Prim Hírek

A magyar-amerikai információ-technológiai cégcsoport, a Stylers közel 150 magyar vállalat közép- és felsővezetőinek bevonásával készítette el friss felmérését, melyben arra volt kíváncsi, milyen hatással van a koronavírus nyomában kialakuló válsághelyzet a hazai cégekre, hogyan befolyásolja a digitalizációval kapcsolatos stratégiájukat és milyen lépéseket terveznek a jövőben piaci pozíciójuk megőrzése érdekében. A kutatás résztvevőinek közel 50 százaléka közép- és nagyvállalatok, illetve 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek képviseletében nyilatkozott. A kutatásban résztvevő vállalatok többsége az IT, tanácsadás, gyártás, pénzügy, energetika, telekommunikáció, és kereskedelem területén tevékenykedik, a felmérés piaci és állami tulajdonú cégeket egyaránt vizsgált. 

A magyar döntéshozók meglepően optimistának bizonyultak a válsághelyzetet illetően: több mint harmaduk (35 százalék) arra számít, hogy egyáltalán nem érinti vállalatát a krízis, vagy éppen megerősödve kerül ki belőle, és alig 2 százalékuk gondolja úgy, hogy cége nem fogja túlélni a következő hónapokat. Ez a derűlátás legfőképp abból fakad, hogy többségük átmeneti válságra számít, és csupán 28 százalékuk készül egy évnél tovább húzódó krízisre.

Továbbra is hiányoznak a hatékonyságnövelő szoftverek

A felmérés tanulsága szerint a vállalatok döntő többségét alapvetően felkészülten érte a tömeges távmunka bevezetése és a válság okozta további infrastrukturális kihívások, csupán 10 százalékuk értékelte kifejezetten alacsonyra cége alkalmazkodóképességét a megváltozott körülményekkel szemben. Azok a vállalatok, melyek korábban nem tettek nagyobb lépéseket a digitális transzformáció útján, eddig ennek nem is érezték szükségét vagy éppen még gyerekcipőben járnak az erre vonatkozó intézkedéseik. A digitalizációt leginkább hátráltató tényezők közé az anyagi erőforrások szűkössége, a szakértelem és a vízió hiánya tartozik a cégvezetők bevallása szerint.

Gönczy Gábor, a Stylers CEO-ja hangsúlyozza: „azt látjuk, hogy a vállalatok alapvetően a külső reprezentációt és a munkavégzést támogató szoftvereket részesítik előnyben, mint például a weboldal és a kommunikációs vagy együttműködést támogató eszközök, miközben vállalatirányítási rendszere csak a válaszadók felének, oktatási és a HR-tevékenységeket segítő szoftvere pedig csak 35, illetve 15 százalékuknak van. Úgy tűnik azonban, hogy a vezetők a hatékonyságnövelés irányába terveznek mozdulni, 25 százalékban ugyanis edukációs platformot terveznek beszerezni a közeljövőben, ezt követik szorosan a vállalatirányítási (ERP) és az ügyfélkezelő (CRM) rendszerek, valamint a HR tevékenységet támogató technológiák. A cégek elsősorban már meglévő piaci szoftvereket keresnek, és arányaiban kevesen gondolkodnak egyedi fejlesztésekben.”

A jó digitális stratégia kikövezi az utat

A vállalatok döntő többsége, közel 70 százaléka tervezi folytatni a digitális transzformáció útján eddig megtett lépéseket. 51 százalékuk már rendelkezik is digitális stratégiával vagy éppen annak megalkotásával foglalatoskodik, további közel 12 százalékuk pedig annak elkészítését tervezi. Az látszik tehát, hogy a döntéshozók fontosnak tartják a tervszerű és tudatos digitális transzformációt, azonban az átgondolt stratégia még mindig csak a vállalatok harmadánál előzi meg a gyakorlati lépéseket. Érdekes eredmény továbbá, hogy azok a cégek, amelyek arra számítanak, hogy megerősödve kerülnek ki a válságból, mind fontosnak tartják a digitalizációt. Azok a cégek, melyek egyelőre bizonytalanok a digitalizáció terén, inkább kivárnak, hogy felmérjék a válság piaci pozíciójukra gyakorolt hatását, az átállást elutasító vállalatok pedig vagy nem tartják szükségesnek a további fejlesztéseket, vagy éppen a vezetői elköteleződés hiányát említették.

A megkérdezettek közel 60 százaléka egy éven belül tervez a digitalizációval, 27 százalékuk pedig hosszú távú elképzelésekkel is rendelkezik, ők többnyire 2-5 éves távlatban gondolkodnak. A döntéshozók nagy többsége (69 százalék) elsősorban szoftverek beszerzésével folytatná a digitalizációt, melyek között továbbra is a már létező megoldásokat részesítik előnyben, de sokan tervezik szakértőgárda bevonását is a minél hatékonyabb lépések kidolgozásába.

„Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a magyar vezetők mit gondolnak magáról a digitalizációról. Erről a szóról elsősorban a jövő és az innováció jutott eszükbe, ami egyértelműen jelzi, hogy a többségük pontosan érti a digitális transzformáció jelentőségét saját cége szempontjából. Említették a hatékonyságnövelést, az üzleti potenciált, illetve az adatvédelmet és a folyamatok monitorozhatóságát is, de sokan még ennél is többet látnak a digitalizációban: lehetőséget a tanulásra és a vállalati kultúra fejlesztésére – és nekik van igazuk” – teszi hozzá Gönczy Gábor.