Prim Hírek

Az idén az Országház épületében és a Várkert Bazárban megrendezett esemény kiemelt jelentőségű, hiszen évről évre itt találkozhatnak és cserélhetnek eszmét a kormányzat, a társadalmi szervezetek és az IT-szektor magyarországi és globális szereplői – a nagy eszmecserére idén június 9.-én került sor.

Magyarországon az elmúlt években visszaszorult az információs szegénység és minden szektorban megkezdődött a digitális transzformáció – mondta a több mint egy évtizedes múlttal rendelkező rendezvény nyitóelőadásában Soltész Attila, a szervező Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke. A digitális munkaerő, az oktatás, a digitális kultúrával kapcsolatos célok még nem teljesültek – tette hozzá.

A Microsoft elkötelezett annak érdekében, hogy eredményesen lépjen fel azon bűnözői csoportok tevékenysége ellen, amelyek jellemzően vagy nemzetállamok – például Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán – szolgálatában állnak, vagy anyagi haszonszerzés céljából, egyre kifinomultabb és professzionálisabb eszköztárral támadnak különböző szervezeteket – mondta az Infoparlament plenáris ülésén Alexandra Gerst, a Microsoft kormányzati kapcsolatokért felelős vezető vállalati jogtanácsosa.

– A Microsoft a digitális bűnözés elleni küzdelem éllovasa, hiszen egyedülálló tudással rendelkezünk a globális kibervédelemben – mutatott rá, kiemelve: a Microsoft a következő 5 évben 20 milliárd dollárt fektet a digitális bűnözés elleni védekezés eszközeinek, technológiáinak és folyamatainak megerősítésébe. Hangsúlyozta, hogy a biztonságos kibertér eléréséhez nélkülözhetetlen a különböző szereplők közötti együttműködés is, hiszen egyetlen cég, szervezet sem képes egyedül felvenni a harcot minden kihívással szemben.

Alexandra Gerst előadásában részletekbe menően bemutatta azt is, hogy a Microsoft hogyan harcol a kiberbűnözés ellen: Minden kulcsfontosságú küldetésre külön csapatok álltak össze. Ezek között elsőként említette a Microsoft digitális biztonsági egységét, amely nemcsak a Microsoft, hanem minden szövetséges közösség számára kiberintelligenciát biztosít. Létrehozták a Microsoft digitális bűnügyi osztályát is, amely a hatóságok támogatására és ellenőrzése alatt felderítést folytat, és bírói felhatalmazás esetén megteszi a lépéseket a további bűnelkövetések megakadályozása érdekében. A digitális béke csapatának dolga, hogy a digitális diplomácia eszközeivel mozdítsa előre a biztonság megteremtését. Emellett működik még egy szakpolitikai és egy nemzetbiztonsági csapat is, amelyek dolga, hogy a kormányokkal együttműködjön a törvényi szabályozás modernizálásában, valamint, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel, tudással és adatokkal támogassa a kormányzatokat kibervédelmi feladataik ellátása során.

– Rendkívül büszkék vagyunk arra a munkára, amelyet a világ digitális infrastruktúrája biztonságának és ügyfeleink adatainak védelmében végzünk a digitális bűnözéssel szemben. Tudjuk, hogy küldetésünk csak a kormányokkal, a technológiai iparral és civil szervezetekkel együttműködve lehet sikeres, amelyek a világ digitális ökoszisztémájának biztonságos működésétől függenek – zárta gondolatait Alexandra Gerst.

