Elhunyt Vámos Tibor, a SZTAKI alapítója
2021. május 19-én, életének 95. évében elhunyt dr. Vámos Tibor, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) korábbi igazgatója, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Vámos Tibor Budapesten született 1926. június 1-jén. A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Ugyanebben az évben munkaszolgálatosként Fertőrákosra hurcolták, ahonnan megszökött, és katonai börtönbe került.
Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.
1950 és 1954 között az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgozott, 1950-től 1952-ig az Inotai Hőerőmű építésvezetésének mérnöke, később a Dunai Vasmű építésénél dolgozott építésvezetőként. 1954 és 1958 között Villamosenergetikai Kutatóintézetnél helyezkedett el MTA ösztöndíjasként, ahol a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.
Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1958-tól 1964-ig az MTA Automatizálási Osztályának vezetője. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa.
Mint ahogy azt az intézet megalakulásának 50. évfordulójára megjelent könyv is kiemelte, Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól.
Műszaki emberként ugyanúgy ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között.
Vámos Tibor számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották.
Nemzetközi tudományos elismerései közül kiemelkedik, hogy 1981 és 1984 között Ő tölthette be az International Federation of Automatic Control, IFAC elnöki tisztjét. 1984-ben a szervezet 9. Világkongresszusának Budapest adhatott otthont.
Kutatói pályája mellett egyetemi pályafutása is kiemelkedő: 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, 1990-től a Central European University Tudományos Programja mellett működő kuratórium elnökeként dolgozott. 1992-1993-ban a George Mason University, Fairfax/VA Distinguished Visiting professzora, 1993 és 1994-ben pedig a George Mason University Distinguished Affiliate professzora.
Vámos Tibor főbb szervezeti tagságai:
Az MTA irányító testületének tagja, (1980)
Az International Federation of Automatic Control, IFAC elnöke, (1981-1984)
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, (1978-1985)
Az Institute of Electrical and Electronics Engineers Inc. (IEEE) Fellow tagja, (1986–)
Az IFAC életfogytiglani tanácsadója (Life Time Advisor), (1987-)
Az NJSZT Tiszteletbeli elnöke, (1987-)
Az Osztrák Számítógép Társulat tiszteletbeli tagja, (1992-)
Az Osztrák Kibernetikai Kutató Társulat tagja (1994-)
A Magyar Ókortudományi Társaság tiszteleti tagja, (1999-)
A Technika-, Mérnök- és Tudománytörténet (TMTT) Doktori Iskola Szakmai Doktori Tanács tagja, (2002)
Az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság tagja
Az MTA Informatikai Bizottság tagja
A Magyar Tudomány szerkesztőbizottsági tagja.
Vámos Tibor fontosabb elismerései:
Állami Díj (1983) – Az ipari robotok hazai kutató-fejlesztő rendszerének létrehozásáért, tudományos életünk egészét eredményesen szolgáló, irányító, iskolateremtő tevékenységéért.
A Tallinni Műszaki Egyetem díszdoktori címe, (1986-)
IFAC-érem (1990)
Chorafas-díj, Svájci Akadémia (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
A XIII. kerület díszpolgára (2003)
Az év ismeretterjesztő tudósa (2005)
Auriga (Szekeres) csillagkép egyik tagja 2005-től Vámos Tibor nevét viseli
Neumann János emlékplakett (2006): tudományos életművéért
Széchenyi-díj (2008)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2009)
Kapcsolódó cikkek
- A világ leggyorsabb, MI-kutatásokhoz használható hardvere segíti a SZTAKI kutatásait
- Növénytermesztési eljárást automatizálnak a SZTAKI kutatói
- Kutatók Éjszakája a SZTAKI-ban
- A SZTAKI kutatói mesterséges intelligenciával testre szabható terápiákon dolgoznak
- A 6G technológiát kutatja a SZTAKI
- A SZTAKI vezetésével indultak el az új kutatólaboratóriumok
- Az EU rendkívüli forrásokat biztosít a SZTAKI vezetésű nemzetközi COVID-projektre
- A SZTAKI segítségével elsőként sikerült genetikai alapon modellezni a járvány magyarországi terjedését
- Több ezer processzor és több terabájt memória a járvány elleni küzdelemre
- Különleges repülőgép szállt fel München mellett
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Bosch ismét a legfittebb hazai vállalat
Kimagasló eredményt ért el a Robert Bosch Kft. a „Fut a cég” elnevezésű országos vállalati sportversenyen: 2024-ben immár hatodik alkalommal nyerte el a „legsportosabb vállalat” címet. A Budapesti Sportiroda által szervezett megmérettetésen több mint 700 cég vett részt, de a Bosch sportközössége ismét mindenkit maga mögé utasított.
Egyre nagyobb szerepe van a nyelvtudásnak az álláspiacon
A 2024 januárjától feladott álláshirdetések több mint felében (53%) elvárják a jelentkezőktől valamilyen idegen nyelv ismeretét. A szellemi munkakörök esetében ez az arány még magasabb, eléri a 68 százalékot – derül ki a Profession.hu legfrissebb elemzéséből. A nyelvtudás leggyakrabban a vendéglátásban, turizmusban, az IT és programozás területén, valamint az üzleti szolgáltató központoknál (SSC) elvárás.
Zöld tanúsítvány, tiszta technológia – A Samsung tovább csökkenti ökológiai lábnyomát
A Samsung 2025-ös TV-, monitor- és hangprojektor kínálatából mintegy 80 modell érdemelte ki a TÜV Rheinland Product Carbon Reduction és Product Carbon Footprint tanúsítványait. A német székhelyű, világszerte elismert tanúsítószervezet elismerése a vállalat fenntarthatóság iránti elkötelezettségét igazolja. Ez már az ötödik egymást követő év, hogy a Samsung prémium termékvonalai – köztük a Neo QLED 8K és Neo QLED modellek – megkapták ezt a minősítést, megerősítve a cég folyamatos erőfeszítéseit a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
Zöldebb jövő az irodában: bemutatkoznak a környezetbarát Philips monitorok
A Philips 5000-es sorozatának legújabb tagjai, a 23,8 hüvelykes (60,4 cm) Philips 24B2G5301 és a 27 hüvelykes (68,6 cm) Philips 27B2G5601, a fenntarthatóság és energiahatékonyság jegyében készültek. A két új modell kifejezetten úgy lett tervezve, hogy minimalizálja a környezetre gyakorolt hatást, miközben modern funkciókat kínál a hatékony munkavégzéshez.
A helyi rádiók továbbra is erős szereplői a hazai médiapiacnak
A megyei jogú városok helyi rádiói még mindig meghatározó és versenyképes szereplői a hazai médiapiacnak – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából. A tanulmány nyolc helyi rádiócsatorna eredményeit hasonlította össze három országos könnyűzenei rádióval, és rámutatott: bár a közösségi rádiók általában kevesebb hallgatót érnek el, mint kereskedelmi társaik, a hallgatók hosszabb ideig maradnak a műsoraik mellett.