Az informatikusok 75%-a hatékonyan tudta végezni munkáját a járvány alatti home office-ban
Az IThon.info információs platform a koronavírus járvány kirobbanása óta immár másodszor végzett felmérést az informatikusok között: több mint ezer szakember osztotta meg az elmúlt hónapok tapasztalatát a júniusi kutatás során (a márciusi kutatás eredménye itt olvasható).
- A vírus nem rengette meg az iparágat.
- Sikersztori az otthoni munkavégzés?
- A vállalati belső kommunikáció még mindig nem kellően hatékony.
- Hogyan tovább, home office? A munkáltatók harmada még nem döntötte el.
- A vártakkal ellentétben nem lett fontosabb az anyagi biztonság a munkavállalóknak, ellenben a rugalmas munkaidő, munka-magánélet egyensúlya ismét élre tört.
- Hány informatikus jelentkezik egy céghez, ha ott köztudottan nincs lehetőség home office-ra?
Egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy a vírus nem rengette meg az iparágat: a válaszadók 5,5%-a nyilatkozott úgy, hogy elveszítette munkáját a pandémia következtében, ami a legjobban érintett szektorokhoz képest mindenképpen alacsony szám. A kérdőívet kitöltő informatikusok harmada egyáltalán nem fél attól, hogy megszűnhet az állása. Ezzel együtt minden 16. szakembert foglalkoztat ennek a lehetősége, ami jelentős javulás a márciusi adatokhoz képest, amikor minden 7. informatikus tartott ettől.
Az otthoni munkavégzés megítélését két szempont alapján is mérte a kérdőív: egyrészt a kérdések kitértek arra, hogy a különböző projektek tervszerű haladása szempontjából mennyire volt sikeres az elmúlt időszak, másrészt vizsgálták azt is, hogy egyéni szempontból ki mennyire tudott hatékony lenni (határidők tartása, elvárt feladatszám elvégzése). Úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben igazi sikersztorit köszönhetünk a járványnak: a 6-os skálán a kitöltők 4,6-ra értékelték a home office-ban végzett munka eredményességét. Az 1048 válaszadó 63%-a vélekedik úgy, hogy a projektek az elvártaknak megfelelően haladtak ezekben a hónapokban is. Ez a szám szinte teljesen megegyezik a márciusi adatokkal, az idő múlása tehát nem befolyásolta a távoli munkavégzésben szerzett pozitív tapasztalatokat. Még ennél is optimistábbak a számok akkor, ha az egyéni munka megítélése kerül górcső alá: ebben az esetben a megkérdezettek 75%-a érezte úgy, hogy számára kifejezetten előnyös a saját négy fal között dolgozni. Természetesen a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy vajon a munkáltatói oldal is osztja-e ezt a lelkesedést.
A márciusi felmérés egyik legelgondolkodtatóbb eredménye az volt, hogy a munkáltatók 8,3%-a egyáltalán nem kommunikál azzal kapcsolatban, hogy mi várható a vállalatnál a járványra való tekintettel. Ha kis mértékben is, de három hónap alatt csökkent ezen cégek száma, azonban így is 100-ból 6 munkaadónál még mindig nem fordítottak erre időt, energiát és figyelmet. Minden 17. válaszadó olyan helyen dolgozik tehát, ahol végig a teljes bizonytalanság érzésének fenntartása volt jellemző. Csak úgy, mint tavasszal, a kitöltők harmadának munkahelyén bár van kommunikáció, információcsere, de nem a konkrétumokról, a várható intézkedésekről szól, hanem mindössze általánosságban az együttműködés, az elköteleződés fontosságáról. A korábban ezen a területen jól teljesítő cégek vélhetően továbbra is követték a bevált gyakorlatot: a válaszadók tapasztalata alapján a munkáltatók 55%-ánál hiteles, a bizonytalanságot felszámolni hivatott, korrekt tájékoztatással próbálták meg ösztönözni a kollégákat.
