Prim Hírek

Főbb eredmények:

Az összes bevétel éves szinten 12,5%-kal 195,9 milliárd forintra nőtt 2023 első negyedévében. A javulás mögött elsősorban a mobil adatforgalom erőteljes növekedése, a magasabb rendszerintegrációs és informatikai bevételek, illetve a vezetékes szélessávú bevételek további növekedése áll, valamint a magyar előfizetési díjak infláció alapú díjkorrekciójának bevezetése is hozzájárult a növekedéshez.

▪ A mobil bevételek éves szinten 10,6%-kal 112,3 milliárd forintra nőttek 2023 első negyedévében a mobil adatforgalom további növekedésének és a hangalapú kiskereskedelmi bevételek mérsékelt emelkedésének köszönhetően.

▪ A vezetékes bevételek éves összevetésben 10,9%-kal, 63,1 milliárd forintra nőttek 2023 első negyedévében, elsősorban a vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokból származó bevételek növekedésének köszönhetően, amelyet az ügyfélbázis-bővülés okozott, valamint amit a magyar előfizetési díjak infláció-követő díjkorrekciójának kedvező hatása is tovább erősített.

▪ A rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) bevételek 4,9 milliárd forinttal 20,5 milliárd forintra nőttek 2023 első negyedévében, ami a Magyarországon tapasztalat kedvezőbb éves projekteloszlást tükrözi.

A közvetlen költségek éves szinten 11,8%-kal, 81,8 milliárd forintra nőttek 2023 első negyedévében, tükrözve az RI/IT-szolgáltatással kapcsolatos és egyéb közvetlen költségek bevétel-vezérelt növekedését. 

▪ Az összekapcsolási költségek éves összevetésben 8,5%-kal 5,5 milliárd forintra csökkentek 2023 első negyedévében, ami a magyarországi, hazai mobilszolgáltatók felé irányuló alacsonyabb fizetéseket tükrözi, a kisebb kimenő forgalommal összhangban.

▪ Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek 2023 első negyedévében 3,7 milliárd forinttal 14,8 milliárd forintra nőttek az előző év azonos időszakához képest, a magasabb bevételekkel összhangban.

▪ Értékvesztés miatti veszteségek és nyereségek - pénzügyi és szerződéses eszközök (követelések értékvesztése) 6,4%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest, 2,1 milliárd forintot tett ki 2023 első negyedévében, a lényegében változatlan magyarországi költségek, valamint az egyszeri értékvesztés miatti magasabb észak-macedóniai kiadások együttes hatásának köszönhetően.

▪ A távközlési adó éves szinten 4,3%-kal 6,4 milliárd forintra csökkent 2023 első negyedévében, ami az ügyfélbázis alacsonyabb mobil- és vezetékes hang-használatát tükrözi.

▪ Az egyéb közvetlen költségek éves szinten 11,9%-kal, 53,0 milliárd forintra nőttek 2023 első negyedévében, a magasabb készülékértékesítési költségek és TV-tartalomdíjak és a megnövekedett roaming kifizetések következtében.

A bruttó fedezet éves szinten 13,1%-kal 114,1 milliárd forintra javult 2023 első negyedévében, elsősorban a távközlési szolgáltatások magasabb hozzájárulásának köszönhetően.

A közvetett költségek éves összevetésben 17,3 milliárd forinttal, 56,1 milliárd forintra emelkedtek 2023 első negyedévében, a nemrégiben bevezetett távközlési pótadó, a magasabb egyéb költségek, valamint egy IT leányvállalat 2022 első negyedévi értékesítéséből származó egyszeri nyereség hiánya miatt. 

▪ A személyi jellegű ráfordítások éves szinten 6,9%-kal nőttek, 19,6 milliárd forintot tettek ki 2023 első negyedévében, ami a magyarországi operációban a 2023. január 1-jétől bevezetett béremelés hatását tükrözi.

▪ A közműadó 6,8%-kal 7,8 milliárd forintra emelkedett, mivel az adóköteles hálózat hosszának a 2017-es hálózati beruházásokból származó adókedvezmények lejárta miatti növekedése ellensúlyozta az új, legalább 100 Mbps internet-hozzáférést lehetővé tevő hálózati beruházásokhoz és fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmény pozitív hatását. 

▪ A Magyar Kormány 2022. június 4-én kiadott rendelete alapján kivetett távközlési pótadó, mely az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból származó éves nettó árbevétel után kerül kivetésre, 2023 első negyedévében 7,2 milliárd forint összegben került elszámolásra, az adóalap emelkedésével összhangban. A 2022. első negyedévi eredményeket terhelő távközlési pótadó, mivel annak bevezetése az időszakot követően történt, 2022 második negyedévében került elszámolásra.

▪ Az egyéb működési költségek (közműadó és távközlési pótadó nélkül) 5,0 milliárd forinttal 22,1 milliárd forintra nőttek 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, tükrözve a magyarországi működés magasabb energiaköltségeit, különösen a villamosenergia-költségeket, valamint a magas általános inflációból adódó további költségnyomást.

