Így gyorsítaná a hazai digitalizációt az IVSZ
Online sajtóeseményen ismertette az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért azt a javaslatcsomagot, amelyet a tavaly ősszel bejelentett, Összefogás a digitális Magyarországért kezdeményezése keretében állított össze iparági szakértők bevonásával. A szövetség szerint a valós digitális fordulat, a vállalkozások korszerű technológiájának és a munkavállalók versenyképes tudásának a fejlesztése történelmi esélyt jelent Magyarország számára. Épp ezért a gazdaság minden szegletét átható, az oktatás elengedhetetlen digitalizációjától az ágazati digitalizációs programokon át, az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséig, a nemzetközi együttműködések szorosabbra fűzéséig terjedő változásokra van szükség.
Drámai hangú felhívással fordult az IVSZ 2021 őszén a digitális szakmához, a gazdaság szereplőihez, a politikai döntéshozókhoz, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális fordulat az utolsó esély Magyarország számára. A szakmai szervezet álláspontját alátámasztotta az EU-tagországok digitális társadalmi és gazdasági fejlettségének mérésére hivatott DESI (Digital Economy and Society Index) legutóbbi, 2021 novemberében publikált jelentése is, amely szerint Magyarország összesítésben két helyet (21-ről 23-ra) rontott az előző évi eredményekhez képest. Magyarország az elmúlt években nem tudta lefaragni versenytársaival szembeni lemaradását a digitális gazdaság és társadalom fejlettsége terén, ami ma már nemcsak az üzleti szereplők, de az egész nemzetgazdaság versenyképességét fenyegeti.
Az IVSZ elsőként négy területen sürget gyors és szignifikáns változást, mert ezek hoznák a legnagyobb eredményt már rövidtávon is:
● digitális társadalom, humán erőforrás
● ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése
● adatgazdaság, innováció, startup
● digitális régió, nemzetközi együttműködés
„Ezeket a javaslatokat nem a fióknak készítettük. Valljuk, hogy a digitális transzformációnak most kell megtörténnie, nincs időnk várni, és mi rendelkezünk is egy stratégai iránymutatással arra vonatkozóan, hogyan indulhatunk el ezen az úton. Bízunk benne, hogy kormányzati és vállalati szinten is sok támogatót tudunk magunk mellé állítani, hogy a várt digitális fordulat megtörténjen, és a magyar versenyképesség motorjává váljon” – mondta el a javaslatcsomag elkészülte kapcsán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Jelentősen növelné a magyar GDP-t a jól képzett digitális munkaerő
A digitálisan felkészültebb munkavállalók és vállalkozások a nemzetgazdasági szintű versenyképesség motorjává válhatnak, az új technológiák gyors bevezetésével pedig 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet lehetne elérni az IVSZ makrogazdasági elemzése szerint. Az ilyen rekordléptékű növekedéshez azonban rendszerszintű változtatások szükségesek: egyaránt növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét (a digitális írástudatlanok számát pedig csökkenteni a jelenlegi másfél-kétmillióról), illetve biztosítani kell a magasan képzett IT- és digitális munkaerő rendelkezésre állását, a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya ugyanis évről-évre bővül.
A digitális társadalom, humán erőforrás területén az IVSZ egyebek mellett digitális kompetencia-minimumot vezetne be a hazai oktatási rendszer minden elemében, hogy az iskolapadból fejlett digitális készségekkel rendelkező hallgatók kerüljenek ki. A felnőttképzésben megélhetési, képzési támogatásokkal, vissza nem térítendő digitális voucherek, adókedvezmények bevezetésével lehetne növelni az informatikai képzésekbe bekapcsolódók számát, ezzel párhuzamosan azonban új típusú, tömeges, vagy jelentős támogatással elérhető programok indítására is szükség van.
A digitális transzformáció teszi versenyképesebbé a hazai cégeket
A magyar lakosság közel fele függ közvetlenül attól, hogy sikerül-e a magyar ipar versenyképességét fenntartani, hiszen a magyar munkavállalók 20 százalékát foglalkoztatja az ipar, 25 százalékát pedig az ahhoz kapcsolható szolgáltató vállalkozás. A digitális technológiákat hatékonyságuk és termelékenységük szolgálatába állító vállalkozások minden gazdasági ágazatban versenyképesebbek, mint az ezzel késlekedő versenytársaik.
