Nem kell még aggódnia a könyvtárosoknak
Április 14-e egy kevésbé ismert világnap, a könyvtárosok világnapja. Ebből az alkalomból a Wolters Kluwer áttekintette a régiós és a hazai elektronikus formátumú könyvpiacot. Bár az adatokból az látszik, hogy az elektronikus tartalomfogyasztás folyamatos növekedést mutat, a könyvtárosok valószínűleg még jó ideig megtarthatják a munkájukat.
A Rüdiger Wischenbart nevű, bécsi székhelyű konzultációs cég 2016-ban átfogó kutatást végzett kelet-Közép-Európa e-könyv piacáról. A kutatás szerint az utóbbi években folyamatosan nőtt az e-könyvek száma a környező országokban, Lengyelországban a könyvpiac 3%-át tették ki az e-könyvek, Észtországban 2,75%-át, Szlovákiában 1-2%-át – ezek a legmagasabb számok a régióban.
Mennyi e-könyv jelenik meg?
A legnagyobb mértékben mégis Észtországban és Litvániában jelennek meg e-könyvek, az egy évben megjelenő címek mennyiségének közel fele elérhető el összességében elektronikus formátumban is (összesen 2000 cím érhető el elektronikusan, de évi 4000 cím jelenik meg a hagyományos könyvpiacon). A tanulmány becslése szerint Magyarországon körülbelül 7000 könyv érhető el e-formátumban, miközben 10-14.000 cím jelenik meg egy évben. Egyedül Lengyelországban érhető el több elektronikus könyv, mint amennyit a hagyományos kiadás elér egy év alatt (37.000 és 32.000 példány). Látható, hogy a régióban az e-könyv választási lehetőség még mindig viszonylag alacsony a megjelent könyvek számához képest.
Bár egyre gyakoribb, hogy a megjelenéssel egy időben jelenik meg e-könyv formátumban is az adott mű, ez még mégis inkább a bestseller várományos címekre igaz. Átlagosan 3-6 hónap a késés a nyomtatott és a digitális formátum között, a leggyorsabb a régióban Lengyelország, ahol szinte azonnal elérhetővé válnak a húzócímek.
Az árak
2015-ben az e-könyvek árai emelkedést mutattak a régióban, a puhafedeles könyvek áraihoz kezdtek közelíteni. Ennek egyik oka lehet, hogy Szlovéniát kivéve nagyrészt szakítottak a kiadók a hard-DRM-mel, azaz a kemény, szigorú másolásvédelmi módszerekkel, és inkább áttértek a vízjelezésre.
Az egyik legnagyobb probléma az e-könyvek terjesztésével a meg nem oldott áfa-kérdés. Szinte az egész régióban különböző az áfa tartalma a nyomtatott és a digitális tartalmaknak. Hazánkban is ez a helyzet, míg a könyveket csak 5%-os áfa terheli, addig az e-könyvekre az általános, a régió legmagasabb forgalmi adója, 27%-os áfa vonatkozik.
A magyar piac
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2016-os adataiból kiderül, hogy amíg a könyvpiac forgalma 2015-höz képest 2,3%-kal nőtt, elérve a közel 47 milliárd forintot, addig a nem hagyományos kiadványok csak 1,71%-át teszik ki ennek a számnak, és ebbe a beletartoznak a hangoskönyvek is. A szakkönyvek piaca is jelentős a hazai könyvek között, piaci részesedése 12% fölötti.
A Wolters Kluwer Kft. online értékesítési adatai is alátámasztják a fentieket. „A webshopban értékesített online tartalmak – e-könyv és Jogtár kiegészítések – értékesítése 20%-kal nőtt 2014 és 2016 között. Ezzel párhuzamosan a nyomtatott könyv értékesítés is 16%-kal nőtt két év alatt. Érdekesség, hogy könyvek esetében a print és az online tartalmat együtt évről évre kevesebben vásárolják meg. Látszik, hogy a nyomtatott könyvek még jó ideig fontosak lesznek a szakkönyv piacon, hiszen a Wolters Kluwer Kft által interneten eladott szakkönyvek több, mint 90%-a még mindig hagyományos könyv vagy hagyományos könyv és e-könyv együtt csomagban.” – mondta el dr. Takács Tibor, a cég kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője.
Érdekli az embereket az e-könyv?
A Bookline 2016-os kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 91%-a nyitott az e-könyvekre, és 45%-uk e-könyv olvasóval is rendelkezik. Emellett 38% olvas mobiltelefonon vagy tableten, 17% pedig számítógépen. Akik még sosem olvastak e-könyvet, szintén nyitottak az újdonságra: 67%-uk szeretné kipróbálni az elektronikus olvasás élményét. A legvonzóbb tulajdonságként az olcsóbb árat és a gyors, kényelmes és egyszerű vásárlás lehetőségét jelölték meg.
A piaci adatokat némileg torzítja, hogy sokan még mindig nem hivatalos forrásból szerzik be az elektronikus tartalmakat. A legnagyobb hazai torrent oldalon például szinte az összes nagy cím megtalálható, napi 8-10 új, magyar nyelvű mű kerül fel.
Kapcsolódó cikkek
- Friss PayPal és SuperData kutatás készült az európai eSport piacról
- A gyártószektor optimista a digitális átalakulást illetően
- A pénzügyi vállalkozások akár 300 milliós veszteséggel is szembesülhetnek egy kibertámadás során
- Európa középpiaca idén változásokat vár a munka világában
- Közel 200.000 hazai e-sport játékos – az e-sportról számokban
- Korszakhatárhoz érkeztek a magyarországi nagyvállalatok egy friss Microsoft-IVSZ kutatás alapján
- Értékes adataink a digitális káoszban
- Okostelefonnal jobban összemosódik a munka és a magánélet
- Magyarországon az irodai dolgozók 72 százaléka szerint az irodai munka papír nélküli elképzelhetetlen
- A gamer bennünk van
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.