Prim Hírek

Az első tárlat huszadik évfordulóján megrendezett Álmok Álmodói 20 kiállítás hatezer négyzetméteren terül el a Millenárison. Látogatói útvonala másfél kilométer hosszú, így akár több órás kirándulást is tehet az érdeklődő a bemutatott „6+1” tematikai csomópont érdekességei között. Mivel napjainkban a digitalizáció az ipar minden területén kiemelt fontosságú, az egyik ilyen kiemelt csomópont az Infokommunikáció. Az interaktív tárlaton rengeteg kép és kiegészítő információ található, jelentős részben a Neumann Társaság virtuális gyűjteményére, tehát az Informatikatörténeti Adattárra építve.

Az infokommunikáció fogalmát a kiállítás szervezői a legszélesebben értelmezték, hiszen a nyelvtől és beszédtől az íráson és nyomtatáson, a képrögzítésen és hangrögzítésen át, a telekommunikáción keresztül a modern informatikáig, a hálózatelméletig és a mesterséges intelligenciáig minden beletartozik. Nemcsak virtuális tárgyakra kell számítani, a tárlat fizikailag létező tárgyakban is gazdag: megtekinthető például Kempelen Farkas beszélőgépének újjáépített mása, Gábor Dénes hologramja ugyanúgy, mint Rátai Dániel térbeli tervezőrendszerének prototípusa.

A híres Neumann-gépet idézi a főinstalláció

A csomópont leglátványosabb installációja Neumann János híres IAS számítógépét idézi fel: a mai modern számítógépek korai mintájául szolgáló Neumann-féle IAS gép a kiállításon egy hatalmas művészi installációként tornyosul a látogató előtt. A stilizált gépbe akár be is lehet lépni – és ott egy látványos, video-art vetítést lehet megtekinteni, kétoldalt a magyar informatika leghíresebb tárgyainak bemutatóival. Ezek jelentős részét a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán rögzítették, így akinek ez a szekció elnyeri tetszését, a Millenáris után Szegedre is érdemes ellátogatnia, ha élőben szeretne informatikatörténeti ereklyéket látni.

A Millenárison emblematikus tárgyak eredetijei is helyet kaptak: az első mikroprocesszor, az Intel 4004, hiszen az Intel cégnél két magyar, Gróf András és Vadász László is úttörő munkát végzett. Kutor László gyűjteményéből Jánosi Marcell világelső mikrofloppyja és a Lukács-testvérek Homelab-1 nevű házi számítógép prototípusának megmaradt doboza is itt kapott helyet a jól ismert, magyar Primo és Proper-16 számítógépek mellett.

Magyar mérföldkövek az informatikából

Egy tévéstúdiót is meg lehet nézni a tárlaton, és egy olyan speciális enteriőrt is kialakítottak, amelyen Nemes Tihamér és a televíziózás más úttörőinek történetét lehet interaktív módon megismerni. A modern informatikáról szóló részen olvashatunk Simonyi Endréről, a később szakújságíróként is híressé lett mérnök, a Steve Jobs-Steve Wozniak párossal nagyjából egy időben maga is épített személyi számítógépet. 

Kiállították a Muszka Dániel-féle Katicabogár-robot egyik kései, kompakt méretű változatát, de kiderül az is, hogy a Kürti-féle adatmentési technológia miként játszott kulcsszerepet a 2001-es amerikai terrortámadások után. A közösségi média korai sikertörténetének számító iWIW-sztori és a magyar videojátékfejlesztés mérföldköveit is megismerhetik a látogatók a magyar startupok sikerei mellett.

Az Infokommunikációs csomópont a Neumann Társaság által biztosított MI Idővonallal ér véget: az itt megjelenített QR-kódok révén a Neumann Társaság Informatikatörténeti Adattárában lehet részletesen olvasni az idővonal egyes mérföldkövein szereplő témákról.

“Az Álmok Álmodói 20 Infokommunikációs csomópontja hiánypótló szerepet tölt be, hiszen évtizedek óta először lehetséges egy, a magyar feltalálókra fókuszáló, átfogó technika- és tudománytörténeti kiállítás részeként végigbarangolni a magyarországi kommunikáció és az informatika fejlődését a kezdetektől a napjainkig, kitekintéssel a közeljövőre. Nagy örömünkre szolgál, hogy egy ilyen nagyszabású, látványos, közjót is szolgáló projekthez bocsáthattuk rendelkezésre a több mint fél évszázada alapított Neumann Társaság tárgyi, történeti emlékeit” – mondta el a kiállításról Képes Gábor, a Neumann Társaság marketingigazgatója, az Álmok Álmodói 20 – Infokommunikációs csomópont vezető tanácsadója.

„Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című látványos, interaktív kiállítás a magyar zsenialitást és azokat a felfedezéseket ünnepli, amelyek hozzájárultak a világ fejlődéséhez. Rengeteget köszönhetünk a magyar tudósoknak, a találmányaik nélkül máshogy néznének ki a hétköznapjaink is, jól mutatja ezt az infokommunikációs csomópont is a kiállításon. A már említett érdekességek mellett rengeteg további látványos díszlettel és interaktív elemmel készültünk: lesz többek között VR-szemüveges séta a Marson és egy bejárható agy is, de meg lehet nézni egy gyomorvarrógépet is. Bízunk benne, hogy felhívja a kiállítás a figyelmet az innováció és a tudomány szerepére, és inspirálja a fiatalokat, a jövő feltalálóit” – mondta Dankó Virág, a kiállítást megvalósító Millenáris ügyvezető igazgatója.