Az Infoparlament kerekasztal beszélgetéseinek fő témái a kiberdiplomácia, valamint a kibervédelem voltak. Az első szekció moderátora, Nyári Gábor szakértő, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja felvezetőjében hangsúlyozta: a diplomáciát alapvetően békés eszköznek szokták tekinteni, ám helyesebb azt mondani, hogy „nem háborús” eszközrendszerről van szó, ez igaz a kiberdiplomáciára is. Mátrai Zsuzsanna, a Microsoft regionális igazgatója, közép-kelet európai térség kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője kifejtette, akkor lehet sikeres kiberdiplomáciáról beszélni, ha az együttműködés és bizalom megvan a magán- és állami szféra szereplői között, amit egyébként a Párizsi Egyezmény is deklarál. – Az együttműködés már megvan. Ami a bizalmat illeti, a két kulcsszó az információmegosztás és adatvédelem. Az Ukrajnának nyújtott segítség példája mutatja, hogy ez működhet – fogalmazott Mátrai Zsuzsanna. Kitért arra is, hogy a szuverenitáshoz való viszony és a szabályozási környezet meghatározza az együttműködés kereteit is. Európában mélyek a történelmi és jogi gyökerei a nemzeti szuverenitásnak, amely ugyanakkor nem vezethet fragmentálódáshoz. – Az Európai Unió integráló hatása erős és mindenképp harmonizációra kell törekedni – jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet az Európai Unió vezető szerepére a globális jogszabályi környezet meghatározásában, és hangsúlyozta, hogy a globális informatikai cégek kulcs szerepet töltenek be abban, hogy az EU ezt a vezető státuszt elérte. Ezek a cégek az európai jelenlétük érdekében az európai szabályoknak megfelelően alakítják ki a termékeiket, amelyeket aztán nemcsak Európában, hanem a világ minden piacán így értékesítenek, az egész világon terjesztve azokat az európai értékeket, amelyek alapján az EU a jogszabályokat megalkotta. Ilyen például a GDPR, amely megtestesíti a magánszféra védelmének európai értékét. Mátrai Zsuzsanna végezetül rögzítette: a digitális transzformációra a legnagyobb fenyegetettséget a kibervédelem hiánya okozza. Éppen ezért a Microsoft kiemelt hangsúlyt fektet a felkészítésre és a megfelelő tudás terjesztésére, a vállalat ingyenesen hozzáférhetővé teszi tananyagait és online képzéseit különböző platformjain, emellett pedig gondot fordít az oktatók felkészítésére is a Microsoft Learn for Educators programon keresztül.

A kiberhadviselésről szóló kerekasztalbeszélgetés alaphangját Kuthy Antal a E-Group és ICT Software Zrt. vezérigazgatója adta meg, aki szintén az együttműködő felek közötti bizalmat emelte ki, hangsúlyozva az információk és technológiák birtoklásának, megosztásának, a hozzáférés módjának (own, share, access) fontosságát. Megjegyezte, hogy a nemzetállamok sem nélkülözhetik a mélytechnológiák belföldi fejlesztését, ha hatékonyak akarnak lenni a támadókkal szemben.

Varga Gábor, a Microsoft technológiáért felelős hazai vezetője kiemelte: adatainkat nem a tegnap, hanem a ma és a holnap támadóitól kell megvédeni. De a védelmi intézkedések nem béníthatják meg azokat az adatelemzési módszereket, amelyekkel az adatokban rejlő értéket kinyerjük, mert ezzel is tékozolnánk az adatkincsünket. Az ország érdeke tehát az adatok használatát nem akadályozó, mégis hatékony védelem. Bátran le kell cserélni a hatástalanná és akadályozóvá váló módszereket, mint például az adatok adott helyen történő tárolásának megkövetelése.

– Magyarország akkor lesz sikeres, ha nyitott gazdaságot épít. Mivel az adat a jövő gazdasági sikereinek az alapja, adatgazdaságunkat is nyitottan kell építeni, enélkül nem lehet nyitott és sikeres a jövő magyar gazdasága. De a határinkon túl hogyan tudjuk védeni adatainkat, miközben a kölcsönösség alapján megengedjük másoknak adatkincsünk használatát? A válasz az, hogy bátran alkalmazzuk azokat az új technológiákat és módszereket, amelyek képesek védeni az adatainkat akár határainkon túl is, miközben azok részt vesznek a nemzetközi vérkeringésben. Vannak ilyen védelmi technológiák és kontrollok, csak innovatívan kell hozzájuk nyúlni – fogalmazott Varga Gábor. Hangsúlyozta, a védelem sikere innovációs versenyképességi kérdés: ha a támadók újulnak meg gyorsabban, akkor veszítünk, de ha mi vagyunk gyorsabbak és innovatívabbak, akkor nyerünk, hiszen ugyanabból a technológiai fejlődésből merít mindkét oldal, mikor a saját arzenálját modernizálja.