Forradalmi újítás a visszérsebészetben
Az ultrahang jól bevált módszer az orvosi, műszaki és kémiai diagnosztikában, a visszérsebészetben, gyógyító eljárásként azonban ez idáig nem alkalmazták. Az orvostudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően azonban a jövőben egyszerűbben, fájdalommentesen és akár a véralvadási problémákkal küzdők esetében is alkalmazhatják az ultrahangos visszérműtéteket. Az eszközt egy francia cég fejlesztette ki és a közeljövőben Ausztria és az Egyesült Királyság mellett Magyarországon alkalmazzák.
Visszérbetegséggel a magyar lakosság harmada találkozik élete során: a 30-50 év közötti korosztály tizedét, míg a 70 év felettiek esetében minden második embert érint. A kitágult, dudorodó erek a vénás keringési rendszer zavarait jelzik és akár súlyos szövődményeket is okozhatnak. A „két lábon járás”, a túlzott fizikai megterhelés, vagy éppen a mozgásszegény életmód túlzottan megterheli az alsó végtagokat, ez pedig a vénák falának meggyengülésével és kitágulásával jár, a vénabillentyűk elégtelen működőségéhez vezet. A visszértágulatokra azért is oda kell figyelni, mert súlyos szövődményekhez vezethetnek.
Az érsebészet számos műtéti technikát alkalmaz a visszértágulatok kezelésére vagy megszüntetésére. A hagyományos műtéti eljárással több metszésen keresztül távolítják el a kitágult visszeret, ebben az esetben azonban nagyobb az esély szövődményekre és tartós fájdalommal, akár sebfertőzéssel, illetve hosszabb gyógyulással is járhat. A panaszok néhány év múlva ismét jelentkezhetnek. 10-12 éve terjedtek el a modern visszérműtétek (más nevükön endovénás termoabláció), amelyek során lézeres, rádiófrekvenciás, mikrohullámú, ragasztásos vagy szkleroterápiás módszerrel, helyi érzéstelenítésben, egy tűszúrással végzik el a visszértágulat megszüntetését. Ezek az eljárások nem járnak szövetsérüléssel, minimális a szövődmények előfordulása és a páciens saját lábon távozhat a műtétről. 2013-ban az Egyesült Királyság Egészségügyi Hivatala (NICE)* által kiadott klinikai útmutató szerint visszérbetegség kezelése esetén az elsőnek választandó módszer az endovénás termoabláció.
A visszérsebészet most újabb mérföldkőhöz ért, hiszen olyan eljárást sikerült kifejleszteni, amelyhez már kémiai anyagot és hőt sem kell alkalmazni, illetve - az esetek nagy százalékában - nincs szükség helyi érzéstelenítésre. A nagy intenzitású fókuszált ultrahang (HIFU) kezelés jelentheti az áttörést a visszértágulatok és a vénás reflux kezelésében. Ultrahangot évtizedek óta használnak az egészségügyben, elsősorban diagnosztikában, hiszen energiatartalma kicsi, nem okoz elváltozásokat a vizsgált anyagokban és nem károsítja az emberi szervezetet.
„A nagy intenzitású fókuszált ultrahang alkalmazása során a bőr felszínére helyezett kezelőfej fókuszált ultrahang energiát sugároz az alatta fekvő kezelendő vénára. A kezelőfejjel a bőrre kifejtett enyhe nyomás összenyomja a vénát, eltávolítva ezzel a vért a kezelendő területről, így a vér ott nem tud megalvadni és nem csökkenti a hőhatást. A kezelés során az ultrahang a kezelendő vénát rizsszemnyi területen 85-90 Celcius fok hőmérsékletre felmelegíti, ami bizonyítottan a tágult véna tartós elzáródását, elhegesedését okozza. A műtét során nem szükséges a véna megszúrása, nem hatolunk be az érbe sem, így nincs szükség műtőre, ezért a kezelés egyszerű kezelőhelyiségben elvégezhető. A fertőzés és vérzés veszélye minimális, így nyugodtan alkalmazható tartós véralvadás gátlót használó páciensek esetében is, ezzel lehetőséget adva olyanoknak is visszértágulat műtétre, akiknél eddig nagy volt a kockázat a hagyományos műtét elvégzése során. A páciensek azonnal teljesen mobilisak a kezelést követően, nincs szükség trombózis megelőző kezelésre” – fogalmazott dr. Szabó Attila érsebész, visszér specialista.
A módszert és az ahhoz szükséges ultrahang készüléket Franciaországban fejlesztették ki, az eljárást azonban egyelőre tanítják, hiszen nem mindegy, hogy az orvos az ultrahangos kezelőfejet milyen távolságra helyezi el vénától és ott milyen maximális energiát fejt ki a kezelőfej. Az elvégzett kezelések száma jelenleg még alacsony, de az eddigi eredményekből kiderül, hogy a technológia működik. Az ultrahangos visszértágulat műtétet egyelőre csak Európában, két orvosi központban végzik. Ausztria és az Egyesült Királyság után, a világon harmadik országként hazánk is elkezdheti az eljárást alkalmazni év végén.
„Mivel egy teljesen non-invazív módszerről van szó, a nagy intenzitású fókuszált ultrahanggal történő kezelés jelentheti a következő nagy áttörést a visszértágulatok, vénás fekélyek és más vénás refluxszal járó betegségek kezelésében. A nagy intenzitású fókuszált ultrahang technológiát jelenleg is fejlesztik, de nem kérdéses, hogy az eszköz és annak használata gyorsan javul a klinikai tapasztalatoknak köszönhetően” – fogalmazott Dr. Szabó Attila, aki Magyarországon elsőként alkalmazza majd az új módszert, ahogy azt tette évekkel ezelőtt az azóta idehaza is bevált modern visszérműtétekkel.
_________________
* NICE Clinical Guidelines CG168, July 2013. https://www.nice.org.uk/guidance/cg168 (accessed 20 May 2019)
Kapcsolódó cikkek
- HoloLens fogja a sebész kezét műtét közben
- Öt egészségügyi fejlesztés, amelyre érdemes figyelni 2021-ben
- A Bosch mesterséges intelligenciával segíti az orvosi diagnosztikát
- Magyarul „beszélő” vércukormérő segíti a látássérült diabéteszes betegeket
- Az LG belép az orvosi képalkotási piacra
- Hőre robbanó mikroszkopikus gránátot fejlesztenek a rák ellen
- Hang alapján ismeri fel a Parkinson-kórt egy magyar algoritmus
- A szív titkai 4D-ben
- DNS-károsodást okozhatnak a CT-vizsgálatok
- Egészségügyi adatokat önkéntesen megosztó portál indult
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.