A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH
A csevegőprogramok térhódításának folyamatát vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása. A hagyományos telekommunikációs eszközök folyamatos visszaszorulása évről évre megfigyelhető, és mára eljutottunk oda, hogy a „– Holnap hívlak. – Melyiken?” –párbeszéd már nem a vezetékes vagy mobiltelefonra vonatkozik, hanem valamelyik csevegőfelületre vagy alkalmazásra.
Az NMHH folyamatosan figyelemmel kíséri a kommunikációs csatornák használatát, így a „hagyományos” eszközök visszaszorulása évek óta érzékelhető. Vezetékes telefonon 2005-ben beszéltünk a legtöbbet, azóta 80 százalékkal csökkent a használata: két évtizede még 10 milliárd perc volt a magyarországi éves teljes beszédforgalom, ez 2023-ra kétmilliárd percre apadt. A mobiltelefon visszaszorulása később kezdődött: míg a csúcsévben, 2018-ban másfél milliárd SMS-t küldünk, tavaly már csak egymilliárdot. A mobiltelefonon folytatott beszélgetések percei 2021-ben tetőztek – akkor egy magánelőfizetésre átlagosan havi 321 percnyi indított hívás jutott –, azóta pedig ez a szám folyamatosan csökken, 2023-ra 304 percre. Nem a mondanivalónk lett kevesebb, hanem a kommunikáció tolódott el a csevegőalkalmazások felé.
Az internethasználók körében végzett 2023-as NMHH-felmérés eredményei szerint a netezők mindössze 4 százaléka nem használja az internetet sem üzenetküldésre (csetelésre), sem hanghívásra, sem videótelefonálásra. Viszont a többség – 57 százalék – mindhárom módon kommunikál bizonyos időközönként. A csetelés inkább a magánjellegű kommunikációban gyakori: erre a célra az internetezők 93 százaléka használja, miközben munkával kapcsolatos kommunikációra csak 53 százalék. Ugyanakkor az üzleti életben vagy az oktatásban mindennapossá vált videótelefonálás lényegében ugyanolyan bevett eszközzé vált a munkában, mint a kép nélküli internetes telefonálás.
A hagyományos telefonos kommunikáció kiváltására számos alkalmazás és program született, manapság is szinte hetente jelennek meg újabb és újabb fejlesztések. Ezek közül a magyar internetezők legnagyobb számban a Messengert, a Vibert és a WhatsAppot használják hanghívásra és csetelésre.
Amint az az új szolgáltatások igénybevételénél gyakori, az innováció a fiatal korosztályokban terjed el először, az idősebbek jobban ragaszkodnak a hagyományoshoz. Az online kommunikációs eszközöknél ugyanezt figyelhetjük meg: míg a 15–20 évesek alig 3 százaléka egyáltalán nem csetel, a 65 feletti korosztályban ez az arány 13 százalék; internetes telefonálással a legfiatalabbak csupán 28, a nyugdíjaskorúaknak viszont 41 százaléka nem él. Ezzel szemben „hagyományos” mobilhívást (magáncélból) a 15–20 évesek 35 százaléka egyáltalán nem szokott folytatni, miközben az idősebbeknek csak 24 százaléka.
Nyitókép: Freepik
Kapcsolódó cikkek
- Mást bántani nem menő címmel jelent meg az NMHH új kiadványa
- Az egyedül élő idősebbek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyekkel szemben
- Átvették kinevezési okiratukat a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal új tagjai
- Ez a csalási forma szedi leggyakrabban áldozatait az idősek körében
- Szerződéses vállalás megsértése és reklámriport miatt bírságolt a Médiatanács
- Már 10 Gbps feletti sebességet is mérhetünk a Szélessáv.nettel
- Tévéműsorok készítését támogatja a Médiatanács
- Kevesebbet költünk a neten – Az online vásárlási szokásokat vizsgálta az NMHH
- A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek – 16 év hírműsortermését vizsgálta az NMHH
- NMHH-kutatás: így segíti a tévé a mozifilmek népszerűségét
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
QR-kód és mesterséges intelligencia a vásárlók szolgálatában
Elindult a Digitális Termékútlevél Platform (DTP) fejlesztése, amelynek célja, hogy az élelmiszerek útja a termelőtől a fogyasztóig átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljon. A rendszer három fő elemből áll: a gyártási és feldolgozási adatokat kezelő QSTS-ből, a gyártók és vásárlók közötti kapcsolatot segítő Product Brokerből, valamint a termelők számára készült Digitális Farmer portálból.
Amikor az AI átírja a szabályokat: így alakul át a vállalati technológia
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) használata kilép a kísérleti szakaszból és egyre inkább vállalati szintű informatikai megoldássá válik, a technológiai vezetők számára is egyértelművé válik, hogy a hagyományos IT-működési modellek már nem felelnek meg az új korszak követelményeinek. A Deloitte Tech Trends 2026 kutatása szerint az AI nem csupán kisebb technológiai fejlesztéseket hoz, hanem alapjaiban formálja át a vállalatok működését.
Schneider Electric: új frekvenciaváltók a jövő fenntartható épületeihez
Több mint 30 százalékos energiamegtakarítás a korábbi megoldásokhoz képest, hosszabb üzemidő és zökkenőmentes integráció a modern épületmenedzsment-rendszerekkel (BMS) – többek között ezeket az előnyöket kínálják a Schneider Electric új Altivar HVAC Drive frekvenciaváltói. Az új termékcsalád intelligens csatlakoztathatóságot, fejlett védelmi funkciókat, fenntartható működésre tervezett hűtőközegekkel való kompatibilitást, valamint kiberbiztonsági megoldásokat egyaránt biztosít.