Bizonyára sokakat foglalkoztat, hogy hogyan tovább a járvány után: vajon a korábbiaknál támogatottabb és elterjedtebb lesz az otthoni munkavégzés a tapasztalatokra alapozva, vagy minden visszaáll a régi kerékvágásba? A válaszok alapján a vállalatok harmadánál még nem született döntés ezzel kapcsolatosan, vagy legalábbis még nem kommunikálták a kollégák felé. Nagyjából ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél egészen pontosan meg lesz határozva, hogy heti hány nap lesz az engedélyezett. A cégek 13,4%-át azonban biztosan nem győzte meg az elmúlt időszak: ahogy a vírus előtt sem volt lehetőség otthonról munkát végezni, úgy a vírus után sem lesz. Meglepően magas viszont azoknak a száma, akik eldönthetik, hogy heti hány napot járnak be, és mennyit maradnak otthon: minden 5. kitöltő élhet majd ezen opcióval, ami talán a legnagyobb rugalmasságot adja. A válaszadók 2,4%-ának munkahelye pedig ezentúl teljesen home office-ban fogja végezni a munkáját. Továbbra sem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a vírus át fogja rendezni a munkavégzés mikéntjét, egy flexibilisebb hozzáállás azonban körvonalazódhat.
Mindig érdekes azt vizsgálni, hogy egy adott célcsoport mi alapján dönti el, hogy hol fog dolgozni. A rugalmas munkaidő, a munka-magánélet egyensúlya olyan döntési faktorok, amelyek az elmúlt években egyre inkább kritikusabbá váltak, a válaszadók 26%-ának ez lenne a legfontosabb szempont, ha munkahelyet választana. Nagyon szorosan követi mindezt a bér, illetve béren kívüli juttatások, elenyésző a különbség. A képzeletbeli trónra, azaz a három legfontosabb tényező közé még az fért fel, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezik-e az adott vállalat. Az anyagi biztonság így a vártakkal ellentétben nem lépett új fontossági szintre az elmúlt évek gyakorlatához képest. A technológiai fejlődés és a járvány utáni home office lehetősége már a kevésbé mérvadó összetevők közé tartozik, pedig talán sokan azt gondolják, hogy informatikusok esetén az előbbi előkelőbb helyen áll. Utóbbi esetében pedig úgy tűnik, bármennyire is hatékonynak érezték a válaszadók az otthon töltött időt, ez nem függ össze azzal, hogy mennyire várják el az otthoni munkavégzés lehetőségét.
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol érdemi változások történtek három hónap alatt. Márciusban, a járvány kezdetekor toronymagasan (32%) a legfontosabb döntési faktor egy váltás esetén az volt, hogy biztos anyagi hátterű-e az adott vállalat. Ezt ugyanúgy a rugalmas munkaidő, munka-magánélet egyensúlya, majd a bér, béren kívüli juttatások követték. Az első három tényező tehát nem változott, a sorrendjük viszont átalakult. A válaszok alapján úgy tűnik, az informatikusok preferenciái között elkezdődött a visszarendeződés.
A kutatás zárásaként még egy, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos kérdés került feltérképezésre, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 16,4%-a nem jelentkezne olyan munkahelyre, ahol köztudottan nincs lehetőség home office-ra. A kitöltők több mint fele esetében a bér, a juttatások nagy szerepet játszanának abban, hogy pályáznának-e ilyen esetben, minden 4. megkérdezett számára viszont egyáltalán nem jelentene akadályt, ha nem tudna home office-ban dolgozni.
Az IThon.info által elvégzett két kutatás egy világjárvány kezdetének és leszálló ágának hatásait mutatta be az informatikus szakemberekre vetítve. A vírus nem rajzolta át lényegesen mindazt, amit a munkáltatóktól elvárnak a szektor dolgozói, a drasztikus változások egyelőre elmaradni látszanak. Az iparág munkavállalói a koronavírus lecsengése után összességében optimistán tekintenek a jövőbe.
Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: mégpedig, hogy a munkáltatók milyen tanulságokkal zárják ezt a kétségkívül rengeteg kihívással teli időszakot - legyen szó az elvárt munkavégzési formáról, vagy a potenciális és meglévő kollégák felé közvetített üzenetekről.
Kapcsolódó cikkek
- A koronavírus-válság kezelése IT területen
- A CIO-k legfőbb kihívása a tehetséggondozás
- Az erős online lábakon álló cégek jobban ellenálltak a koronavírusnak
- Minden változik a home office miatt?
- A home office-ban is továbbképzik magukat IT területen a dolgozók
- A koronavírus-válság hatása az IT-területre Magyarországon
- Ezek a stabil és fejlődő iparágak a járványhelyzetben
- Katasztrófahelyzetben is segít a digitalizáció
- A társasági létet hiányolják a legjobban a home office-ban dolgozók
- Vállalati stratégiává vált a digitális munkahelyek kialakítása
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.