Itt az ABB „Kőbe zárt zene” építészeti sorozatának harmadik része
A sorozat harmadik része annak az épületnek a megújulását veszi szemügyre, amely az UNESCO világörökségi listájára is felkerült. Tallinn hajdani városfalának a 16. század elején épült egykori ágyútornyáról van szó, melyet Kövér Margónak is becéznek. 1935 óta az épület az Észt Tengerészeti Múzeumnak ad otthont, amely a hajózás, a hajóépítés és a tengeri halászat észtországi történetét és eszközeit mutatja be.
2015-ben egyedülálló középkori teherhajóroncs – egy ún. kogge – került felszínre. Lázas munka indult: milyen újszerű építészeti megoldással lehetne a hajót bemutatni a nagyközönségnek?
Végül egy helyi építész iroda, a KOKO Architects nyerte el a projektért folyó versenyt. Az iroda alapítói – Andrus Kõresaar és Raivo Kotov – sajátos érzékenységgel végzett felújításaikról váltak ismertté, melyek bensőséges módon ötvöznek régit és újat. Andrus Kõresaar elmondta, hogy milyen kihívásokat tartogatott a régi hajóroncs bemutatóhelyének kialakítása. Elsősorban arra törekedtek, hogy a hajó az őt megillető térbe kerüljön, mely nem üt el a helyi épített környezet történelmi jellegétől.
Hogyan lehetett ezt megvalósítani? Le kellett menni a föld alá! Ez a döntés több váratlan fejleménnyel szolgált az építkezés során. A földmunkák egy középkori vízgyűjtő csatornát, egy kövezett utcát és egy átjárót tártak fel, mely átvezetett a városfalon. Ezek a leletek végül mind beépültek a múzeum épületébe.
Különösen impozáns a kogge hajót befogadó csarnok háromszögekből kialakított mennyezete, mely leegyszerűsített formában a tenger hullámainak érzetét kelti. Funkciója, hogy megvédje a hajót a nap káros sugaraitól, miközben a látogatók belülről csillagos eget látnak maguk felett.
Mindezt úgy kellett megvalósítani, hogy a múzeum – a középkorba visszanyúló története ellenére – a modern kor minden követelményének megfeleljen. A világítást, a hőmérsékletet, a páratartalmat stb. szabályozó épületvezérlő funkciók a stabil beltéri klíma fenntartásával és energiatakarékos megoldásokkal szolgálják a műemlékegyüttes megőrzését.
Az ABB i-bus KNX rendszere érzékelők segítségével, napszakok szerint biztosítja a Tengerészeti Múzeum automatizált belső és külső világítását, amely még inkább kiemeli a tallinni Óváros ékkövének ragyogását.
A „Kőbe zárt zene” sorozat további részei ezen a linken tekinthetők meg, illetve magyar felirattal az ABB Magyarország YouTube csatornáján
Kapcsolódó cikkek
- Az ABB töltőberendezéseket szállít a GRIDSERVE elektromos járműtöltő hálózat számára
- Az ABB töltőire épül Katar legnagyobb elektromos buszinfrastruktúra-projektje
- Fenntarthatósági terve 30%-os energiamegtakarítást hoz az ABB gyárnak
- Itt az ABB ingyenes ROI kalkulátora
- Tervezd meg a világon az első elektromosjármű-emojit
- Az ABB felvásárolja az ASTI Mobile Robotics Group-ot
- ABB: Erős teljesítmény egy fellendülő negyedévben
- Az ABB megoldása elősegíti az áttérést a teljesen villamosított bányászati tevékenységekre
- Az ABB megoldása segíti egy kertészeti üzem növekedését
- Az ABB a Formula-E világbajnokság New York-i versenyén mutatja be az e-mobilitás jövőjét
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
„Mit lájkol a gyerek?” – A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra.
Magasabb ponthatárok mellett több mint 4400 elsőéves jutott be a Széchenyi-egyetem minőségi képzéseire
Összesen 4409 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a győri Széchenyi István Egyetemen szeptemberben. A ponthatárok a szakok jelentős részén emelkedtek a tavalyihoz képest, van olyan, amelyre 487 ponttal lehetett csak bejutni. Mindez azt mutatja, hogy felkészült hallgatók érkeznek az intézmény magas színvonalú képzéseire.
A HONOR 200 Pro és a mesteri fotózás: fejlődés a Studio Harcourt hagyatékával
Rengeteg ikonikus személyiség mögött ott rejlik egy olyan portré, amely nemcsak a személy lényegét ragadja meg, hanem az örökségét is megörökíti. A hírességektől a politikusokig a portrék alakították a történeteket és magáról az emberiségről alkotott képünket.