Az ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése területén az IVSZ első feladatként az egyes szektorok digitális felkészültségének pontos felmérését javasolja, hogy ennek eredményeinek felhasználásával hatékony ágazati digitalizációs stratégiák készülhessenek. Mivel a magyar IKT szektor az autóipar mögött már jelenleg is a második legnagyobb exportágazat, fejlesztése érdekében célzott támogatásokkal kell ösztönözni a digitális cégek nemzetközi piacra lépését és terjeszkedését. Hatékonyabbá kell tenni a vállalatok közötti elektronikus adatcserét, célzott programokat kell indítani a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére, és a hazai kkv-k e-kereskedelmi tevékenységét is tovább kell ösztönözni, munkavállalóik digitális képzésének támogatását pedig elszámolható költséggé tenni számukra. Ezek persze csak a legérdekesebb javaslatok a sok közül a javaslatcsomag idevágó részéből.
Fejlett innovációs- és startup ökoszisztéma nélkül nincs sikeres Magyarország
Az innováció és az adatgazdaság köré épülő ökoszisztéma (felhőszolgáltatások, emberi kompetenciák, digitális és szabályozási környezet) megfelelő fejlesztése az ország versenyképességének meghatározó alapfeltétele.
Az IVSZ szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációs környezet fejlesztésére, az innovációnak a gazdaság és a társadalom minden területén történő támogatására, a felhőalapú megoldásokat előtérbe helyező ökoszisztéma kialakítására. Mindehhez szorosan kapcsolódnia kell az innovatív megoldásokat megalkotó, létrehozó startupok, startup ökoszisztéma folyamatos szabályozási, közpolitikai és támogatási eszközökkel való erősítésének. Ennek érdekében az IVSZ a startupokat többek közt járulék- és adókedvezménnyel, cégjogi és szabályozás enyhítésekkel javasolja támogatni. Emellett érdemes figyelmet fordítani az állami, félállami és piaci kockázati tőkebefektetők gyakorlatának összhangba hozására, például hasonló sikerkritériumok meghatározására.
A fentieken túl kiemelten fontos az adat definíciója és a hozzá kapcsolódó fogalomrendszer tisztázása, valamint az információkhoz, adatokhoz, strukturált adatbázisokhoz való hozzáférés széles körű biztosítása, amely magában foglalja a személyes adatok egyszerű hordozhatóságát biztosító szabályozás megalkotását, valamint a kiberbiztonság kihívásainak kezelését és a szellemi, szerzői jogi szabályozás könnyítését.
A közép-európai régiónak a páneurópai térség digitalizációjának motorjává kell válnia
Mivel a digitális térben nincsenek határok, egyre inkább felerősödik a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések jelentősége. A nemzetközi trendek, fejlődési irányok folyamatos elemzése szükséges a megfelelő digitális stratégiák kialakításához, a gazdaság és társadalom modernizációjához. Itthon a digitális szolgáltatások és termékek exportja nemzetgazdaságilag már most is jelentős: a szűkebben értelmezett IKT-feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre. A digitalizáció kiemelt szerepét remekül szemlélteti, hogy az európai uniós források, például a több mint 700 milliárd euró keretösszegig hitelt és támogatást nyújtó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) egyre nagyobb arányban áramlanak ezen célok megvalósítására. Ez hatalmas lehetőség arra, hogy a digitális transzformáció hazánkban és a régióban is a gazdaság motorjává váljon.
A nemzetközi együttműködés területén az IVSZ a régiós együttműködések további erősítését javasolja, különösképp az uniós pénzügyi források digitalizációt segítő hatékony felhasználásában, illetve az uniós szintű jogszabályok előkészítése, valamint a globális szintű kihívások elleni közös fellépés terén. A tudományos és egyetemi K+F+I együttműködések mellett egyes kiemelt technológiák területeket (például MI, robotika, blokklánc) érintő projektek kapcsán.
Az IKT-szektor cégeit tömörítő szervezet a javaslatait az illetékes kormányzati szervek mellett eljuttatja saját tagvállalatai számára, de az bármely érdeklődő szervezet, vállalkozás vagy magánszemély számára is elérhető az IVSZ honlapján.
Kapcsolódó cikkek
- Jövőkeresés egy bizonytalan jelenben
- IT Fitneszteszt – felmérik a V4-országok diákjainak gyakorlati digitális készségeit
- Tovább kell növelni a nők arányát az IKT szektorban
- Digitalizáció és fenntarthatóság a termelő vállalatok napirendjén
- Régen várt újítást vezet be az építőipari digitalizáció sikercége
- Liferay Digital Talks: digitalizáció az online élelmiszer-kereskedelemben
- Adatgazdaság és jog: a Széchenyi István Egyetem is gazdagítja az adattárcát
- Digitalizáció a turizmusban
- Hatékony konténerkezelés nélkül nincs digitalizáció
- Gyorsan és jó fizetéssel tudnak elhelyezkedni a bootcamp hallgatók
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.