Prim Hírek

A bizottság csütörtöki ülésén az egységes hírközlési törvényhez beérkezett módosított javaslatok közül támogatta, hogy a hálózattal nem rendelkező telekommunikációs szolgáltatók egy független testület javaslata alapján magasabb díjat fizessenek a helyi előfizetői hurokkal rendelkező szolgáltatónak, mint azok, akiknek van hálózati infrastruktúrájuk.

A bizottság javaslata szerint a nem polgári célú távközlési szolgáltatói rendszerek megvalósítása esetén – ilyen például a készenléti szervezetek Tetra-rendszere – a kormány ingyen is odaadhatja a szükséges frekvenciát a szolgáltatást végzőnek.

A bizottság elfogadta azt a módosító javaslatot, amely szerint a műsorszétosztás továbbra sem piaci alapon történik majd. Ehhez a tevékenységhez ugyanis a szakosított, így például a kódolt műholdas műsorszolgáltatás kivételével állami engedély kell majd.

A testület támogatta azt a javaslatot is, miszerint a fix vonalas hálózatból a mobilhálózatba irányuló hívások esetén az összekapcsolási díjat a költségek alapján kell meghatározni, s ezt az összeget az illetékes hatóságnak, a hírközlési döntőbizottságnak jóvá is kell hagynia.

A bizottság – javaslata szerint – a Magyar Posta Rt. pénzügyi tevékenységi köréből kivenné az elszámolási forgalom lebonyolítását, s így ezt a területet a készpénz átutalására szűkítené le.

A bizottság javasolta azt is, hogy gyorsposta-szolgáltatásnak csak azt a tevékenységet lehessen nevezni a jövőben, amely esetén garantálja a szolgáltató, miszerint belföldi forgalmazás esetén a feladástól számított maximum 12. óráig kézbesíti a küldeményt.

A bizottság ülésén általános vitára alkalmasnak találta Majtényi László adatvédelmi biztos beszámolóját. Majtényi László a bizottság előtt hangsúlyozta: hosszú távon a magyar parlament sem kerülheti el, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan az elektronikus információs szabadságról törvényt hozzon.

Az adatvédelmi biztos elmondta: javasolta, hogy ez a jogalkotó munka mielőbb kezdődjön meg, s rögzítsék, hogy a közhivataloknak milyen minimális információkat kell nyilvánosságra hozniuk. Hozzátette: a közhivatalok ugyanis hajlamosak arra, hogy csak nagyon kevés információt hozzanak nyilvánosságra önszántukból, és sokszor olyan információkat is eltitkolnak, amelyek megismeréséhez joguk lenne az embereknek.

Majtényi László kifejtette: az információáramlás szabadsága felől közelítve kedvező, hogy az internet világába Magyarországon még nem hatolt be mélyen a jog, ugyanakkor azonban a személyi szabadság védelme szempontjából kedvezőtlen ez a helyzet.

Az adatvédelmi biztos úgy vélte: jogilag tisztázni kellene a tartalomszolgáltatás fogalmát, s azt, hogy milyen adatot és mennyi ideig köteles megőrizni az internetszolgáltató. Kiemelte: fontos, hogy csak a legminimálisabb személyes adatot tárolják a felhasználókról a szolgáltatók.

Majtényi László elmondta, hogy a felhasználók e-mail címe a személyes adatok közé tartozik. Hozzátette: a kéretlen elektronikus leveleket, így például a direkt marketing célokat szolgáló e-maileket meg kellene jelölni, hogy a felhasználó, ha akarja, olvasatlanul dobhassa a szemétkosárba.

Az adatvédelmi biztos szerint nincs akadálya annak, hogy az adósságot felhalmozó telefon-előfizetőkről lista készüljön, ám ez a dokumentum csak a legszükségesebb adatokat tartalmazhatja a felhasználóról. Az ombudsman ugyanakkor az ilyen jellegű dokumentumok elkészítésének azt is feltételéül szabná, hogy a listára való felkerülésről értesíteni kell az előfizetőt, s közölni kell vele azt is, miképpen kerülhet le róla.

A zaklató telefonhívásokkal kapcsolatban Majtényi László elmondta, hogy ezekre nagyon nehéz megoldást találni, ám ha az érintettet erkölcsi sérelem éri, vagy félelmet vált ki belőle az ilyen hívás, akkor védelmet kell nyújtani számára.

Az adatvédelmi biztos beszámolójában elmondta, hogy az internet, illetve az elektronikus levelezés megjelenésével a kommunikáció rendkívüli módon felgyorsult, s ez új lehetőséget teremt a közhatalom ellenőrzésére.