Profession.hu: Egy év alatt a négyszeresére nőtt a diákokat toborzó álláshirdetések száma a portálon
Egy év alatt a négyszeresére nőtt a diákokat toborzó álláshirdetések száma Magyarország piacvezető állásportálján, amivel párhuzamosan a jelentkezések is látványosan gyarapodtak. A fiatal munkavállalók által leginkább előnyben részesített kategóriák az elmúlt 3 év során megváltoztak. A diákmunka szempontjából a leginkább frekventált nyári időszak lezárultával a Profession.hu felmérést készített saját adatbázisa alapján.
A munkaerőpiacon alapvetően érezhető a munkaerőhiány, a gazdaság újraindulásával több szektorban is jelentősen megugrott a frissen feladott álláshirdetések száma, amelyet az elérhető munkaerő aránya nem azonos mértékben követ le. Bizonyos területeken javíthat a kialakult helyzeten a diákmunkások felvétele és alkalmazása. E célcsoportot kereső hirdetések száma is növekvő trendet mutat a január-augusztus közötti időszakban: közel négyszer annyi diákokat toborzó hirdetés jelent meg Magyarország piacvezető állásportálján, a Profession.hu-n mint 2020-ban. A toborzás növekvő tendenciájával párhuzamosan a jelentkezők és a jelentkezések száma is emelkedett azóta: az előbbié 36, míg az utóbbié 55 százalékkal.
Mi az, amit mostanában keresnek és mi az, amit kevésbé?
A diákok körében a legnépszerűbb állások listáján az egy hirdetésre érkezett jelentkezések száma alapján kiugró változás figyelhető meg az idei és az elmúlt év adatai között. Míg 2020-ban a top három helyen a kommunikáció és PR, az éttermi vendéglátás és a gépjárművezető, sofőr, futár állt, az idei évre az adatrögzítő vált a legnépszerűbb kategóriává, amit az online marketing és a szakmai asszisztens pozíciók követnek.
Az elmúlt időszakban a raktáros és egyéb raktári szakmunka, az anyagmozgatás, rakodás, valamint az éttermi vendéglátás, a szakmai asszisztens és a betanított munka vesztett leginkább a népszerűségéből a diákok körében, ezekre az állásokra jóval kevesebben jelentkeztek idén, mint a tavalyi évben.
A diákmunkások 13 százaléka már több éves szakmai tapasztalattal rendelkezik
A szakmai hátteret vizsgálva elmondható, hogy diákmunkások közel fele még egyáltalán nem rendelkezik tapasztalattal, negyedük maximum 1-3, 13 százalékuk azonban 3-5 évet is fel tud mutatni, ami azt jelenti, hogy ez utóbbi csoport tagjai már a középiskola mellett elkezdtek dolgozni. A jelentkezők 47 százaléka megszerezte egyetemi végzettségét, miközben tavaly közel azonos arányban a középiskolai végzettségűek jelentették a többséget; mind a két évben a szakiskolából vagy szakmunkásképzőből érkezett diákok voltak a legkevesebben 3, illetve közel 2 százalékos aránnyal.
Könnyen elérhető segítség az első lépések megtételéhez
A Profession.hu kifejezetten a diákok számára hozta létre a GrowUp! nevű Pályaválasztási és diákmunka tudástárat, ahol új funkcióként már egy diákmunkaválasztási teszt is elérhető. Emellett az állást kereső fiatalokat egy újonnan létrehozott izgalmas, játékos felület kalauzolja el a számukra megfelelő állás megtalálásához. Az interaktív oldal a cél kitűzésétől kezdve a jelölt erősségeinek feltérképezésén túl bérkalkulátorral és egy állásinterjú szimulációval is támogatja a diákokat a megfelelő lehetőség megtalálásában.
Emellett a GrowUp! felületén megtekinthető és folyamatosan friss részekkel bővülő videósorozat szórakoztatva mutatja be azokat a kihívásokat, amelyekkel a mai fiatalok szembenéznek diákmunkásként és tanácsokat, hasznos tippeket nyújt számukra például az állásinterjúra való felkészüléshez, önéletrajzuk megírásához.
TikTok kampány az első munkahellyel kapcsolatos várakozásokról
A diákmunkákra jelentkezők életkorát vizsgálva szembetűnő, hogy a 18 év alatti – feltételezhetően középiskolás – és a 19-23 évesek csoportjának létszáma megnövekedett az elmúlt egy év során: a legfiatalabb korcsoport több, mint két és félszeresére, míg az ezt követő több, mint másfélszeresére gyarapodott. A másik két vizsgált korcsoport – a 24-28 ás a 29+ évesek – növekedése ezektől ugyan valamelyest elmarad, de esetükben is emelkedést láthatunk. A teljes minta átlag életkora 1 évvel csökkent az előző évéhez képest.
A Profession.hu idén egy, kifejezetten a legfiatalabb munkavállalókat célzó TikTok kampánnyal is készült a portálon elérhető diákmunkák népszerűsítésére. Az álláskereső portál #ProfessionChallenge elnevezésű aktivitásának bemutató videója 3,4 milliós nézettséget ért el a platformon, a kihíváshoz kapcsolódó videók pedig összesen 50,7 millió megtekintést generáltak.
„A TikTokon keresztül egy kihívással kerestük meg az Y és Z generáció tagjait. A feladatuk az volt, hogy kreatív formában mutassák meg, mit dolgoztak, vagy dolgoznának szívesen és mit vettek, vagy vennének az első fizetésükből. Az aktivitás óriási népszerűségnek örvendett, a felhasználók összesen 29 ezer rövid videót töltöttek fel #ProfessionChallenge megjelöléssel, ezzel pedig a második legtöbb közzétett tartalmat jegyző TikTok kampány lett Magyarországon” – meséli Varga Balázs, a Profession.hu marketingigazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
- A járvány megmutatta: a rugalmas munkaidő és az emberi kapcsolatok a legfontosabbak
- Algoritmus mondja meg, hol van jó helyen az orvos
- Biztató jelek: 2020 negyedik negyedévére stabilizálódott a hazai álláspiac
- Áttörő megoldás az egészségügyi álláskeresésben
- A megváltozott munkaerőpiac a növekedés lehetőségét is magában rejti
- Stratégiák 2021-re: hogyan készülnek a hazai cégek a jövőre?
- 40 százalékkal többen jelentkeznek egy állásra most, mint tavaly ilyenkor
- Álláspiac 2020: mesterséges intelligencia segíti a legjobb jelentkezők kiválasztását
- Hogyan készülhetnek fel a munkaadók a koronavírus második hullámára?
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.