Prim Hírek

A Psyma Hungary Piac- és Közvélemény-kutató Kft. 2021 végén az NMHH megbízásából felmérést készített a vidéken élők helyi médiával való ellátottságáról, illetve a helyi újságok, hírportálok, rádiók és televíziók fogyasztásáról. A többrészes kutatássorozat mostani vizsgálatában Győr, Sopron, Székesfehérvár és Dunaújváros szerepeltek.

Inkább a világ dolgai érdeklik az embereket

A felmérés alapján a hazai politikához, az országos jelentőségű eseményekhez képest a helyi történések kevésbé foglalkoztatják az embereket. A vizsgált települések válaszadói között pár százalék az, akit egyáltalán nem érdekelnek a lokális hírek, míg 30-40 százalék közötti azoké, akiket nagyon – az arány Sopronban a legmagasabb. Az ország és a világ dolgairól szóló hírek Székesfehérváron és Dunaújvárosban foglalkoztatják leginkább az embereket: 46 és 48 százalékukat. E két városban az országos események iránt jobban érdeklődők aránya kétszer akkora, mint a helyi események iránt intenzívebben érdeklődőké: 15-30, illetve 14-29 százalék.

Helyi médiumok fogyasztása: kevesebb tévé, mint rádió, a nyomtatott lapok népszerűek

Napi szinten alig néz valaki helyi tévét, heti szinten már inkább. Ha a tévénézési adatokat az országos tévécsatornák (pl. RTL Klub, TV2) összesített nézettségével vetjük össze, akkor nagyságrendi különbségek jelentkeznek mind a napi, mind a heti, mind az összesített eredményekben. Miközben országos tévéadót mind a négy településen majdnem 90 százalék néz, addig helyi tévét jóval kevesebben. A legtöbb városban a helyi tévét nézők megoszlása feleakkora, mint az országos adásokat nézők aránya. A vizsgált településeken napi, illetve heti szinten jóval többen hallgatnak helyi rádiót, mint ahányan helyi tévét néznek. (Ez szembemegy az országos trendekkel, ahol a tévé a rádió előtt jár.) A vizsgált médiatípusok közül a nyomtatott sajtó az, ahol a helyi újságok erősebbek tudnak lenni az országos terjesztésű lapoknál. Ha a helyi sajtóra vonatkozó adatokat az országos napilapok összesített olvasottságával vetjük össze, akkor mind a négy városban a helyi sajtó vezet.

Hetente olvasnak helyi portálokat vidéken, a legtöbben az internetről tájékozódnak

A helyi portálokat nem napi, hanem inkább heti szinten keresik fel az érdeklődők. Heti szinten a helyi médiumok közül az internetes hírportáloknak van a legnagyobb elérésük, szemben a helyi tévékkel, rádiókkal és újságokkal. Napi szinten azonban az országos portálokkal a helyi oldalak nem tudják tartani a lépést.

A kutatássorozat eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy helyi szinten a hagyományos médiaeszközök visszaszorulóban vannak. A vizsgált településeken 53-60 százalék között mozog azok aránya, akik inkább az internetről tájékozódnak, és 15-21 között azoké, akik inkább a hagyományos sajtóból. Az újmédia megerősödése általános, országos jelenség, ami az X-generáció alattiak esetében a legerősebb.

A kutatási adatok azt mutatják, hogy a nyomtatott sajtó olvasottsági adatai esnek, de ez nem jelenti, hogy a lapok által elért közönség nagysága is csökkenne. Az olvasók nagy része ugyanis csak platformot váltott, és többségük ma már online követi ezeket a tartalmakat. A helyi hírek fogyasztásakor mind a négy városban kiugróan magas a lokális internetes portálok igénybevétele. A hírfogyasztók valamivel több, mint 60 százaléka elsősorban ezen az új médián keresztül értesül a helyi történésekről. Különösen látványos az online forma preferálása a Kisalföld esetében. Miközben a lap online változatát a helyi lakosok kb. fele szokta nézni (Győr: 53%, Sopron: 47%), addig a nyomtatott változatát már csak kb. egyharmaduk (Győr: 36%, Sopron: 27%) A megyei napilapok online változatai – önmagukban – viszont jelentős mértékben megemelik a (nyomtatott) sajtó elérési mutatóit. Különösen Nyugat-Dunántúlon, ahol az új mutató már a második helyre hozza fel ezt a szegmenst. Míg Győrben a nyomtatott helyi sajtó összesített elérési mutatója 50 százalékos, a Kisalföld online változatának beemelésével ez az érték 73 százalékra megy fel. Sopron esetében pedig a 47 százalékos alapmutató 64 százalékra emelkedik.

Nem megfelelő időpontban adták le A család az család című közleményeket

A testület jogsértőnek ítélte, hogy az RTL Klub szolgáltatója tizenegy alkalommal nem megfelelő időben sugározta A család az család című, társadalmi célú reklámot 2020 decemberében. Függetlenül attól, hogy az ilyen közleményeket nem kell korhatári kategóriába sorolni, csak olyan időszakban sugározhatók, amikor – tartalmuknak megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételüknek – a klasszifikációs szabályok szerint helyük lenne. Mivel a gyermekek számára nehezen értelmezhető a hirdetésben megjelenő azonos nemű párok gyermeknevelése és a családdal együtt tárgyalása, így azok csak este 9 és reggel 5 óra között kerülhettek volna adásba, miközben a csatornán reggel 6 és este 20 óra között adták le őket.

Civil szervezet tett bejelentést a hatóságnál egy, a Vasárnap.hu-n és a Mandiner.hu-n megjelent interjúval kapcsolatban. A beszélgetésben egy katolikus plébános fejtette ki véleményét a szexuális kisebbségekhez tartozó, azt tudatosan vállaló emberekkel és az LMBTQ lobbistákkal kapcsolatban.

A hatóság vizsgálata megállapította, hogy a plébános erőteljes kritikát fogalmazott meg az LMBTQ ideológiát propagáló aktivistákkal szemben a Katolikus Egyház hivatalos álláspontjának, tanításának megfelelően, de nyilatkozata nem volt sem kirekesztő, sem gyűlöletkeltő. A testület rögzítette, hogy a plébános által megfogalmazott bírálat politikai véleménynek számít, és így a véleményszabadság által a leginkább védendő megnyilvánulások közé tartozik, továbbá a szabad véleménynyilvánítás joga kiterjed az egyes közösségek szellemiségével, gondolatvilágával ellentétes megnyilvánulásokra is. A testület mindezek alapján nem indított eljárást a szolgáltatókkal szemben.