Szabályozási kérdéseket vet fel a közösségi gazdaság előretörése
Megalakult a magyar Sharing Economy Szövetség
Az internet és az okos eszközök terjedésének köszönhetően egyre többet hallani egy teljesen új vállalkozási modellről, a sharing economy, magyarul közösségi gazdaságról. Az Uber, Airbnb vagy Waze neve szinte mindenkinek ismerősen cseng, de azt kevesebben tudják, hogy hazánkban is tucatnyi hasonló elven működő céget indítottak már. A frissen alapított magyar Sharing Economy Szövetség fő célja lehetővé tenni, hogy a közösségi gazdaság szereplői jogszerűen és kiszámítható szabályok szerint tudjanak működni.
Az Uber ellentmondásos magyarországi története közismert és jól rámutat a területtel kapcsolatos szabályozás kialakításának szükségességére. Hazánkban is gombamód szaporodnak ugyanis a közösségi gazdasági modellre alapuló vállalkozások, melyek már számos iparágban, a közlekedésen kívül például a logisztika, a pénzügy, vagy a mezőgazdaság terén nyújtanak szolgáltatásokat.
A közösségi gazdasági modellen alapuló vállalkozások lényege leegyszerűsítve, hogy magányszemélyek meglévő felesleges erőforrásaira építenek üzletet vagy közösséget. Így működik a városi közlekedést támogató Waze vagy éppen a Járókelő.hu, de említhetnénk a hazai kezdeményezésű PickItApp közösségi futárt vagy a VeddBérbe.hu-t, a kölcsönözhető eszközök online piacterét is.
A magyar Sharing Economy Szövetséget hat hazai vállalkozás – a közösségi irodákat működtető LOFFICE, az Oszkár telekocsi szolgáltatás, a Rukkola.hu online könyvcserélő platform, az online fizetési megoldást biztosító Barion, a Tickething online jegypiactér, és a Zöldségközösség.hu közösségi mezőgazdasági szolgáltató vezetői alapították idén áprilisban.
A Szövetség célja, hogy elősegítse a közösségi gazdaság hazai fejlődését, támogassa a hazai közösségi szolgáltató vállalkozások működését, illetve a megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Fontos cél továbbá a közösségi gazdaság modell működésének és előnyeinek bemutatása a jelen és a jövő generációi számára. A szervezet továbbá aktív szerepet kíván betölteni a digitális kompetenciák és a pénzügyi kultúra fejlesztésében is.
„A közösségi gazdaság világszinten új, de rohamtempóban fejlődő terület. A szabályozási környezet sok esetben nehezen tud lépést tartani az újfajta üzleti és vállalkozási modellel, amit az UBER vagy az Airbnb ellentmondásokkal teli hazai és nemzetközi példája is jól mutat. Míg az utazási információk megosztását hasznosító Waze mindenki számára hasznos, a városi közlekedést segítő világméretű szolgáltatássá fejlődött. Szakértők szerint azonban a sharing economy további robbanásszerű fejlődés előtt áll világszerte. Magyarországon is egyre több szolgáltató, startup cég kezd bele közösségi alapú üzletbe, éppen ezért látjuk szükségét egy olyan szakmai szervezetnek, ami hidat képez a piac, a vállalkozások és a kormányzat között” – fogalmazott Pataki Gábor, a Sharing Economy Szövetség elnöke.
A közösségi gazdálkodáson alapuló vállalkozások világszerte rengeteg kérdést vetnek fel és vitát gerjesztenek. Számos szolgáltatás a felhasználók, fogyasztók számára egyértelmű előnyökkel jár, támogatja a fenntartható fejlődést, növeli a hatékonyságot – például a fuvarmegosztás, vagy a szálláskiadás esetén. Ugyanakkor sokan rávilágítanak arra, hogy a sharing economy például az adózás szempontjából kérdéseket vet fel, de az általában egyéni vállalkozóként dolgozó munkavállalókat is rengeteg kompromisszumra készteti, például a munkaidő kapcsán.
„Hiszünk abban, hogy a közösségi gazdaság egy olyan modell, amely a megfelelő szabályozási környezet kialakítása esetén mind a vállalkozók, mind a felhasználók, mind az állam számára pozitívumokkal jár. Másrészt egyértelmű előnynek tartjuk azt is, hogy a közösségi gazdaságon alapuló szolgáltatások köré valós közösségek szerveződhetnek, mely ellensúlyozza azt a folyamatot, hogy a digitális technológia fejlődésével egyre inkább a virtuális térben éljük társasági életünket” – fűzte hozzá Pataki Gábor.
A hazai sharing economy vállalkozások listája a teljesség igénye nélkül:
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.