Prim Hírek

A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási (Intra-Corporate Transfer, ICT) engedélyt az Európai Unió területén kívüli cégek vezető állású munkavállalói, szakértői, illetve diplomás gyakornokai igényelhetik, amennyiben az adott vállalatcsoport valamely EU-tagállamban letelepedett tagjához helyezik át őket. Az ICT engedéllyel rendelkező külföldiek mobilitási engedélyt igényelhetnek, hogy egy, vagy akár több, valamely uniós tagállamban működő leányvállalatnál végezzenek munkát.

A magyarországi ICT engedély kérelmezéséhez a külföldi munkavállalót foglalkoztató cégnek igazolnia kell, hogy az EU területén megvalósuló, vállalaton belüli áthelyezés során a munkatárs a legtöbb időt Magyarországon dolgozza le. Az engedély megszerzéséhez a vezető állású munkavállalónak vagy szakértőnek legalább három, de legfeljebb 12 hónapos, míg a gyakornokoknak legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkezniük az adott cégcsoportnál. 

„Nem kaphat ICT engedélyt az a dolgozó, aki munkaerő-közvetítő, illetve -kölcsönző megbízásából végez munkát egy vállalatnál. A hatóság emellett köteles megtagadni az engedély kiadását akkor is, ha a fogadó szervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse” – mondta dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Baker&McKenzie szakértője.

Egy adott tagállamban kapott ICT engedély birtokában a munkavállaló bármely, 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig jogosult az Európai Unió többi tagállamának területén szabadon mozogni; Magyarországon a vállalkozáson, ill. vállalkozáscsoporton belül munkát is végezhet. Ha ennél tovább kíván itt tartózkodni, akkor Magyarországon hosszú távú mobilitási engedélyt kell kérnie. 

Az ICT engedély érvényességi ideje az áthelyezés időtartamának megfelelő időszak, de vezető állású munkavállalók és szakértők esetén legfeljebb három, gyakornokok esetén pedig maximum egy év. 

Jelentős könnyítést jelenthet az EU-n kívüli munkavállalók számára az új engedélytípus. Kérdéses azonban, hogy az ICT, illetve a hosszú távú mobilitási engedély hatékonyabb megoldás-e ahhoz képest, mint ha két külön engedélyt kellene beszerezni különböző EU-tagállamokban. Az ICT-kérelem benyújtásakor ugyanis a kérelmezőknek többek között igazolniuk kell szakértői tapasztalatukat, tudásukat, vezetői beosztásukat és azt, hogy egy vállalatcsoporton belül mozognak, illetve hogy az igazgatóság, a tulajdonosi kör felügyelete mellett látják el a tevékenységüket. Ez sokszor nem egyszerű feladat. A hosszú távú mobilitási engedély esetén nem kell igazolni a szakmai képesítést és tapasztalatot, valamint azt sem, hogy a munkaviszony bizonyos időtartamig fennáll, így ennek megszerzése egyszerűbbnek tűnik. 

"Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz népszerű ez az engedélytípus, nem lehet csak a magyar jog szempontjából válaszolni, hiszen a tagállamok az ICT, illetve a hosszú távú mobilitási engedélyre az irányelv keretein belül eltérő szabályokat határozhatnak meg, és így előfordulhat, hogy egy tagállamban kevesebb adminisztratív terhet jelent majd egy ilyen engedély beszerzése" – tette hozzá a szakértő.