Véget érhet az e-mailek vesszőfutása?
A hazai jogrendszer mind a mai napig hallgat arról, hogyan kell tekinteni az e-mailen kötött szerződésekre. Egy, a vírushelyzet kapcsán elfogadott jogszabály azonban most kifejezetten megengedi a társaság és a magánszemély tagok közötti e-mailes kommunikációt. Lehet, hogy ez az első lépés az e-mailek szélesebb körű jogi elfogadottságához?
Naponta százával küldünk és kapunk e-maileket, az elektronikus üzenetváltás életünk szerves részét képezi. Természetes, hogy megállapodásainkat is sokszor egy-egy e-mailváltásban dokumentáljuk. Ezek után meglepőnek tűnhet, hogy jogrendszerünk még mindig nem rendezi egyértelműen, miként is tekintendő az ilyen megállapodás.
Az e-mail korlátai
A Ptk. több paragrafust is szentel az elektronikus szerződéskötéseknek, így például annak, amikor egy weboldalon keresztül rendelünk valamit. Az elektronikus levelezés útján kötött szerződéseket azonban mégsem tekinti ilyennek.
„Bizonyos esetekben jogszabály írja elő, hogy egy szerződés írásban jöjjön létre” – emlékeztet dr. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde. „A Ptk. szerint egy nyilatkozat (és az ily módon létrejött szerződés) akkor is írásbelinek minősül, ha annak közlése olyan formában valósul meg, amely alkalmas a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.” – mondja.
Ilyennek minősülhet-e vajon egy e-mailben tett nyilatkozat? Az új Ptk. értelmezésére felállított tanácsadó testület véleménye szerint: „attól függ.” A bíróságoknak esetről esetre, az összes körülmény figyelembevételével kell eldönteniük, hogy egy e-mailben kötött megállapodás írásbeli szerződésnek minősül-e. Nincs tehát egyértelmű szabály arra, hogy például egy e-mailben kötött üzletrész-adásvételi szerződés (melyre a Ptk. írásbeliséget ír elő) érvényes-e vagy sem.
Végső soron akkor minek minősül egy e-mailes megállapodás?
Egységes álláspont hiányában az e-mailen keresztül nyélbe ütött megállapodásokat jobb híján ráutaló magatartással megkötött szerződéseknek minősíthetjük. Azaz az e-mail csupán a felek megállapodásának egyik bizonyítéka. A felek közötti megállapodás tényleges tárgya emiatt egyéb körülmények függvénye is, így például a felek szerződéskötés előtti vagy utáni magatartását is figyelembe kell venni hozzá. „Tehát, ha az e-mailben 10 tonna áru leszállítására szerződünk, de közben a szállító 8 tonnát szállít le, amit én elfogadok, nem biztos, hogy később igényt fogok tudni érvényesíteni a maradék két tonnára. Ez a helyzet nem megnyugtató, ha arra gondolunk, hogy naponta kötünk szerződéseket e-mailen.” – magyarázza a Jalsovszky jogásza.
Van új a nap alatt
A jogalkotó ebbe a kissé zavaros állóvízbe dobott követ pár hónappal ezelőtt. Ugyan csak a társasági kommunikáció tekintetében, de a social distancing szülte elvárásokra is válaszul egy kormányrendelet kimondta, hogy a társaság és magánszemély tagjai közötti kommunikáció ezentúl e-mailen is megejthető, így az ilyen levélváltás kimeríti az írásbeliség követelményeit. „Azaz a magánszemély tagok most már akár e-mailben is szavazhatnak a társaság közgyűlésein, az ettől még érvényes szavazat lesz. Jó látni, hogy a gyakorlat igényei felülkerekedtek a szerződéses jog elméleti polémiáin. Ez a szabály ráadásul a veszélyhelyzet megszűnését követően, 2020. december 31-ig mindenképp velünk marad. Hogy azt követően mi lesz a sorsa, egyelőre nem lehet tudni.” – értékeli dr. Bejó Ágnes.
Csinál-e egy fecske nyarat?
Csak találgatni lehet, hogy a társaság és a magánszemély tagok közötti e-mailek legitimálása elindít-e egy hosszabb folyamatot. Lehet-e majd például egy hitelszerződést is e-mailben megkötni? Vagy tartási szerződést kötni a számítógép elől, esetleg kötbért kikötni – ezek ugyanis mind írásbeli formához kötöttek. Egy dolog bizonyos: nehéz lesz a jogalkotónak visszatuszkolnia a szellemet a palackba, és komoly érvekkel kell felvérteznie magát, ha ezt a folyamatot – amely most még egyelőre a társaság és a tagok közötti elektronikus levélváltásokat érinti – vissza kívánja fordítani.
Kapcsolódó cikkek
- Az e-mail használat a munkahelyen és a GDPR!
- Az ESET mérnökeinek üzentek a hírhedt Emotet trójai program készítői
- Távolról sem lehetetlen… a távmunka jogi kihívásai
- Nem mind arany, amit napelem hajt
- 773 millió e-mailcím került illetéktelen kezekbe - az ESET felkészít a védekezésre
- Telenor tanácsok a csaló e-mailek elhárítására
- Az E.ON nevével visszaélve kérnek csalók átutalást
- Digitális jelenléttel az elszigeteltség ellen karácsonykor is
- A Telenor már kitiltotta hálózatáról a csalók által használt weboldal címét
- Levélbombák hatástalanítása profi eszközökkel
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.