A mesterséges intelligencia miatt tombol az oltásellenesség?

forrás: Prím Online, 2021. június 8. 15:11

A pandémia elleni harcban az álhírek szinte ugyanolyan ádáz ellenségnek bizonyulnak, mint maga a koronavírus. Az interneten terjedő összeesküvés elméletek és téves információk nagyban hozzájárulnak az egész világon tapasztalható jelentős oltásellenességhez, illetve vírustagadáshoz. Ne csodálkozzunk, hiszen a hamis, hiteles forrásokat nélkülöző információk a kutatások szerint hatszor gyorsabban száguldanak a közösségi médiumoknak köszönhetően, mint a valódiak. A hackerek ráadásul AI-algoritmusok és botok hadával aknázzák ki még sikeresebben a fake news-ban rejlő lehetőségeket - a folyamat társadalmi következményei pedig beláthatatlanok. A „jófiúk” közben egyre több esetben éppen a mesterséges intelligencia segítségével veszik fel a harcot a kamuhírek kontrollálatlan terjedése ellen – de vajon hova vezet mindez? A Stylers Group szakértői elemzése következik.

Azt már régóta tudjuk, hogy óriási lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligencia-alapú megoldásokban, a technológiát a céges ügyfélszolgálatok, a legnagyobb streaming platformok, az e-kereskedelem, vagy éppen az autóipar is napi gyakorlatként alkalmazza. „Miközben sokan a mesterséges intelligencia munkaerőpiacokat felforgató jövőbeli veszélyeit emlegetik, valójában sokkal nagyobb hatással van ránk az AI már a jelenben is. Az emberek csupán harmada ismeri fel azt, ha mesterséges intelligencia-alapú eszközzel találkozik a hétköznapokban - a jelenségre pedig a "rosszfiúk" is felfigyeltek, egyre több AI-bot jelenik meg az interneten álhíreket, hamis információkat és gyűlöletet terjesztve” – hívta fel a figyelmet Nasztanovics Dávid, a Stylers Group Architect-je. A COVID ráadásul nagyot dobott a fake news terjedésén, csak a járvány első néhány hónapjában többezer hamis, sőt életveszélyes téveszméket tartalmazó hírt azonosítottak a kutatók.

 

A probléma messzebb vezet, mint gondoljuk. Az Ipsos friss nemzetközi felmérése szerint a felnőtt lakosság 82%-a saját bevallása szerint meggyőződik arról, hogy megbízható forrásból származik-e az általa olvasott információ, miközben alig harmaduk gondolja úgy, hogy általában a hírfogyasztó közösség felismeri az álhíreket. Magyarországon különösen jellemző, hogy az emberek magukról nem hiszik, hogy megvezethetőek hamis információkkal, honfitársaikkal szemben azonban jóval kritikusabbak. A túlzott magabiztosság ezen a téren különösen veszélyes lehet: aki nem érzi magát érintettnek a fake news jelenségben, könnyebben válik figyelmetlenné és esik manipuláció áldozatául. ű

 

 

Gépek harca – csatasorba áll az AI az álhírek ellen

A technológia sokrétű háttértámogatást nyújt a fake news terjedésének: a mesterséges intelligencia és a botok képesek minden digitális lépésünkről információt gyűjteni, majd következtetéseket vonnak le a jövőbeli preferenciáink kapcsán. Szintén a profilozás révén képesek hatni az érzelmeinkre, illetve mindig a megfelelő időben, a döntéseinket megelőzve szállítják azt a tartalmat, ami biztosan célba talál. A nagyok (pl. a Twitter), többek között a külső nyomásnak engedve, sorra akvirálják a fake news leküzdésére irányuló AI- és Machine Learning-alapú eszközöket. Ezek sok esetben hasznosnak bizonyulnak: a Facebook már 2018-ban beszámolt arról, hogy egy ilyen megoldásnak köszönhetően azonosítottak több mint 20 domaint és mintegy 1400 linket, melyeken azt terjesztették, hogy a stroke-ot szenvedő embert megmenthetjük azzal, ha tűvel megszúrjuk az ujjbegyét és vért veszünk tőle. De pontosan milyen módszerekkel veszi fel a harcot a mesterséges intelligencia az álhírekkel szemben?

 

•  A mesterséges intelligencia a megfelelő algoritmussal képes különbséget tenni az emberek és a gépek alkotta szövegek között: a helytelen nyelvhasználat, a megszokottól eltérő szóminták, de akár a kapitális betűk túlzott használata is lebuktathatja a botok "műveit", emellett az AI a deep fake technológiákkal manipulált fotók kiszűrésére is alkalmas lehet. 

•  Az AI a forrásellenőrzésben is utat tör magának: a kutatók észrevették, hogy a tényhírek és az álhírek felépítése és stílusa is eltérő jegyekkel bír, a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásában pedig hasznát tudják venni a mesterséges intelligenciának. Miután a szakemberek alaposan tanulmányozzák a valós hírek forrásait, az AI-t is megtanítják a különbségtételre.

•  A mesterséges intelligencia abban is segíthet, hogy a hitelesnek ítélt híroldalakat, forrásokat, közösségi profilokat megjelölje és kiszűrje, ezzel számos, hamis információkat terjesztő felület iktatható ki. A weboldalak pontozására alapuló technológiát a Google is alkalmazza.

