Elkészült az MI-készségek fejlesztésére fókuszáló európai stratégia
A mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén az európai MI-készségekre vonatkozó stratégia széles körű kutatás, együttműködés eredményeként jött létre, és konkrét menetrendet ír le ahhoz, hogy miként lehet képes Európa kielégíteni az MI-szakemberek iránti növekvő keresletet. Az ARISA projekt várakozásai szerint a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágakat, és alapvetően befolyásolja a szervezetek működését a kutatás-fejlesztéstől az üzemeltetésig, a HR-től a marketingig.
Transzformáló hatása miatt az MI ugyanakkor komoly lehetőségeket is rejt magában – például nagyobb hatékonyságot, költségmegtakarítást, adatvezérelt döntéshozatalt –, ezért fontos, hogy nem csupán IT szakembereknek, fejlesztőknek kell értenie hozzá, hanem a politikusoknak, döntéshozóknak is ismerniük kell az MI alapjait, hogy tisztában lehessenek a felhasználási lehetőségeivel, és azzal, miért kell etikusan eljárni ebben. Az ARISA keretében tavaly elkészült AI Skills Needs Analysis tanulmány eredményei szerint a következő évek során külön MI-stratégákra, MI-etikusokra és MI-minőségbiztosítókra lesz szükség a vállalatoknál, valamint a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig a munkatársaknak el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felsővezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.
A mesterséges intelligencia gazdasági megtérülése növekszik, és a mesterséges intelligencia révén egyre nagyobb költségmegtakarítás érhető el, a legnagyobb javulás a termék- és szolgáltatásfejlesztés, a marketing és az értékesítés, valamint a stratégia és a vállalati pénzügyek területén érhető el a McKinsey 2022-es kutatása szerint. Ezek kiaknázásához azonban sürgős figyelmet kell fordítani az MI-készségek fejlesztésére.
Az ARISA szakértői szerint olyan oktatási és képzési programokba kell befektetni, amelyek biztosítják az egyének számára a mesterséges intelligencia hatékony használatához szükséges ismereteket, és megnyitják Európa előtt az új üzleti lehetőségeket.
“Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások eredményesebbek legyenek, több területen is igénybe kell vegyék a MI-technológiákat a hatékonyságnövelés céljából. A mesterséges intelligencia használatában azonban egyelőre nem jeleskednek a magyar vállalkozások: a Digital Decade/DESI statisztikái szerint a 7,9 százalékos uniós átlagtól jócskán elmaradva, mindössze 3 százalékuk alkalmazza ezeket. Az ARISA keretében készült stratégia szerint a legnagyobb mértékben a készségek hiánya akadályozza az MI technológiák bevezetését és alkalmazását, nem pedig az eszközök hiánya vagy az esetleges költségek. Ezért is éreztük az IVSZ-nél szükségét annak, hogy csatlakozzunk a szövetség munkájához, és így tagvállalataink, és természetesen a hazai döntéshozók, vállalatvezetők számára is elérhetővé tegyük a mesterségesintelligencia-készségekről szóló kutatási eredményeket, majd a projekt későbbi szakaszában a képzéseket” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
A projekt egyik célja ugyanis egy moduláris tanfolyamokból álló, rugalmas és adaptálható mesterséges intelligencia készségek fejlesztésére vonatkozó tanterv kidolgozása. Ezek a modulok testre szabhatók és kombinálhatók a tanulók egyedi igényeinek és céljainak megfelelően, így sokoldalú és személyre szabotta megközelítést biztosítanak az MI-vel kapcsolatos ismeretek oktatásához. A tanulók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő konkrét modulokat, az intézmények pedig könnyen frissíthetik és adaptálhatják programjaikat, hogy naprakészek maradjanak a fejlődő MI-technológiákkal és trendekkel. A moduláris felépítésből adódóan a képzési rendszer is gyorsan reagálhat a dinamikusan és jelentős mértékben változó piaci környezetre és iparági fejleményekre. Az ebben a formában kialakított képzések várhatóan 2025-ben pilot formátumban már el is fognak indulni, de már 2024-ben is várható egy-egy továbbképzés.
Az ARISA projekt tagjai az elkövetkező években folyamatosan vizsgálni fogják a piac által igényelt MI-készségeket, illetve azt, hogy ezeket mennyire fedik le a képzések. A hatékony képzési rendszer kialakítása érdekében a szövetség meghatározza majd az MI-hez kapcsolódó szerepeket és készségeket, valamint certifikációs keretrendszereket, akkreditációs folyamatokat fog kialakítani.
Az ARISA szívesen látja mindazok csatlakozását, akik valamilyen formában hozzá tudnak járulni a stratégia megvalósításához, a szövetség munkájához: https://aiskills.eu/join-us/
Kapcsolódó cikkek
- Már szinte minden bevásárlásnál használjuk az AI-t – de lehet, nem is tudunk róla
- Ki jegyzetel a megbeszélésen? Az MI, ami már magyarul is tud
- A mesterséges intelligencia problémáit az MI és a fiatalok oldják meg
- MI-alapú, 2024-es LG innovációk a CES-en
- A nagy mesterséges intelligencia kutatás: erre használják a cégek az MI-t
- A Bosch generatív mesterséges intelligenciát alkalmaz a gyártásban
- Közel tízezren tesztelték le itthon a digitális készségeiket a V4 országok IT Fitnesztesztjén
- Új AI PC-élményeket kínál a Lenovo
- A magas kockázatok ellenére a vezető vállalatok zöme aktívan használ mesterséges intelligenciát
- Női példaképeket keres az IVSZ és a WiTH
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Óriási sikerrel zárult a budapesti ISSEP 2024 nemzetközi konferencia
Az ELTE Informatikai Kar és a Neumann János Társaság közös szervezésében az informatikaoktatás jövőjéről Lágymányoson rendezték meg a 17. ISSEP Konferenciát.
Párbeszéd a fenntartható energiáért és mobilitásért – elkezdődött a Hungarian Battery Week
A tegnapi napon teltházzal vette kezdetét a Hungarian Battery Week a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting szervezésében megvalósuló esemény november 6–8 között biztosít fórumot az akkumulátoripar legfontosabb szereplői számára, hogy megvitassák az iparág aktuális kihívásait és jövőbeli lehetőségeit.
Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók - több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.