Az európai uniós és NATO források 25 százalékát digitalizációra kellene fordítani
A vállalkozások jelentési, adminisztrációs kötelezettségeinek felére csökkentésére, big data, mesterséges intelligencia használatuk 75 százalékra növelésére, a lakosság digitális készségeinek fejlesztésére, és az elérhető uniós és NATO források 25 százalékának digitalizációra fordítására lenne többek között szükség a DIGITALEUROPE szerint ahhoz, hogy 2030-ra Európa egy digitális megoldások használatán alapuló lüktető és versenyképes gazdasággá, egy digitális erőművé váljon.
A “Europe 2030: A digital powerhouse” című kiadványukban, amelyet többek között az IVSZ közreműködésével állítottak össze, kiemelték azt is, hogy egyelőre jelentős a kontinens elmaradása – a top 100 technológiai cég mindössze 10 százaléka európai, csupán a kkv-k 8 százaléka kereskedik az európai határokon kívül, az EU IKT-szektorának globális árbevétele pedig 10 százalékpontot esett az elmúlt évtizedben.
A 2023-as Digital Decade 2030 riport alapján Európa számos olyan területen lemaradásban van, amely fontos lenne ahhoz, hogy a kontinens ki tudja használni a digitalizáció hatékonyságnövelő potenciálját, és így egy versenyképesebb európai gazdaság alakulhasson ki. A társadalom digitális alapkészségeinek szintje, az új technológiák integráltsága és a vállalkozások digitális felkészültsége különösen távol van még a kitűzött céloktól. Míg az Európai Bizottság tervei szerint a felnőtt lakosság 80%-ának kellene digitális alapkészségekkel rendelkeznie 2030-ra, jelenleg még csak 68 százalék ez az arány, a vállalkozások tekintetében pedig 77 százalék az elérni kívánt 90 százalékhoz képest. Az új technológiák használata esetében pedig – ahol jelenleg big data esetén 19 százalék, AI kapcsán 11 százalék, cloud tekintetében pedig 45 százalék az arány – szinte elérhetetlennek tűnik a célul tűzött 75 százalék.
digitaleurope.org
A DIGITALEUROPE, Európa vezető szakmai érdekképviseleti szövetsége azért is állított össze egy 20 pontos javaslatcsomagot az Európai Bizottság és a tagállamok kormányzatai felé, hogy támogassa, sőt felgyorsítsa a digitális átállás folyamatát, olykor ambíciózusabb célokat is kitűzve az európai gazdaság elé.
Az öt témakör köré – versenyképesség; fenntarthatóság és egészség; reziliencia, biztonság és innováció; globális Európa; digitális európai társadalom – épített javaslatokat a DIGITALEUROPE az európai digitális gazdaság meghatározó vállalataival és szervezeteivel, köztük az IVSZ-szel együtt dolgozta ki.
“Egy olyan Európát szeretnénk építeni ezekkel a javaslatokkal, ami versenyképes, fenntartható, reziliens és biztonságos. Egy Európát, amelyben a polgárok egészségben élnek, rendelkeznek a munkájuk ellátásához szükséges digitális készségekkel, és amely a világgazdaság többi szereplőjével összeköttetésben működik, és teszi mindezt digitális megoldásokra alapozva. Ez a vízió azonban csak együttműködéssel érhető el, ezért is álltunk be a DIGITALEUROPE mellé, és támogatjuk őket a célok elérésében a magyar digitális átállás felgyorsításáért végzett munkánkkal. Itthon különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a digitális készségek, illetve a gazdaság gerincét adó kkv-k fejlesztésére, valamint az új technológiák gyors integrálására” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.
A kiadványban megfogalmazott javaslatok
A DIGITALEUROPE szerint a versenyképesség növeléséhez szükség van többek között az egységes piac előtt álló korlátok lebontására, amellyel akár 713 milliárd eurós növekedést is el lehetne érni 2029-re. Ehhez mindenképp szükség van a jelenlegi jelentési kötelezettségek terheinek 50%-kal való csökkentésére, illetve arra is, hogy a kkv-kat ösztönözzük az európai határokon kívüli kereskedelemre, amelynek érdekében egy új kkv-stratégia létrehozását is javasolják a kiadvány készítői.
A digitalizáció a fenntarthatósági törekvések és egy egészségesebb Európa elérésének motorja is lehet. Ehhez a DIGITALEUROPE javaslata alapján szükség van egy ún. “twin transition”, zöld és digitális átállást egyaránt támogató alapra, amelyből olyan projektek valósulhatnak meg, melyek a digitális és zöld megoldások közötti szinergiákat kihasználják. Emellett elengedhetetlen az is, hogy az EU egészségügyi stratégiáját is újragondolják a digitalizáció fókuszba helyezésével, amely az Európai Egészségügyi Adattérre alapozva az egészségügyi adatok hatékonyabb felhasználását is lehetővé tenné.
A kiberbiztonság egyre jelentősebb tényező gazdasági és társadalmi szempontból is, épp ezért a korábbinál is kiemeltebb figyelmet kell fordítani erre a területre. A DIGITALEUROPE azt javasolja, hogy minden jogszabályt kiberbiztonsági szempontok alapján is vizsgáljanak meg illetve mindenképp csökkentse az EU a jelenlegi munkaerőhiányt a kiberbiztonsági szakmában olyan kezdeményezések elindításával, mint a Cyber Skills Academy vagy a Cyber Campus.
A kitűzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy Európa a jelenleginél jobban bekapcsolódjon a világkereskedelmbe is, melyet többek között a transzatlanti kapcsolatok erősítésével érhet el. A kontinensnek vezető szerepet kell betöltenie a globális standardok rendszerének kiépítésében, különös tekintettel az olyan új technológiákra, mint az AI, amelynek felelős használata mindenki érdeke. A beszállítói láncok diverzifikálása szintén fontos feladat, amely az eddiginél ellenállóbbá teheti az európai gazdaságot.
A digitális társadalom továbbépítése, és így a digitális gazdaság növelése elképzelhetetlen az európai polgárok és a kkv-k digitális készségeinek fejlesztése, vagy éppen a szélessávú internetelérés biztosítása nélkül. Ezekhez a célokhoz tudna hozzájárulni többek között a DIGITALEUROPE szerint egy európai szintű, egységes oklevél, amely a munkavállalók által megszerzett készségeket, kompetenciákat tartalmazza (European Skills Passport). Emellett arra is szükség van, hogy a számítógéptudományok a 27 tagország közül ne csupán 14-ben legyenek a tanterv részei, hanem EU-szerte mindenhol, illetve, hogy ne csak az iskolában, hanem Európa összes háztartása számára biztosított legyen a szélessávú internetlefedettség.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre több fotót gyártunk, de keveset teszünk el emlékbe
- Hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek digitális oktatását segíti a Continental
- Új típusú uniós digitális jelentés
- Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak
- Már csak bő 1 év van hátra a NIS2 érvénybelépéséig – a logisztikai szektor is érintett
- A vállalati digitalizáció nem technológia, hanem nyitottság kérdése
- KIFÜ: az óvodai digitalizációt támogatja az OkosÓvoda Program
- Élesedik a digitalizációs verseny az autóiparban
- Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói
- Rekordszámú diákot vettek fel az informatikai szakokra
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.