▪ Az egyéb működési bevételek 3,4 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest, 2023 első negyedévében 0,7 milliárd forintot tettek ki, ami egy magyarországi IT leányvállalat 2022. első negyedévi eladásából származó 3,3 milliárd forint egyszeri nyereségnek a hiányát tükrözi.

Az EBITDA éves szinten 6,6%-kal 58,0 milliárd forintra csökkent 2023 első negyedévében, mivel a bruttó fedezet javulását ellensúlyozták a magasabb közvetett költségek, köztük a távközlési pótadó. Az EBITDA AL éves szinten 8,9%-kal, 50,8 milliárd forintra csökkent 2023 első negyedévében, a fent említett tényezők, valamint az IFRS 16 lízingkötelezettséggel kapcsolatos magasabb értékcsökkenési és kamatkiadások miatt, összhangban a kapcsolódó lízingkötelezettségek növekvő volumenével.

Az amortizációs költségek 5,1 %-kal, 33,6 milliárd forintra csökkentek 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon a csökkenés az IT infrastruktúra optimalizálásából eredő alacsonyabb, szoftverekkel kapcsolatos értékcsökkenési leírásoknak, és a 2022 áprilisában lejárt és újból megszerzett spektrumengedélyek arányosan alacsonyabb amortizációjának köszönhető. Észak-Macedóniában az alacsonyabb amortizációs költség azt tükrözte, hogy nem történtek olyan egyszeri növekedések, mint amelyek 2022 első negyedévében a RAN korszerűsítésből adódó hasznos élettartam csökkentéshez és gyorsított amortizációhoz kapcsolódtak.

Az időszak eredménye éves szinten 7,6 milliárd forinttal 11,8 milliárd forintra csökkent 2023 első negyedévében, mivel az alacsonyabb EBITDA és a növekvő pénzügyi ráfordítások meghaladták az alacsonyabb amortizációból fakadó pozitív hatást.

▪ A nettó pénzügyi eredmény a 2022. első negyedévi 3,0 milliárd forintos veszteségről 2023. első negyedévben 8,7 milliárd forintos veszteségre romlott. A kamatköltség növekedett, a lízingkötelezettségekhez és részletfizetésekhez kapcsolódó magasabb kamatok és a magasabb átlagos kamatköltségek következtében. Az egyéb pénzügyi költségek kedvezőtlen változása a derivatívák valós értéken történő értékeléséből származó kedvezőtlenebb eredményt tükrözi, mivel a hozamgörbék különböző elmozdulásai éves összehasonlításban romlást eredményeztek, és ez ellensúlyozta a forint időszak során tapasztalt erősödéséből származó árfolyamnyereségeket.

▪ A nyereségadó éves szinten 10,5%-kal, 4,0 milliárd forintra csökkent 2023 első negyedévében, ami az adózás előtti eredmény éves össze hasonlításban alacsonyabb szintjét tükrözi.

A nem ellenőrző részesedésekre jutó eredmény éves szinten 0,4 milliárd forinttal, 1,3 milliárd forintra nőtt 2023 első negyedévében, ami az az észak-macedón leányvállalatnál tapasztalható EBITDA javulást, valamint az alacsonyabb amortizációt tükrözi.

A spektrumdíjak nélkül számított szabad cash flow éves szinten alacsonyabb, 10,7 milliárd forint pénzkiáramlás volt 2023 első negyedévében, ami a magasabb kamat- és lízing kifizetéseket, valamint a 2022. első negyedévi leányvállalati értékesítéséből származó egyszeri készpénzbevételek hiányát tükrözi.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta: „Annak ellenére, hogy rendkívül bizonytalan gazdasági és működési környezettel, valamint a magyar távközlési piaci versenyhelyzet átalakulásával kell szembenéznünk, továbbra is azon dolgozunk, hogy kiemelkedő ügyfélélményt biztosítsunk gigabites hálózataink és az adat iránti növekvő kereslet kielégítése által. Ezen erőfeszítéseink sikerességét mutatja ügyfélbázisunk folytatódó bővülése, aminek köszönhetően 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 13,1%-kal nőtt a bruttó fedezet. Nyereségességünkre azonban hatással volt a jelenlegi makrogazdasági környezet, aminek következménye, hogy az EBITDA AL 8,9%-kal csökkent a jelentős költségnyomás következtében. Magyarországon a közvetett költségek – a távközlési pótadó nélkül számolva – 28%-kal nőttek, elsősorban az energia árak nagymértékű növekedése, különösen az éves szinten megnégyszereződött villamosenergia költség miatt. Tekintettel a növekvő alvállalkozói költségekre, a kedvezőtlen hozamkörnyezetre és a gyengébb szinten lévő forintra, továbbra is proaktív lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a külső környezetből adódó változásokat megfelelően kezeljük és erős piaci pozíciónkra építve megőrizzük működési eredményünk kedvező lendületét.”