•  Mivel a fake news terjedését sok esetben a speciális célokkal létrehozott botok segítik, a techcégek olyan AI-eszközöket is használnak, melyek a közösségi média felhasználói fiókjait profilozzák a kommentjeik, aktivitásuk és felhasználói adataik alapján – így könnyen lefülelhetik a hamis fiókokat.

•  Egyre több megoldás jelenik meg a piacon a probléma kezelésére: Hoaxy, Snopes, Meedan, Google Trends, Pheme, Politifact, FactCheck, hogy csak néhány példát említsünk. Egyes technológiák a kutatások szerint több mint 80%-os hatékonysággal jelzik, ha egy hírforrás nem megbízható.

 

Milyen korlátai vannak a technológiának a fake news elleni küzdelemben?

Ahogy a fenti példák is mutatják, számos esetben hatékonyan léphetnek fel az AI-eszközök az ellenőrizetlen vagy valótlan információkat közlő tartalmak ellen, a valódi megoldástól azonban még távol vagyunk - a közösségi médiaóriások tényellenőrző rendszereit napjainkban is humán munkaerő felügyeli és bírálja felül. Az egyszerű botok által terjesztett fake news-t valóban képes lehet megállítani az AI, melyet megtaníthatunk a források ellenőrzésére, vagy éppen arra, hogy felmérje, egy cikk címe összhangban áll-e az írás tartalmával, esetleg csak egy kattintásvadász, adathalász oldalról van-e szó. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mesterséges intelligenciát befolyásoló eszközként az ember használja jól felfogható célok elérése érdekében – az álhíreket pedig szintén mi, emberek „fogyasztjuk”.

 

„Mivel tehát a gépeket az ember tanítja "viselkedni", az a legvalószínűbb, hogy az AI és az ember együttműködése hozhat megoldást a kérdésben – ennek mikéntjét és pontos módszertanát pedig együtt kell megtalálnunk. Ez tehát a jövő kihívása: a mesterséges intelligencia gyorsaságát és objektivitását kell hatékonyan kombinálni az "emberi" mérlegeléssel és értékeléssel. Mindennek pedig megfelelő jogi szabályozást, és széleskörű edukációs hátteret kell teremteni, hogy az emberek valóban tudatos információfogyasztóvá válhassanak, hiszen úgy tűnik, erre a szerepre még nem vagyunk kellőképpen felkészülve” – hangsúlyozza Nasztanovics Dávid.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Az LG két kutatási beszámolóját mutatták be egy AI technológiai konferencián

Május 7-11. között, a Bécsben megrendezett International Conference on Learning Representations (ICLR) 2024 konferencián mutathatta be kutatási eredményeit az LG Electronics (LG). A rengeteg beérkezett pályamű közül az LG kutatási dokumentumait a legjobb egy százalék közé választották, így bekerültek a konferencia programjába. Mindez jól szemlélteti az LG kutatási erőfeszítéseinek jelentőségét, és megerősíti a cég pozícióját a kulcsfontosságú AI technológiák fejlesztésének éllovasaként az olyan területeken, mint például a robotika, a metaversum és az intelligens otthonok.

2024. május 28. 16:11

Felforgatja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25%-os bérprémiumot kínálnak – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte.

2024. május 28. 14:40

Megbízható Munkaadó 2024-26 címet kapott az SAP

Az SAP Hungary Kft. elnyerte a "Megbízható Munkaadó 2024-26" címet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén. A díjat olyan cégek kapják, amelyek kiemelkedő HR-gyakorlatot folytatnak, és példaértékű módon gondoskodnak munkatársaik munka- és életkörülményeiről.

2024. május 28. 13:07

Példátlan fitness élményt nyújt a vadonatúj HONOR Band 9

A HONOR bejelentette a HONOR Band 9-et, egy modern dizájnnal és fejlett fitnesz- és egészségfigyelő funkciókkal büszkélkedő kiegészítőt. Az 1,57”-os AMOLED kijelző akár 60 Hz-es frissítési frekvenciát kínál. 96 edzési lehetőséggel a HONOR Band 9 felülmúlja elődeit, míg a trendi Always-on Display kialakítással és a lenyűgöző, akár 14 napos akkumulátor-üzemidővel kivételes fitness-társként szolgál, amely a felhasználókat egy egészségesebb és aktívabb életmód felé vezeti.

2024. május 28. 11:39

Megjelent az első magyar kiberbiztonsági labor az IECEE CB séma alatt

A CCLab Kft. sikeresen teljesített a CBTL auditon és a nemzetközi IECEE CB Rendszerben CB Testing Laboratory (CBTL) jogosultságot szerzett. A magyarországi székhelyű CCLab hivatalosan 2024. május 24-én sikeresen kiterjesztette kiberbiztonsági tesztelői, értékelői és tanúsítási képességét a fogyasztói IoT eszközökre készült ETSI EN 303 645 és az ipari automatizálási és vezérlőrendszerekre szakosodott IEC 62443-4-1 / -4-2 szabványokra az IECEE CB séma keretén belül. A CB séma alatt kiadott tanúsítványokat jelenleg több mint 50 országban fogadják el. 

2024. május 28. 10:13

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Az Everguest szoftvere felforgatja a turizmus állóvizét

2024. május 27. 17:30

Minden második magyar internetező volt már áldozata kibertámadásnak

2024. május 22. 14:37

XX. E-KERESKEDELMI KONFERENCIA BY SAMEDAY

2024. május 17. 14:47

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52