az adatok és folyamatok gyors, hatékony elérhetőségét. Ez ráadásul egy nyitott kezdeményezés; jelenleg már több mint száz fejlesztő partnerrel működnek együtt és szívesen fogadják további startupok jelentkezését, akiket az együttműködés mellett pályázatok és források biztosításával is segíteni tudnak.

A Digital Health Summit második kerekasztal beszélgetése a digitális ökoszisztéma építésének folyamatát járta körül. Dr. Csató Gábor (OMSZ), Dr. Csiki Zoltán (EFFHÁT, EMMI) és Dr. Szócska Miklós (SE) vett részt a beszélgetésen. Az eseményt moderáló Szolnoki Szabolcs (Tel Avivi Magyar Nagykövetség) kérdésére válaszolva Szócska Miklós Dubrovnikból online bejelentkezve elmondta, hogy az egységes adatrendszer megalkotásával Magyarország megtette az első és legfontosabb lépést és ezzel máris kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből. Beszélt arról is, hogy az EESZT fejlesztése jelentős népegészségügyi kérdés és jelenleg a legfontosabb, hogy a helyenként már használt mesterséges intelligencia alapú diagnosztikai döntéstámogató rendszerek országos szintűvé váljanak. Dr. Csiki Zoltán kifejtette, hogy  megpróbálnak lépést tartani a lakosság egészségügyi információigényével és nagy hangsúlyt fektetnek az adatfeldolgozás és az abban alkalmazható MI algoritmusok fejlesztésére, ami a prognosztizálás javítása miatt elengedhetetlen. Dr. Csató Gábor példákat hozott a mentők által már ma is használt digitális újításokból, végül egy nézői kérdésre válaszul megtudtuk, hogy rövid határidőn belül a privát szereplőknek is csatlakozniuk kell a központi adatrendszerhez, hiszen csak így lehet sikeres és egységes az egészségügyi paradigmaváltás.

Horváth Szilvia, az Egis gyógyszergyártól, előadásában azt feszegette, vajon tényleg a középpontba kerülhet-e a beteg a gyógyszercégek működésében is. A fő kérdés az, hogy képes-e meghallani a gyógyszeripar a betegek igényeit és mennyire képes ezeket megválaszolva hozzájárulni az egyéni életminőség javuláshoz. A gyógyszercégek új versenytársakkal szembesülnek, a tech óriások és a startupok pedig egyre többféle megoldást kínálnak az egészségügyipar kihívásaikra, a kényelmetlen folyamatok javítására. Ma már számos kedvezményezés a páciensek felől érkezik, amelyekre jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a szereplőknek. Ha a gyógyszercégek meg akarják őrizni piaci pozíciójukat, Horváth Szilvia szerint a betegszintű adatok felé fordulás lesz a kulcs. Ennek érdekében új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat az ökoszisztéma szereplőivel, új partnerségeket kell kialakítani. Az előadó két példát említett, a személyre szabott terápiák (pl. daganatos betegségek gyógyításában, ill. a mikrobiommal kapcsolatos felfedezésekben rejlő lehetőségek) ill. az angolul „digital therapeutics”-nak nevezett új digitális megoldások területét, amely során egy platform biztosítja, hogy a krónikus betegek kontrollt tudjanak gyakorolni az egészségügyi állapotuk felett. Az Egis elkötelezetten dolgozik a digital therapeutics fejlesztéseken.

A digitalizáció semmit sem ér, ha nem tájékoztatjuk azokat, akik igénybe vennék annak eredményeit, ezért nem értik, hogy számukra pontosan milyen értékeket, előnyöket biztosítanak a szolgáltatók. Dr. Horváth Tamás (ENT House Budapest) az online egészség-kommunikáció kihívásairól osztotta meg gondolatait, és előadásában rámutatott, hogy az egyenetlen szakmai színvonal és a rosszul kommunikált vagy üzletileg befolyásolt információk egyaránt komoly károkat okoznak a gyógyulni vágyók és a szolgáltatók számára. A páciensek sajnos ma nem a tartalomra figyelnek, döntéseiket a csomagolás, a forma és a reklámok alapján hozzák meg. A jól pozicionált gasztroblogger vagy fitneszedző ma akkor is fel tudja venni a versenyt a képzett orvos társadalommal, ha egyébként semmi nem támasztja alá az általa hirdetett üzeneteket. Muszáj javítani a kialakult helyzeten: edukálni kell a pácienseket, több szakmai tartalmat kell közvetíteni számukra, amelyeket hitelesítve, a megfelelő csatornákon kell eljuttatni a célcsoport részére.

