Prim Hírek

Mécs Imre (SZDSZ) egyebek mellett úgy vélekedett, hogy indokolatlan a beszélgetések árát a távolságtól függővé tenni Magyarországon. A mai technológiai eszközök mellett az ország területén egységes, "lényegében a helyi beszélgetések szintjén lévő" tarifa alkalmazását tartaná megfelelőnek.

Jelezte: rugalmas, kerettörvény jellegű szabályozás megalkotását támogatná, mivel a szabályozással érintett területet rendkívül gyors változások jellemzik.

Ellentmondásosnak nevezte, hogy az elektronikus kapcsolószekrények korában kapcsolási díjat számoljanak fel.

Csáky András (MDF) fontosnak tartja, hogy egységes hírközlési törvény szülessen, amely biztosítja az átláthatóságot és a szabályozott verseny feltételeit.

A javaslat hibái között említette többek között azt, hogy az előterjesztés figyelmen kívül hagyja a mobil távközlési piacot, nem foglalkozik súlyához mérten az internettel, és nem hangsúlyozza eléggé az előfizetői érdekek védelmét.

A szocialista Podolák György azt fejtette ki, hogy a törvény életbe lépése után rövid távon emelkedni fognak a helyi hívások tarifái és az előfizetési díj egyaránt, csökkenés legfeljebb a nemzetközi hívások díjaiban várható. Ez – mutatott rá – nem szolgálja az átlagpolgárok érdekeit.

Bírálta, hogy a miniszterelnök nevezi ki annak a hatóságnak az elnökét, amely a piac felügyeletére hivatott. Utalt arra, hogy ennek az elnöknek a feladata a hírközlés területén minden fontos kérdésben dönteni hivatott bizottság tagjainak kinevezése. Ezzel szerinte egy olyan testület jön létre, amelyben a kormány érvényesítheti akaratát.

Márton Attila (Fidesz) úgy értékelte: a törvényjavaslat hozzájárul az idei év végétől liberalizálódó piac szabályozott voltának kialakításához, a szabályozott verseny kialakulásához és ahhoz, hogy a változások haszonélvezője a fogyasztó legyen. Szerinte az előfizetők a szolgáltatások minőségének javulását fogják érezni, és a telefondíjak igenis csökkenni fognak.

Molnár Albert (MSZP) szavai szerint a törvényjavaslat nem az olcsóbb és jobb szolgáltatásokról, nem is a kisfogyasztók érdekeiről, hanem kizárólag a piac újrafelosztásáról szól.

Véleménye szerint az előterjesztés elfogadása nyomán kevés az esély arra, hogy a távközlési szolgáltatások, különösen a helyi hívások ára csökkenjen. Fontosnak nevezte, hogy erősödjön a fogyasztók érdekvédelme. Kifogásolta a hatósági áras internetelérhetőség bevezetését, és szorgalmazta, hogy az egyéni internet-előfizetők kapjanak áfamentességet.

Molnár Albert elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1999-ben a hírközlési ágazat bevételei 851 milliárd forintot, eredményei 141 milliárd forintot tettek ki, a beruházások összege pedig 204 milliárd forint volt. Úgy vélte, hogy mindezek alapján a befektetések e területen mintegy másfél év alatt térülnek meg.

Márton Attila (Fidesz) reagálásában leszögezte: a szakemberek szerint a befektetett összegtől és a struktúrától függően öt-hét év a megtérülési idő ebben az ágazatban.

Szanyi Tibor (MSZP) megdöbbentőnek nevezte, hogy a törvényjavaslatban hivatkozott 17 európai uniós irányelv és rendelet közül 16 2002. január 1-jétől hatályát veszti. Szavai szerint a törvény jogharmonizációs szempontból a jövő év elejére elavulttá válik.

– Az Orbán-kormány most már deklaráltan is nem az Európai Unió jövőjéhez, hanem a múltjához köti magát – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Szalai Annamária (Fidesz) meggyőződésének adott hangot, hogy az egységes hírközlési törvény a szabályozott piaci verseny jogszabályi hátterének biztosításával hozzájárul a szolgáltatások bővüléséhez, a választék növekedéséhez, a hozzáférés lehetőségének szélesedéséhez, az árcsökkenés következtében pedig a szolgáltatások tömeges elérhetőségéhez, azaz a fogyasztók, a polgárok életminőségének javulásához. Kitért arra, hogy a postai szolgáltatás teljes körű liberalizálása eltérne a nemzetközi gyakorlattól.

Molnár Gyula (MSZP) a Magyar Posta helye és szerepe kapcsán úgy vélte, hogy a törvényjavaslat egyértelműen monopolhelyzetet teremt a liberalizáció helyett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban érvényesülő elvek alapján a postai ügyek szabályozását a fokozatos, ellenőrzött liberalizáció irányába kellene vinni.

Az elnöklő Szili Katalin bejelentette, hogy az előterjesztés általános vitájának lezárásra a parlament pénteki ülésnapjának végén kerül sor.