Prim Hírek

A konzorciumot olyan óriások támogatják mint a Sony, a Kenwood és a Yamaha. A konzorciumnak most 26 tagja van. Azonban olyan fő hangberendezéseket gyártó vállalat, mint a Matsushita Electric Industrial Co. Ltd. még nem lépett be a csoportba. A Matsushita jelenleg a rivális DVD-hang formátumot használja. A Sony az 1-bites hangtechnológiát használja a SuperAudio CD-ben.

Az 1-bites jelfeldolgozás alapötlete, már az 1940-es években felbukkant, de igazán csak a 70-es években öltött testet Yamazaki professzor munkássága nyomán. Az 1-bites sémában a hangjeleket 2822,4 KHz-es mintavételezési frekvenciával dolgozzák fel. Ez 64-szer gyorsabb, mint a CD 44,1 kHz-es mintavételezési frekvenciája. Ezt a megoldást impulzus-sűrűség modulációnak is nevezik. A digitális impulzusok csökkentik a torzítást és a zajt. Ez nem hasonlít a pulzuskód modulációhoz, amelyet a DVD-hang megoldásban használnak.

A Sharp már a 90-es évek elején megkezdte a technológia fejlesztését és 1999. augusztusban megjelentek a piacon az első 1-bites erősítővel, amelynek ára akkor 8620 dollár volt. Az SM-SX100 1-bites erősítő csatornánként 100 watt teljesítményt szolgáltat, frekvencia-átvitele 5 Hz és 100 kHz között van, dinamika tartománya 105 dB. Az 1-bites erősítő csak 1/5 annyi hőt termel, feleannyi energiát igényel és térfogata egyharmada a hagyományos erősítőének. A Sharp egy delta-sigma modulátor LSI áramkört fejlesztett, amely a hangjelekből 2822,4 kHz-es frekvenciával vesz mintát. Az LSI áramkör 7-ed rendű zajszűrő, amely kiszűri a zajt a nem hallható sávban. A 120 dB-es dinamikatartomány biztosításához 7-ed rendű delta-sigma moduláció szükséges. A nagy teljesítményű erősítőkben a Sharp néhány IC-t használ, de most azon dolgoznak, hogy egyetlen lapkára integrálják ezek funkcióit.

Múlt év decemberében a Sharp a technológiát beépítette az olcsóbb – 430-860 dollár közötti – erősítőkbe is.