Prim Hírek

Az adatközponti iparág jellegénél fogva mindig is fel volt készülve a váratlan események kezelésére, ám ebben az új helyzetben az eddig láthatatlan adatközponti támogatás létfontosságú szolgáltatássá vált a világ legtöbb országában. A járvány mérettől és iparágtól függetlenül minden szervezet üzleti folyamatait átformálta, a telekommunikációs cégeknek pedig ki kellett tudni szolgálniuk a lakosság extra hálózati kapacitásigényeit és az üzleti ügyfelek hálózatbővítési- illetve távmunka-kiépítési szükségleteit is. Ezeknek az új kihívásoknak a hatékony kezelése miatt kulcsfontosságúvá vált az adatközponti szolgáltatások optimalizálása. 

Rekordot döntő adatforgalom

A COVID-járvány európai kirobbanása óta több internetszolgáltató is adatforgalmi csúcsot ért el a megnövekedett lakossági és üzleti igények miatt. A Deutsche Commercial Internet Exchange nevű adatközponti szolgáltató például 9,1 terabit/másodperces új világrekordot állított fel 2020. március 11-én Frankfurtban. A Vodafone 50 százalékos adatforgalom-növekedésről számolt be egyes piacain, és több internetszolgáltatónál is jelentősen kiugró forgalmi csúcsokat mértek. A munkavégzést, a tanulást és a mindennapi életet több távközlési cég is úgy támogatta, hogy megszüntette az otthoni szélessávú adatforgalom korlátozását, vagy díjmentesen biztosított extra mobil adatforgalmi egyenleget. Bár az internet műszaki állapotának megfigyelése alapján a leállások száma is nőtt, ennek mértéke jóval kisebb volt a példátlan forgalomnövekedésnél. Annak ellenére, hogy a jelenlegi emelkedésen túl az elkövetkező években is az adatközponti forgalom és terhelés további növekedése várható, a szerverparkok globális energiaigénye várhatóan csökkenni fog a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint. Ez főként az egyre hatékonyabban működő hűtési rendszereknek köszönhető, másrészt annak, hogy az új hiperskálázható adatközpontok nagy része már 100 százalékban megújuló energiával működik. 

Nagy teljesítményű rendszerekkel a vírus ellen 

A növekedés másik fő tényezője az erősödő igény az egyre nagyobb sebesség és a számítási teljesítmény iránt.

Ez különösen fontos például a koronavírus elleni védőoltásokkal és kezelésekkel kapcsolatos kutatásoknál, ahol hosszú adatsorok keletkeznek. A kutatóintézetek és gyógyszergyártó cégek most először használnak nagy számban nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC, High Performance Computing) rendszereket az adatszimulációk és számítások támogatására, például az epidemiológia és a bioinformatika terén, ez pedig jelentősen mérsékelheti az új gyógyszerek kifejlesztéséhez szükséges időt. A vírus jobb megismerését és a védőoltás kifejlesztését az is támogatja, hogy a technológiai iparág, a kormányok és a tudományos élet vezető szereplői által létrehozott Coronavirus High-Performance Computing Consortium 330 teraflop számítási teljesítményt, 775 ezer processzor-magot és 34 ezer grafikai processzort (GPU) bocsátott rendelkezésre a kutatásokhoz.

Az adatközponti üzemeltetők is óriási mértékben hozzájárultak az infrastruktúra-fejlesztésekhez: gyorsan reagáltak a koronavírus által előidézett változásokra, és kiépítették a szükséges ellenállóképességet, hogy megszüntessék a leállásokat és a felhasználói szolgáltatások akadozását. A Gartner piackutató becslése szerint az IT-leállások percenkénti költsége átlagosan 5600 dollár, így nem csoda, hogy az IT-üzemeltetők ettől tartanak a leginkább.

Virtuális válságkezelés 

A kutatócégek mellett a többi iparág szereplői is jelentős támogatást kaptak az adatközpontok részéről az elmúlt hónapokban, hiszen a szolgáltatók többsége rövid távon felfüggesztette például a sávszélesség túllépése esetén fizetendő többletdíjat. Azoknál a kkv-nál, ahol a hálózati forgalom és a kapacitásigény hirtelen megemelkedett, sok esetben a túlélést jelentette, hogy a rendszerek és a hálózatok terhelését a fizikai határokig tágíthatták, extra költségek nélkül. A vállalatok számára nemcsak a távközlési és adatközponti szolgáltatók, hanem IT partnereik is megkönnyítették a digitális átállást. A Kingston Technology például „Ask an Expert” kezdeményezése keretében iparágvezető szakértelmével és tanácsokkal segítette a szervezeteket ebben az időszakban is, hogy a cégek a speciális igényeiknek megfelelő, optimális szerverkonfigurációt állíthassanak össze. A memóriagyártó adatközpontok számára kínált nagykapacitású meghajtóival és szervermemóriával a vállalatok nagyobb méretű tárhelyet hozhatnak létre változatlan alapterületen, ami a számítási felhő minden korábbinál gyorsabb ütemű terjedése miatt fontos szempont. 

A cégek üzletmenet-folytonosságának biztosításához emellett arra is szükség van, hogy maguk az adatközpontok is zavartalanul tudjanak működni a járvány ideje alatt. Ezt az ágazaton belüli tudásmegosztás és a kormányzati támogatások segítik elő – az Egyesült Királyságban például külön akciócsoport jött létre annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az adatközpontok érdekeit a fontos politikai döntések meghozatalakor. 

A korlátozások következtében az adatközpontok esetében is szigorodtak a szabályok: váltott munkarendet vezettek be és kötelezővé tették a közösségi távolságtartás betartását. Mindez azonban rendelkezésre állási problémákkal járt, mivel kevesebb munkatárs tartózkodott egy időben a helyszínen, és előfordult, hogy kulcsfontosságú pozícióban lévő szakemberek nem voltak elérhetők betegség vagy otthoni karantén miatt. Így a számítási teljesítmény, a sebesség, a megbízhatóság és az energiaellátás mellett a koronavírus járvánnyal az adatközpontok valós idejű, hatékony távfelügyelete is előtérbe került. Ezt javítja a szenzortechnológia alkalmazása, a hibaelhárítást támogató szolgáltatások (pl. Smart Hands) bevezetése, és a főbb teljesítményparaméterek (áramelosztás, hőmérséklet) figyelése, továbbá a fejlett adatelemzéseket és a potenciális incidensekkel kapcsolatos előrejelzéseket készítő programok alkalmazása.