Az egészségügyi adatok nem csupán a szolgáltatóknak jelentenek értéket, ráadásul a személyes, érzékeny adatok védelméről gondoskodni ma már kiemelt törvényi kötelezettség. Az egészségügyi digitalizáció kapcsán kardinális kérdést jelent tehát a biztonsági kockázatok kezelése. dr. Takácsi Nagy Eszter (Andrékó Ferenczi Kinstellar Ügyvédi Iroda) arról számolt be, hogy a kibertámadások rendszeresen érintik az egészségügyi szektort, ugyanakkor a gyors és hatékony reagálások arra utalnak, hogy az iparág már érti és kezeli a kapcsolódó feladatokat. Az Európai Unió egyértelmű irányelveket hozott létre, amelyek tartalmazzák a kötelezettségeket, az azonosításhoz szükséges szabályokat, illetve az információbiztonsági követelményeket stb. Az adatvédelem kapcsán dr. Orbán Zsombor azt emelte ki, hogy ma már kötelező bejelentést tenni adatvédelmi incidens esetében, s a büntetés nem marad el, ugyanakkor fontos volna a megfelelő súlyú bírsággal élni, hogy minden szereplő komolyan vegye feladatát, hiszen egy rossz helyre küldött e-mail, vagy jogosulatlanul közölt információ a szokásos incidenseknél nagyobb kárt tud okozni.

Az egészségügyi szektorban tapasztalható befektetői kockázatokról beszélgetett Balogh Péter (Baconsult), Szűcs Zoltán (MFB Invest) és Tánczos Péter (Euroventures). Málnay Barnabás (Smartware.Tech & WS) moderátor kérdésére válaszolva Tánczos Péter kifejtette, hogy a befektető nem érthet mindenhez, az egészségügy ráadásul különösen „kínai” számára, így sok türelmet, valamit egy megbízható „fordítót” igényel a befektetési célpont megfelelő minőségű felmérése. Közpénzek esetében még nagyobb a kockázat – fejtette ki Szűcs Zoltán – minél egzotikusabb az innováció, annál fontosabb a külső szakértők, validátorok bevonása. A három szakember egyetértett abban, hogy aktuálisan a mesterséges intelligencia jelenti a legizgalmasabb területet, itt van esély arra, hogy a lehetőségeket leginkább kihasználják a fejlesztők, szolgáltatók. Nem önmagában az innováció izgalmas, hanem az, amit kereskedelmi értékké lehet belőle konvertálni, illetve maga az ember, aki ezt képes megvalósítani. Balogh Péter szerint – bár ez nyilván borzasztóan hangzik - a befektető nem feltétlenül gyógyítani akar, hanem elsősorban pénzt keresni. Nem a világ problémáját kell tehát megoldani, hanem egy vevőét, s ha az utóbbi sikerülhet, akkor talán az előbbire is van esély. Tánczos Péter kiemelte, hogy a közép-kelet európaiak van egy nagy előnye, miszerint „mi eleve úgy vagyunk nevelve, hogy forráshiány van, ezért a projekteket is olcsóbb, szellemesebb, innovatívabb megoldásokkal oldjuk meg”. 

A befektetők és startupperek szempontjai után Dr. Zrubka Zsombor MBA, PhD (Budapesti Corvinus Egyetem) mutatta be, hogy miképp hasznosulhat gazdaságilag és társadalmilag egy egészségügyi innováció. A hagyományos egészségügyi modellhez képest az új technológiák alkalmazásával lehetővé válik a valóban személyközpontú megközelítés elterjedése. A költségmodellek sajnos nem mutatják minden esetben a valódi helyzetet, az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik az egészségre fordított összeg, mégis csökken a várható élettartam, az EU-ban 2008 óta viszont stagnál a költségszint, s mégis tapasztalhatók változások. Alapvetően az „emberi magatartással” van a legtöbb baj: az életmódot érintő kockázatok kapcsán folyamatosan növekszik a halálesetek száma, ami fontos figyelmeztetés! Az embereket kell tehát minél szorosabban bevonni az egészségtermelés folyamatába, csak így lehet hatékonyabb az iparág által generált eredmény, azaz csak így élhetünk hosszabb ideig egészségesen.