Minden második magyar szerint férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon
A válaszadók több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy értelmi képességeikről – derült ki a Yettel friss, országos reprezentatív kutatásából. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a kitöltők több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon. A mobilszolgáltató a munkahelyi sztereotípiák kérdését vizsgálta nőnap alkalmából és egyben ösztöndíjprogramot hirdet az Óbudai Egyetemmel, melynek célja az IT és mérnöki területek vonzóbbá tétele a nők számára.
A nemzetközi nőnap apropójából egy országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Yettel, hogy milyen nemi sztereotípiákkal találkozhatnak a magyarok a munkavégzésük során. Az eredményekből kiderült, hogy a kitöltők több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív előítéletekkel a munkahelyükön.
A kérdőívet kitöltő nők azt jelezték, hogy rendszeresen találkoznak olyan negatív sztereotípiákkal, ami a külsejükre (36%), személyiségükre (33%) értelmi képességükre (36%) vagy szülői szerepükre (36%) vonatkozik. Nemtől függetlenül általánosságban elmondható, hogy főleg a fiatalabb korosztály (18-35 év) érzi úgy, hogy a nők rendszeresen találkoznak ilyen és ehhez hasonló előítéletekkel a munkahelyi környezetükben.
Kettős mérce
Habár a kutatásból kiderül, hogy mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve közel felük (47%) gondolja ugyanezt az álláskeresés terén. A kitöltők több mint fele (nemtől függetlenül) legalább egyszer szembesült már azzal, hogy a nemük miatt elvárják tőlük bizonyos feladatok elvégzését. A női munkavállalók viszont láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön: 59% érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31%-nál jellemző ugyanez. Jelentősen több nő kapott megjegyzést a külsejére, a műszaki képességére, vagy éreztették azt vele, hogy a neme miatt nem érthet bizonyos dolgokhoz. Érdekesség, hogy a kitöltőknek csak 38%-a teszi szóvá, ha kollégáját éri negatív előítélet, ezzel szemben 60% reagálna akkor határozottan, ha barátját vagy családtagját érinti a diszkrimináció.
A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét vagy hagyják szóhoz jutni. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44%), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41%).
Ezt teheti a munkaadó
10-ből 6 munkavállaló úgy látja, hogy a jelenlegi munkahelye tehetne többet a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A kitöltők szerint ezt lehetne javítani többek közt azzal, ha a férfiak és a nők azonos fizetést kapnának, de az olyan intézkedések is fontosnak bizonyultak, mint például a férfi és női szülési szabadság biztosítása. Utóbbival kapcsolatban a férfiak közel fele vélekedett úgy, hogy a munkáltató ezzel tehet az egyenlőség megvalósulásáért.
“A reprezentatív kutatással egyidőben megkérdeztük saját munkavállalóinkat is a téma kapcsán. Régóta úgy gondoljuk, hogy az egyenlőség kérdése egyformán fontos a nők és a férfiak szempontjából, és ezt kollégáink is visszaigazolták, sőt megerősítettek bennünket abban, hogy nálunk nagyon alacsony arányban találkoznak bármilyen fajta megkülönböztetéssel. Többek közt kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint ugyanolyan könnyű érvényesülni nőként, mint férfiként a cégnél, illetve több mint 80%-uk véli úgy, hogy sokat teszünk a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulásáért. Ilyen intézkedésünk például a 2021-ben bevezetett apasági távollét, amely a törvényben meghatározott szabadnapokon túl további húsz nap fizetett szabadságot biztosít az újdonsült édesapáknak, de említhetem a legújabb egyetemi kooperációnkat is, amely szintén ezt a szellemiséget erősíti” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
A Yettel nőnap apropóján bejelentette, hogy az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdet, amelynek célja a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele a fiatal nők számára. Az ösztöndíj keretösszege egy évre összesen 5 millió forint, amelyet szemeszterenként 4 diák nyerheti el. A pályázók közül a Yettel és az egyetem által delegált szakmai zsűri választja ki a nyerteseket. Az ösztöndíj segítségével a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervük megvalósulásához járul hozzá a Yettel, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően szakmai konzultációt biztosít a diákoknak a vállalat szakembereivel. A programot az első évben pilot projektként indítják el, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek. A kiírás részletei hamarosan az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán jelennek meg.
Az Ipsos Instant Research felületén készült kutatás 1 044 fő megkérdezésével zajlott 2024. február 9. és 14. között. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar lakosságra kor, nem, régió és településtípus szerint.
Kapcsolódó cikkek
- Stratégiai megállapodást kötött a Corvinus és a Procter&Gamble
- A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése
- Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?
- Az ELTE-n tanácskoznak az ERASMUS MASUDEM konzorcium vezetői
- Közös mentorprogramot indít a Corvinus és az OTP
- 1 éve indult a Yettel TV szolgáltatás, tapasztalatokat oszt meg a szolgáltató
- Új márka- és marketingkommunikációs igazgató a Yettelnél
- Több egyetem is pluszpontot ad a felvételizőknek az ICDL bizonyítványért
- A jövő szakmáinak 85%-át még fel sem találták
- Ezek a diplomák a legkeresettebbek jelenleg a munkaerőpiacon
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új fejezet a Galaxy AI fejlesztéseinek történetében
A Samsung új szintre emeli a mobilélményeket a Galaxy eszközök mesterséges intelligenciával támogatott személyre szabhatóságával. Az adatvédelemre épülő One UI 7 szoftverfrissítés és az új Now Bar funkció a hatékonyság mellett könnyebben kezelhető mindennapokat is ígér. Az AI-alapú újítások pedig úgy segíthetnek a felhasználóknak, hogy közben megőrzik a személyes adataik biztonságát.
Tekintélyes terjedelemmel debütált a jubileumi kiadvány: bemutatták a 30. Logisztikai Évkönyvet
December 16-án az UniZone BGE Hallgatói Centrumban debütált a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) jubileumi Logisztikai Évkönyve, amely a hazai logisztikai szektor egyik legmagasabb szintű tudományos szakmai kiadványa. Az MTA által DOI-számmal is ellátott idei kötetben, ez évben több mint 400 oldal terjedelemben, összesen 27 tanulmány kapott helyet.
Jelentős beruházással pörgeti fel az adatközponti megoldások gyártását a Schneider Electric
Az eddigi 7 ezerről 12 ezer négyzetméterre növelte előregyártott adatközponti rendszereket készítő barcelonai üzeme méretét a Schneider Electric. Az Omdia elemzése szerint az előregyártott moduláris adatközpont-rendszerek globális forgalma 2027-ben elérheti a 8,6 milliárd dollárt.
Forradalmi áttörés az energiatárolásban: Bemutatkozik a sóalapú akkumulátor már 2025-ben
Az energiatárolás forradalmi újítás előtt áll. Miközben a lítiumion akkumulátorok uralják a piacot, az új magyar fejlesztésű nátriumion akkumulátor alapjaiban írhatja át az energiatárolás szabályait. Ez a technológia nemcsak fenntarthatóbb és biztonságosabb, hanem az otthonok és vállalkozások energiafelhasználását is új szintre emeli. Az innováció mögött álló Nádorfi Árpád nemrég elnyerte a 2024-es „Business Champions of Central Europe” díjat, amelyet a fenntarthatóság és az innováció terén elért kiemelkedő eredményeiért ítéltek oda neki. Az elismerés, a szakmai vezetése mellett, a csapata által kifejlesztett technológia globális jelentőségét is tükrözi.