Az egyszerűbb programozhatóság a robotika közös célja
A moduláris, kis darabszámú, egyedi igényekre szabott gyártás elterjedésével az automatizációs technológiák iránti igény is változott: egyszerűbben programozható, a különböző részfolyamatokra könnyen adaptálható megoldásokat szeretnének a vállalatok – ezt szolgálják ki a grafikus interfészek, és a mind jobban elterjedő modellalapú megközelítések a robotprogramozásban.
Mindeddig egy robotikai rendszer telepítésében a költségek jelentős részét a robotprogramozás tette ki. Ráadásul hagyományosan a robotgyártó cégek egyes robotprogramjai szigorú és bonyolult keretrendszert szabtak, amelyek így nélkülözték a rugalmasságot. Egyrészt képzett robotprogramozók alkalmazását igényelték, akik a gyártóspecifikus forráskódokat írták, másrészt teljes elköteleződést egy-egy robotgyártó termékei iránt. Kicsi volt tehát az átjárás a különböző gyártók termékei között, és nagy kiadást jelentett egy cégnek az automatizációs folyamatok többnyire külső, nagyvállalatok esetén belső, szakképzett programozók által ellátott felügyelete. Különösen igaz volt akkor, ha egy ipari vagy mobil robotot többféle részfolyamat ellátására szeretett volna alkalmazni egy vállalat, amely manapság a kisebb darabszámú, speciális igényeket ellátó termelés elterjedésével egyre gyakoribb igény. Ezen kihívásokra szültettek válaszként a modellalapú megközelítések.
Cél a rugalmasság
Az International Federation of Robotics (IFR) frissen megjelent anyaga szerint, amely a robotprogramozás fejlesztési trendjeit foglalja össze, egy igen gyakori irány blokkokban leírni a robot attribútumait: fizikai megjelenését, a tevékenységeket, amelyeket végre kell hajtania, összetevőit, pl. érzékelőit, az aktuátorokat, vezérlőket, vagy más, gépek közötti interfészeket. A blokkok később több módon kombinálhatók anélkül, hogy mindegyikhez külön kódot kellene írni. A robotok így sokkal könnyebben programozhatók – egyszerű feladatok esetén akár termelési operátorok által –, amellyel szakértők becslése szerint a költségek akár 75 százaléka is megspórolható. Szintén az IFR számol be róla, hogy hasonló megoldást tesztel például a német Fraunhofer Intézet spin-off projektje. Az intézet egy interfészen keresztül elérhetővé teszi több gyártó robotokhoz csatlakoztatható kiegészítőjét: kamerákat, megfogókat, programozható vezérlőket. A drag&bot felület ezen felül modelleket biztosít az olyan gyakori feladatok ellátásához, mint a palettázás, és segíti az összetettebb folyamatok, például az áthelyezés (pick and place) testreszabását.
Egyszerűen kezelhető interfészek okostelefonon, laptopon vagy PC-n
Az egyszerű felhasználáshoz elengedhetetlen a könnyen kezelhető, grafikus felületek alkalmazása, amelyben az innovatív robotgyártók az élen járnak, hiszen a kezdetektől erre törekedtek. Ilyen a dán Mobile Industrial Robots (MiR), amelynek intralogisztikában alkalmazható autonóm mobil robotjai (AMR) szoftverrel szerkesztett térképen tájékozódnak a lézerszkennerek vagy előre betöltött létesítményrajzok segítségével. A robotok intuitív módon taníthatók az alkatrészek felvételére, lerakására, a kamerákból, lézerszkennerekből, szenzorokból származó adatok alapján kiszámolják az optimális haladási útvonalat, és teljesen önállóan kerülik ki az útjukban álló akadályt attól függően, hogy az egy ember, AGV, vagy bármilyen más rögzített akadály.
A MiR egy rendkívül egyszerűen alkalmazható és felhasználóbarát interfészt fejlesztett a robotok irányítására, amellyel utat nyitott a vállalatok számára, hogy programozócsapat felügyelete nélkül is alkalmazhassanak AMR-eket a belső anyagmozgatásban. A felület egyszerűen, wifi-re kapcsolódva elérhető PC-ről, tabletről, vagy akár mobiltelefonról. A belépéskor pár adat megadását követően (amely a jogosultsági szintet is meghatározza) már neki is lehet állni a térképkészítésnek. Az interfész beépített térképező funkciója segítségével lehetőség van térkép létrehozására úgy, hogy a manuálisan körbevezetett robot a szkennerek segítségével feltérképezi a területet, amely azonnal szerkeszthető. Mindez segít a kezelők számára áttekintést kapni a robot környezetéről, és biztosítja, hogy a robot a legjobb útvonalat tervezze meg a hatékonyságot, és biztonságos közlekedést figyelembe véve. Ezt követően a feladatszerkesztőben be lehet állítani, hogy milyen küldetéseket lásson el a robot, például vegye fel a szállítandó tárgyakat, helyezze át egy másik helyre, vagy töltse fel az akkumulátorát egy töltőállomáson a megfelelő időben.
A térképek egyszerűen megoszthatók a robotok között, a feladatokat pedig le lehet menteni, így nyomon követhető, hogy melyik térképhez milyen feladatsort használtak korábban. A térképekhez további rétegek adhatók, amelyek szabályokat, irányelveket, célokat biztosítanak a robot számára, például lehetőség van piros zónák megjelölésére, amelyeket el kell kerülnie a robotnak. Mindezt azt jelenti, hogy a robotok betanítása egy-egy feladatra különösebb szaktudás nélkül is lehetséges, amely nem csak jelentős költséget és időt spórol a vállalatoknak, de közelebb hozza a technológiát minden alkalmazotthoz. Mindehhez a cég ingyenesen elérhető oktatóplatformot kínál, ahol mindenki szemezgethet a számára megfelelő tudásanyag között.
Összességében a robotprogramozás és -kezelés iránya egy felé mutat: a rugalmasan és egyszerűbben alkalmazható megoldások irányába, amely természetesen végül a költségcsökkentést és hatékonyságot támogatja.
Kapcsolódó cikkek
- 42%-kal növekedett 2021-ben a MiR autonóm mobil robot értékesítése
- Hogyan találjuk meg a vállalkozás számára leginkább megfelelő mobil robotot?
- Mobil robotok támogatják az okostévék összeszerelését is
- Az FM Logistic autonóm mobil robotot alkalmaz az IKEA raktárában
- Nagymértékben nő az automatizálás az intralogisztikában
- Stratégiai együttműködésre lép a MiR és a Logitrans
- A MiR és a CSi közösen automatizálja az anyagmozgatást az FMCG üzemekben
- Újabb robotikai ágazat van feltörekvőben
- Robotikai világszínvonal Esztergomból
- A belső logisztika fejlesztése autonóm mobil robotok nagy flottáival
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.