Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az „interjúhalál”
Az „interjúhalál” az a jelenség, amikor a munkatárs-kiválasztási és -interjúztatási folyamat hibája miatt veszíti el a vállalat az ígéretes jelölteket. Ilyenkor kényszerűen újraindul a keresési folyamat, ami tovább növeli a pozíció betöltésének idejét, különösen kulcspozíciók esetén.
Az interjúhalálnak számos kedvezőtlen hatása van a vállalatokra nézve. A meghosszabbodó toborzási idő növeli a költségeket, a betöltetlen pozíciók pedig túlterheltséget okoznak a szervezetben, romlik a munkahelyi hangulat. Ezenfelül a tehetséges jelöltek elvesztése indirekt módon erősítheti a versenytársakat. Mindez erőteljesen erodálja a munkáltatói márkát.
„A leggyakoribb interjúhalálokok az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a kommunikációs hibák, valamint a sikertelen taktikázások az interjún” – magyarázza Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója.
Halálra untatni a jelöltet
Az elhúzódó kiválasztási folyamatok és indokolatlan, többkörös interjúk gyakran vezetnek oda, hogy bár a jelölt ideális lenne, érdeklődött is a pozíció iránt, mégis kilép a folyamatból, és más cég ajánlatát fogadja el.
Az ok triviális: egyszerűen elege lesz a hercehurcából, a várakozásból, az újabb interjúkból. A hosszadalmas kiválasztási eljárások rossz első benyomást keltenek a jelöltekben, ami csökkenti a vállalat reputációját.
„Ha úgy érezzük, megvan a megfelelő jelölt, gyorsítsuk fel a folyamatot. Ne teljenek el hetek két kör között, éreztetni kell a menedzsmenttel is az időfaktor jelentőségét. Legyünk rugalmasabbak, menjünk bele például az online interjúkba, különösen, ha többkörös a felvételi folyamat” – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.
A gyors recruitment folyamat kulcspozíciók esetén kiemelten fontos, hiszen egy senior sales vezetőt vagy tapasztalt mérnököt még ideális esetben sem könnyű találni. A hiányszakmákban dolgozók gyakran kapnak megkeresést más cégektől, fejvadászoktól, még akkor is, ha nem keresnek célzottan munkát. Amennyiben aktívan keresnek új állást, kétséges, hogy hetek múlva még mindig elérhetők lesznek.
Kommunikációs csapdák a toborzásban
A kommunikáció hiánya a toborzási folyamatokban közvetlenül hozzájárul az interjúhalál kialakulásához. Ha a jelöltek nem kapnak rendszeres és világos visszajelzést, nem ismerik a toborzási folyamat ütemezését és a következő lépéseket, drasztikusan nő a lemorzsolódás esélye.
„A jelöltek számára fontos a bejósolhatóság, hogy előre tudják, mi és hogyan fog történni. Így a pontos feladatkiírás mellett elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a kiválasztási folyamat hosszával, az interjúk közötti időközökkel, valamint azzal, hogy kikkel és mikor találkoznak az egyes körök során” – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.
A szakértő szerint az azonnali és konstruktív visszajelzés hiánya tovább csökkenti a jelöltben a biztonságérzetet és a vállalat iránti szimpátiát, ami kulcsfontosságú a sikeres toborzáshoz. A munkáltatóknak nemcsak a pozíció betöltésekor, hanem minden egyes kiválasztási kör után időben kell visszajelzést adniuk, lehetőleg 24 órán belül. Ez nemcsak a jelölt számára fontos információt nyújt, hanem a munkáltató számára is lehetőséget biztosít további fontos információk megszerzésére a jelöltről.
Eltaktikázott tehetségek
Gyakori eset, hogy a vállalatok a tökéletes jelöltet az első körben már megfelelőnek találják, de mégis további interjúkat tartanak, csak azért, hogy megerősítsék a döntésüket. Az ilyen taktikázás jelentős szerepet játszik az interjúhalál kialakulásában.
„Ha egy jelölt ígéretes, a folyamat felgyorsításával, konstruktív visszajelzésekkel és kommunikációval életben kell tartani a motivációját. Ha pedig egy jelöltet befutónak tartunk, az utolsó interjún már késznek kellene lennünk egy szóbeli ajánlat megtételére” – mondta Horányi-Kiss Annamária.
