Prim Hírek

A mindennapi működés során felhalmozódó információkat profin kiaknázó és stratégiai iránymutatásként használó vállalkozások ugyanakkor 58%-kal nagyobb valószínűséggel érik el profitcéljaikat. A legnagyobb adatmogulok között persze ott van a Google, a Netflix vagy akár a Coca Cola, és egy dolog közös bennük: az adatvezérelt szemlélet az egész szervezetet áthatja, a vezetőktől kezdve egészen az ügyfélkapcsolatokig. 

Mit jelent a valódi adatvezérlet üzleti működés és hogyan érdemes belefogni? A gyakorlati példákat és saját tapasztalataikat Léder Tamás (Revolut) és Patai Zoltán (Flawless) osztották meg a Stylers információ-technológiai cégcsoport vállalati és vezetői tudásmegosztó sorozatának friss adásában.

Felmérések szerint a vállalatok már több mint 40%-a használ big data analitikát világszerte, az erre irányuló technológiai megoldások globális piaca pedig meghaladja a 307 milliárd dollárt. A cégek láthatóan nem spórolnak az erre fordított forrásokkal, és ez nem véletlen: az adatokban rejlő összefüggéseket feltáró cégek eredményesebb stratégiai döntésekről (69%), a működési folyamatok hatékonyabb irányításáról (54%), és javuló ügyfélkapcsolatokról (52%) számolnak be, de akár 10%-os költségcsökkenést is realizálhattak. „Érdemes látni, hogyan jutottunk el ide: néhány éve jött egy digitalizációs ugrás, ezzel az analóg adatok átkerültek a digitális térbe, majd a lehetőséget felismerve egyre több cég kezdett el foglalkozni az információhalmaz megtisztításával, hogy aztán adattárházakba helyezve azt különböző szempontok és célok mentén elemezhesse. A következő időszak pedig kétségkívül arról szól majd, hogyan lehet még profibban és hatékonyabban használni az adatokat például AI-alapú üzleti előrejelzésekre” – mondta Patai Zoltán, a Flawless nemzetközi startup alapítója.

Freepik

A számoktól az emberi tényezőig – nem a gépeknek gyűjtjük az adatokat

Az adatok tehát szinte minden üzleti területen versenyelőnyhöz juttathatják az azokat tudatosan feldolgozó vállaltokat, különösen akkor, ha nem csak saját magukról, de a többi piaci szereplőről rendelkezésre álló információkat is kiértékelik. Egyre több cégnél jelennek meg az akár részfeladatokra specializálódott adatelemzők, olyannyira, hogy csak 2027-ig akár 1,4 millió új munkahelyet kreálhat a jelenleg kibontakozó óriási üzleti igény. A valóban felfoghatatlan adatvagyonnal zsonglőrködő cégek persze itt is mutatják az utat: a Google a saját belső erőforrás menedzsmentjében hasznosítja a digitálisan rendelkezésre álló információkat, a Coca Cola az ügyfélelégedettséget javítja folyamatosan, a Netflix pedig a tartalomfejlesztéssel kapcsolatos döntéseit alapozza a big data-ra, hogy a lehető legmegfelelőbb „termékeket” kínálja nézőinek. Ezekből a példákból is látszik, hogy az adatvezérelt üzleti szemlélet egyik legfontosabb tényezője valójában az, hogyan fordíthatjuk le hatékonyan a számokban rejlő összefüggéseket az emberek számára hasznosítható információkká.

„Minden szervezetnél bőségesen rendelkezésre állnak az értékes adatok, csak megfelelően kell használni őket. Én minden reggel automatikusan megkapom a legfontosabb metrikákat, ahogy a kollégám is, így az egyeztetésekre valós időben is érvényes információkkal ülünk le, vagyis gyorsabban tudunk sokkal jobb stratégiai döntéseket hozni. Fiókhálózattal nem rendelkező pénzügyi szolgáltatóként nálunk különösen fontos a hitelesség, de az is, hogy közben hatékonyan és közvetlenül tudjunk kommunikálni az ügyfeleinkkel, amiben szintént segítenek az adatok. Amellett sem mehetünk el, hogy egyre jellemzőbb a legalább időszakos távmunkavégzés, a rendszeres belső monitorozás pedig segít kiszűrni a problémás pontokat vagy a gondokkal küszködő kollégákat. Ezek mind fontos érvek az adatvezérelt menedzsment szemlélet mellett” – sorolta Léder Tamás, a Revolut hazai országigazgatója.

Kis lépésekben érdemes átállni az adatvezérelt üzleti működésre

A big data-n alapuló vállalati kezdeményezések sikere kétségtelenül azon áll vagy bukik, hogy vezetés mennyire képes adaptálni és konzisztensen képviselni ezt az üzleti szemléletet a szervezet egésze felé, miközben gyakran azt látni, hogy éppen ők azok, akik ragaszkodnak a jól bevált sémákhoz és szívesebben alapoznak saját tapasztalataikra és megérzéseikre. „Ez sok esetben abból adódik, hogy amikor egy cég elkezdi kibogozni az addig semmilyen módon nem kezelt adathalmazt, az sok buktatót és hibalehetőséget rejt magában, így meginog a bizalom. Érdemes lehet ezért apró lépésekben, egy konkrét problémán keresztül elindulni. Ha például kiderül az adatelemzésből, hogy sok panasz érkezik az ügyfélszolgáltara egy adott területen, akkor javíthatunk a kapcsolódó gyakorlaton, sőt, automatizálhatjuk a panaszkezelést is. Egy ilyen projekt megmutatja a legszkeptikusabb vezetőnek is, hogy milyen hatékony eszköz van a kezében” – magyarázta Patai Zoltán. „Sok esetben azonban egy nem adatalapú döntést követő pofon és üzleti veszteség ébreszti csak rá a vezetőket, hogy nem érdemes szembemenni a számokkal” – tette hozzá Léder Tamás.

Persze fontos – és természetesen valós – aggályt jelent az adatbiztonság, hiszen a nehezen átlátható adathalmazban bekövetkező szándékosan vagy véletlenül megejtett módosítások a végeredményt is befolyásolhatják, és máris rossz irányba kormányozzuk a hajót. A szakértők szerint egyre több termék és szolgáltatás fókuszál az ilyen mulasztások és károkozások kivédésre, és a technológia már elég széles eszköztárral rendelkezik (pl. blokklánc), hogy hatékony megoldást kínálhasson a problémára. Ennek pozitív hozadéka, hogy a tudatosabb cégek még nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális védőrendszerük fejlesztésére, illetve sokkal alaposabb átvilágítás után választják ki üzleti partnereiket, hogy elkerüljék a rajtuk keresztül érkező potenciális veszélyforrásokat. Egy dolog biztos: a tartós piaci siker záloga a jövőben egyre inkább az adatvezérelt vállalati szemlélet lesz, a lemaradó cégeknek pedig minél gyorsabban kell előre lépkedniük a felzárkózás érdekében.