Rosszul jársz, ha ilyen cégben dolgozol gazdasági válság idején
Sebezhetőbbek gazdasági válság alatt azok a vállalatok, ahol a vezetők kevés érzelmi támogatást adnak az alkalmazottaknak – állapították meg a Corvinus kutatói. A Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány szerint a vezetői stíluson kívül a túlzott profitorientáltság és a munkaerő-kiválasztás lebecsülése is hátrányba hozhatja a cégeket.
A várhatótól elmaradó árbevétel vezetői gyakorlatokhoz köthető okait tárták fel a Közgazdasági Szemle április elején megjelent márciusi számában a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói. Vizsgálatukban a koronavírus-járvány okozta iparági sokk eltérő hatásaira kerestek magyarázatot, 286 tényező alapján. Az egyetem Versenyképesség Kutatóközpontja a járvány előtti években átfogó felmérést készített a magyar középvállalatok menedzsmentmódszereiről – ezt használták a kutatók, hogy megvizsgálják a különböző szemléletek összefüggéseit a válság alatti teljesítménnyel. A tanulmány szerzői Kiss-Dobronyi Bence, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének PhD-hallgatója, Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem egyetemi tanára, valamint Losonci Dávid, a Corvinus egyetemi docense.
A kutatásban azoknak a vállalatoknak a jellemzőit keresték, amelyeknél a világjárvány okozta gazdasági sokk után jelentősebb mértékben csökkent az árbevétel a szektorukban várható értékhez képest. Az árbevételt kiigazították az adott vállalatnak a szektorhoz viszonyított korábbi teljesítményével is. A kutatók ezt az árbevétel-elmaradást a sérülékenység objektív jelének tekintették.
Ha nem kapsz érzelmi támogatás a főnöktől, a cég egésze sínyli meg
Az eredmények alapján sérülékenyebbek azok a vállalatok, ahol a vezetőkre kevésbé jellemző a kapcsolatorientált vezetői stílus, ezért többek között kevésbé tartják saját feladatuknak a munkatársak szakmai és érzelmi támogatását, valamint a szakmai vezetést és ellenőrzést. A tanulmány szerint érdekes módon azok a vállalkozások is alulteljesítenek, ahol a vezetők egyöntetűen kiemelten fontosnak tartják a minél nagyobb profit elérését. Azok a cégek is hátrányban vannak, ahol a vezetők a HR-rendszereket kevésbé ismerik el, a munkaerő-kiválasztást kevésbé fontosnak tartják stratégiailag, mint más cégeknél, és ahol az átképzés kevésbé jellemző. Sebezhetőbbek azok a vállalatok is, amelyeknek a digitális felkészültsége gyengébb, ahogy azok is, amelyek családi cégek (ahol a tulajdonosok részt vettek a vállalat irányításában). Figyelmeztető jel, ha a cég a válság előtt kevésbé támaszkodott külső finanszírozásra, és az is, ha a szervezetnél kevésbé elterjedtek a környezetközpontú irányítási rendszerek.
„A válság alatt a várhatónál gyengébben teljesítő vállalatokról – azaz a magukhoz képest is rosszabbul teljesítő vállalatokról –, illetve a vállalatvezetésről a kutatás alapján olyan kép rajzolódik ki, hogy a munkavállalókat inkább termelési tényezőnek, semmint felhatalmazható és megtartandó emberi erőforrásnak, kollégáknak tartják. Ezzel összefügg, hogy ezek a vállalatok jellemzően a minél magasabb profit elérését más célok felé sorolják. Emellett kiemelkedő szerepét látjuk a digitalizációs képességnek, ennek a fontosságát a válság alatt már sokan megerősítették” – mondta Kiss-Dobronyi Bence, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének PhD-hallgatója, a kutatás első szerzője.
“Az elemzés értékes választ adott a vizsgált magyar mintán a közgazdaságtan egyik nagy kérdésére: mikor és hogyan lesz számokban mérhető teljesítménye a vezetői munkának? A témában tovább folytatjuk kutatásainkat a Corvinus-on, hogy még mélyebben megértsük a versenyképességet befolyásoló tényezőket” – mondta Losonci Dávid, a tanulmány társszerzője, a Corvinus kutatója, a Versenyképesség Kutatóközpont kutatási vezetője.
Kapcsolódó cikkek
- Vezető amerikai egyetemet győzött le a Corvinus
- Közös mentorprogramot indít a Corvinus és az OTP
- Nyílt napokat tart a Corvinus csütörtökön és pénteken
- Szerdán kezdődik a Corvinus kétnapos őszi állásbörzéje
- Ki kell ereszteni a szellemet a palackból!
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
- Stratégiai megállapodást írt alá a Corvinus és az ExxonMobil
- A magyar fejlesztőket nem nagyon érdekli, mire és miként használják a mesterséges intelligenciát
- Az irodaélménytől a cosplayig: mi jár a fiatalok fejében?
- Négy helyet javított a Corvinus a világ száz legjobbját összefogó menedzsmentképzési rangsorában
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.