Ez utóbbi azért jelentős, mert a lassú ajánlattételi folyamatok gyakran hozzájárulnak az interjúhalálhoz. Ilyenkor sok vállalat taktikázza el magát, nem a legjobb ajánlatot teszik meg elsőre, így kockáztatva, hogy a jelöltet elcsábítják a versenytársak vagy a jelenlegi munkaadója által tett ellenajánlatok.
„A jelöltek alulértékelése, például alacsonyabb bér kínálásával, károsan befolyásolja a toborzási folyamatot. A jelöltek ma már jól felmért önértékeléssel rendelkeznek, az alulértékelés negatívan hat az őszinteség és a kölcsönös tisztelet légkörére, ami elengedhetetlen a sikeres munkaerő-felvételhez. Tegyük meg a legjobb ajánlatot elsőre” – tanácsolja a JIT Talent szakértője.
Kapcsolódó cikkek
- Mire kíváncsiak az IT-sok az álláskeresés során?
- Mindenidők legsikeresebb állásbörzéjét tartották ősszel
- A vállalati digitalizáció nem technológia, hanem nyitottság kérdése
- Kényszerből maradnak, de többet akarnak keresni a munkavállalók
- Így szerezheted meg álmaid állását!
- A fiatalok 40%-a szerint segítené a munkáját a mesterséges intelligencia
- Minden ötödik hazai cég tervezi a mesterséges intelligencia használatát
- Valóban elveszi a mesterséges intelligencia a magyarországi munkavállalók munkáját?
- Tizedik alkalommal ítélték oda a Randstad Employer Brand Research hazai díjait
- Kiderült: tényleg a főnökeik miatt mondanak fel leggyakrabban a fehérgallérosok
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Tízezrek készülnek karrierváltásra – így alakítja át a felnőttképzés a munka világát
2026 januárjában az előző év azonos időszakához viszonyítva átlagosan háromszorosára emelkedett a TanfolyamGURU felnőtt- és szakmai képzései iránti érdeklődések száma, és a lendület azóta sem csökkent. Ez a kiugró adat nem pusztán egy oktatási platform sikerét tükrözi, hanem egy szélesebb gazdasági és társadalmi átrendeződés része. Olyan folyamat zajlik, amely újradefiniálja a képzés, a foglalkoztathatóság és a gazdasági biztonság szerepét – nemcsak Magyarországon, hanem globális szinten is.
Epson-sikertörténet: a 2026-os év legjobb szkennercsaládja
Az Epson elnyerte a Keypoint Intelligence elismerését, és megkapta a 2026-os Scanner Line of the Year díjat, amely az év legjobb szkennercsaládját jelöli. A Keypoint szigorú teszteknek vetette alá az Epson szkennereit, és a teljes termékcsalád kiemelkedő teljesítményét dicsérte.
A jövő vizesblokkjai: robotok gondoskodnak a higiéniáról és a rendelkezésre állásról
A kognitív robotika („Physical AI” – fizikai mesterséges intelligencia) úttörője, a NEURA Robotics, stratégiai partnerséget kötött a nemzetközi építőipari és infrastruktúra-szektor piacvezető tanácsadó vállalatával, a Drees & Sommerrel. A cél közös: olyan épületeket létrehozni, amelyek nemcsak működnek, hanem öntanuló, interaktív rendszereként működnek – valós időben együttműködve az emberekkel és robotokkal. A kezdeti fókusz a vizesblokkokra esik, ahol az automatizálás, a higiénia és a rendelkezésre állás kiemelten fontos.
A pillanat művészete: a Magic8 Pro a spontán fotók mestere
Egy városi séta alkonyatkor, egy hirtelen elcsípett mosoly, a fények játékai egy kávézó ablakán át – a Valentin-napi randevúk apró, megismételhetetlen pillanatai ritkán várják meg, hogy előkapjuk a „nagy gépet”. A HONOR Magic8 PRO éppen ezekre a pillanatokra készült: amikor a pillanat fontosabb, mint a beállítások. A készülék kamerarendszere nemcsak a magas felbontásról szól, hanem arról, hogy mit veszünk észre a világban – és mit tudunk ebből megőrizni.
Így segíthet a technológia a fiatalok mentális egészségében
A technológia ma már elválaszthatatlan része a mindennapoknak, ugyanakkor a gyerekek életére és mentális egészségére kedvezőtlen hatással is lehet, ha nem tudatosan használják. Éppen ezért a február 7–13. között megrendezett Gyermek Lelki Egészség Hetének egyik kiemelt témája a digitális tér fiatalokra gyakorolt befolyása.

